LUNA - 1 FELLÖVÉS 1959 JANUÁR 2.

 1959 január 2-án bocsátották fel az első olyan szondát mely 34 órás repülés után mintegy 6000 km-es távolságra haladt el a Hold mellett. A fedélzeten elhelyezett műszerek azt mutatták, hogy a Hold felszíntől  6000 km-es távolságban nincs mágneses tere a Holdnak. A repülés során fenntartott rádióösszeköttetés volt az első nagy távolságú adatátviteli kísérlet is. A szondának a felszínbe kellett volna csapódnia, de földi üzemzavar miatt a Hold mellett repült el és az első mesterséges bolygója lett a Napnak 450 napos keringési idővel. 

Kép forrása: RIA Novosztyi / Alekszandr Moklecov

.

ÁTTEKINTŐ HOLDTÉRKÉPEK

     A laptopom eldugott zugaiban találtam rá néhány áttekintő holdtérképemre. Természetesen a teljesség igénye nélkül. 

LUNA - 2 1959. SZEPTEMBER 12.

    A Luna - 2 az első holdszonda mely elérte a Hold felszínét, igaz becsapódott. 1959. szeptember 12-én indult útjára Bajkonurból. 36 órás út után csapódott a Mare Imbrium ( Esők tengere ) területén lévő 40 km. átmérőjű Autolycus kráter mellé. Elődjéhez, a Luna - 1-hez hasonlóan mérte a Hold mágneses terét, és megállapította, hogy a Holdnak nincs számottevő mágneses tere. A becsapódás jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia szabadság - hegyi Csillagvizsgáló Intézetének egyik műszerével Lovas Miklós csillagász észlelte.  A fotón a becsapódás helyét örökítettem meg és jelöltem. A képen látható hegység a Montes Apenninus, a hegység csúcsai helyenként meghaladják az 5000 métert. Ebben a környezetben landolt az Apollo - 15 melyet szintén jelöltem a fotómon. 

LUNA - 3 1959. OKTÓBER 4.

  A Luna - 3 ( nemzetközi sajtóban Lunyik - 3 ) az első holdszonda mely a Hold Földről nem látható oldalát lefotózta 1959. október 6-án. Az indítás 1959. október 4-én történt Bajkonurról. Október 6-án a 6200 km-re a Holdtól elhaladva folyamatosan felvételeket készített a nem látható oldal körülbelül 70%-át átfogva. A panoráma képeket egy 200 milliméteres objektívvel a részletes képeket pedig egy 500 milliméteres objektívvel készítette.
 Sikerült beszereznem egy könyvet 1960-ból az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent: Első felvételek a Hold túlsó oldaláról című kiadványát, a szonda felépítését mutató kép ebből a könyvből származik.

KLEIN, HERMANN JOSEPH NÉMET CSILLAGÁSZ TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ

 Klein, Hermann Joseph

Köln, Németország, 1844. szeptember 14. Köln, 1914. július 1.

Német csillagász, egyetemi tanár, tudománynépszerűsítő.

A giesseni egyetemen doktorált. 1880 - tól a kölni Időjárási és Csillagászati Obszervatórium vezetője. Főleg a Hold felületének morfológiájának vizsgálatával, és a csillagok színváltozásával foglalkozott. A Tejút körvonaláról és fényesség eloszlásáról szerkesztett térképe a fényképezés alkalmazásáig a legpontosabb volt. Széleskörű tudománynépszerűsítő munkájával a műkedvelő csillagászok által végezhető tudományos értékű észlelésekhez kívánt útmutatását adni. Kitűnően szerkesztett csillagtérképe máig mintául szolgál. Az általa szerkesztett Sirius c. folyóirat az észlelési adatok értékes forrása. Sok éven át volt a " Jahrbuch Astronomie und Geophysik egyik szerkesztője. Fontosak meteorológiai megfigyelései is. Nevét egy holdkráter és a 12041. sz. kisbolygó viseli. 

Forrás: História Tudósnaptár   

A Klein kráter 44 km átmérőjű 1460 méter mély, kis központicsúcs látható a közepén. 

Fotó: Vulpecula csillagda Gödöllő

BOND, WILLIAM CRANCH AMERIKAI CSILLAGÁSZ

 Bond, William Crach 

Falmouth, Massachusetts ( ma Portland ), USA 1789. szeptember 9. - Cambridge, Massachusetts, 1859. január 29. 

Amerikai csillagász

  A modern észlelő csillagász egyik úttörője. Apjának műhelyében órásmesterséget tanult, 15 esztendősen bonyolult óraszerkezetet készített, majd műhelyt alapított. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, dorchesteri házában kis obszervatóriumot rendezett be. Másoktól függetlenül fedezte fel az 1811. évi üstököst. Munkássága alapján meghívták az USA Harvard Egyetemének ( Cambridge, Massachusetts, USA ) obszervatóriumában. Az 1843-ban általa felfedezett üstökös olyan feltünést keltett, hogy társadalmi úton 26 ezer dollárt gyűjtöttek össze a Harvard egyetem csillagvizsgálójának berendezésére. A csillagvizsgálónak  Bond lett az első igazgatója 1847-ben fiával George Philips Bonddal ( 1825 - 1865 ) főleg a halvány égitestek, az elmosódott körvonalú ködök és csillagrendszerek vizsgálatában tűnt ki. Együtt fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjének belső halvány részét ( fátyolgyűrű ), és a Hyperionak nevezett Szaturnusz - holdat. Elsők közt alkalmazta a fényképezést csillagászati vizsgálatokra, 1850 - ben elsőnek sikerült egy csillagot ( a Lant csillagképben a Vegát ) fotografikusan megörökítenie. Munkája összeköti a szemmel ( vizuálisan ) végzett észleléseket a csillag - fényképezés korszakával. Nevét ( fiának nevével együtt egy holdkráter, a Hyperion - hold egyik alakzata, és a 767. sz. kisbolygó őrzi ) 

Forrás: História Tudósnaptár      

A W. Bond egy óriás kráter a Hold  északi részén. Átmérője 158 km. 

Fotó: Vulpecula csillagda

LEMONNIER, LUIS GUILLAUME FRANCIA TERMÉSZETTUDÓS

 Lemonnier, Luis Guillaume Párizs, Franciaország, 1714.Június 27. - Versailles, 1799. szeptember 7. Francia természettudós. 

Pierre Lemonnier ( 1675 - 1757 ) francia csillagász, filozófus fia Pierre Charles Lemonnier testvére. 1739-ben részt vett César - Francois Cassini és Lacaille expedíciójában, melynek feladata a francia fokmérés kiterjesztésével az ország pontos topográfiai térképének elkészítése volt. Ettől az évtől orvosként dolgozott, valamint kísérleteket végzett a leydeni palack elektromosságával. Egyike volt xv. Lajos Kis - Trianonbeli botanikai kezdeményezőinek, majd a Füvészkert botanika professzorává nevezték ki. Később a király orvosaként tevékenykedett A Diderot - féle Enciklopédiában számos cikket írtaz elektromosságról és mágnességről. A francia porosz akadémia, valamint a az angol Royal Society is a tagjai közé választotta. A Holdon kráter őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A fotómon a  Le Monnier kráter és környezete látható. A kráter átmérője 61 km mélysége 2400 m. Kis öblöt formáz nagyon sötét aljzattal.

ÖVEGES JÓZSEF ISMERETTERJESZTŐ FIZIKATANÁR

 Visszagondolva kisgyermekként fogott meg a műsor. Talán előadás módja tetszett. Emlékeim szerint vasárnap délelőttönként volt a műsor.

Öveges József  Páka, 1895. november 10. Budapest 1979. szeptember 4.

  Piarista fizikatanár, ismeretterjesztő TV személyiség. A győri bencéseknél kezdte és a kecskeméti piaristáknál fejezte be a gimnáziumot. A tanári diplomáját Budapesten szerezte nehéz időkben, 1919-ben. Utána Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten tanított piarista gimnáziumokban. Pályája 1945. után ívelt meredeken felfelé. 1948 tavaszán rendfőnökével együtt kapott Kossuth-díjat, néhány hónappal az egyházi iskolák államosítása előtt.  Ezután rövid ideig ( 1948 - 55 ) fennálló budapesti tanárképző főiskola fizika, tanszékét vezette. Rádió és televízióműsorai tették országosan ismertté. A fizikát népszerűsítette, nagy sikerrel. Előadásai az ifjúsághoz szóltak., de szívesen hallgatták  azok a felnőttek is, akik már elfelejtették, vagy sosem tanúlták a fizikát. Érdekes kisérleteket mutatott be mindig a legegyszerűbb eszközökkel. Ízes beszéde, jól elhelyezett poénjai egy egész országot ültettek le TV készülékek elé, olyan időkben amikor a világban sokkal  inkább félték, mint szerették az emberek fizikát. Ezen kívül számos ismeretterjesztő könyvet írt, az egyszerű fizikai kísérletektől a fegyverek fizikájáig mindenről volt megfontolandó mondanivalója. Igazi, jó fizikatanár volt, de nem tiltakozott az ellen sem, ha professzornak szólították. Életérő, munkásságáról rendtársa, Kovács Mihály írt tanulságos könyvet. 

Forrás: Historia Tudósnaptár. 

Végezetül álljon itt egy másfélperces rövid videó az élvezetes előadás módjáról.  Forrás: YUTUBE

BAILLY, FRANCIS MATEMATIKUS, CSILLAGÁSZ

 Bailly, Francis Newbury, Berksire, Anglia 1774. április 28. - London, 1844. augusztus 30. 

Angol matematikus, csillagász. Észak-amerikai tanulmányútját követően ( 1796-97 ) a londoni értéktőzsdén működött üzletemberként. Eközben csillagászati számításokkal is foglalkozott, 1825-ben az üzleti élettől visszavonult, és magánemberként, csak a csillagászati munkát végzett. A londoni Királyi Csillagászati Társaság egyik megalapítója volt 1820-ban. Kezdeményezte a tengerészet számára nagy jelentőségű Nautical Almanach táblázat új, jobban kezelhető alakra hozását. Hatalmas munkát végzett a 18. századi, és a kortárs csillag-pozíció merések egységes redukálására. Legnagyobb műve a Lalande, és Lacaille-féle helymeghatározások 57000 csillagát magában foglaló katalógus. Az 1836. május 15-i teljes napfogyatkozás idején leírta a holdperemet gyöngysor szerűen  övező fénygyűrűt, amely a földfelszín völgyein átcsillanó napfénytől származik. Ezt ma " Bailly gyöngysornak nevezik. Gazdasági és üzleti szakíróként is számon tartják. Két ízben nyerte el a Királyi Csillagászati aranyérmet. 1827-ben és 1843-ban. Az utókor egy holdkráter és a 3115.sz. kisbolygó őrzi emlékét. 

A Bailly egy Holdi medence, átmérője 300km, szegélye lepusztult, szakadozott kráterperemre hasonlít.

LAMONT, JOHANN VON ( JOHN ) CSILLAGÁSZ GEOFIZIKUS

 Lamont, Johann von ( John ) Braemar, Skócia, 1805. dec. 13.- München, Németország, 1879. aug. 6. 

  Skót születésű, német jezsuita csillagász, geofizikus. Középiiskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, 1817-ben a regensburgi St. James skót kolostorban tanult matematikát és csillagászatot. A München melletti Bogenhausen-i csillagvizsgálóban asszisztensként került, majd 1835-től 1879-ig annak igazgatója volt. Részletes számításokat végzett a Szaturnusz, majd az Uránusz holdjainak, valamint a Halley- üstökösnek mozgásáról. Fő munkaterülete földmágneses mérés volt. Felismerte a Föld mágneses terének 10 éves hullámzását, amelyet 1850-ben sikerült párhuzamba állítania a Nap tevékenységi periódusával. A földmágneses tér elemzésére nagy pontosságú mágneses felméréseket végzett Németországban, Franciaországban, Dániában és Spanyolországban. Nagy érzékenységű magnetométert és más műszereket szerkesztett.  1852-ben a müncheni egyetem professzora volt A bajor királytól nemességet kapott, A bajor Tudományos Akadémia, és a londoni Royal Society tagjává választotta, nevét egy-hold és egy Mars-kráter őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

A fotómon a Lamont lapos gyűrűje, melyet a bazalt alatt eltemetett kráter leképezésé látható. Átmérője 150 km. A Környéken szállt le az Apollo-11. A leszállóhelytől nem messze található a három űrhajósról elnevezet kráter.

  

 

PERSEIDÁK 2024. ( SZENT LŐRINC KŐNNYEI ) ALLSKY KAMERA

    Augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A látványos meteor hullást a Perseida nevű meteor rajról lett ismert. A Perseida nevet azért kapta, mert ettől a csillagkép ( Perseus ) felől sugárzik szét a raj. A maximuma augusztus 12. és augusztus 24. között jellemző. A magyar nyelvben használatos még a futócsillag, és a Szent Lőrinc könnyei elnevezés is. A  raj szülő égiteste a 130 éves keringési idővel rendelkező Swift-Tutle üstökös. A tagjait  az üstökös csóvájából kiszakadt por alkotja, mely hosszú időn át kering a kométa pályáján. Ezek az apró porszemek a légkörben elégnek és ez okozza a látványt. 

Forrás: Svábhegyi csillagvizsgáló

A fotó egy teljes égbolt kamerával készült ( sk. ), halszem optikával. Még dolgozom a program jobb beállításán. 

HOLDI SÉTÁK APOLLO - 15 JÚLIUS 31. EGY BÉLA NEVŰ KRÁTER A KÖZELBEN

   Az Apollo-15  a negyedik küldetés, mely leszállt a Holdon 1971. Július 30-án. Küldetés parancsnoka Dave Scott, Jim Irwin holdkomp pilóta, parancsnoki egység pilóta Alfred Worden. Dave Scott Július 31-én lépett a Hold felszínére. Egyben az első, mely használta a holdautót. A holdautó tervezését a magyar származású Pavlics Ferenc vezette mérnökcsapat végezte. A holdautóval majd 30 km-et autóztak a felszínen. Az autó 60 km-et is megtudott volna tenni, de biztonsági okokból 7 km-nél messzebb nem távolodtak el a holdkomptól.  Négy holdsétát tettek három nap alatt. 77 kg holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza. 

   Egy magyar vonatkozású elnevezést találunk az Apollo 15 leszálló helyétől nem messze. Egy 11 km hosszú és 2 km széles alakzatot melynek elnevezése Béla. Az elnevezést a térképeken magyar és a szlovák nyelvben egyaránt használatos keresztnévként jelölik. A környezetében még található spanyol, japán és afrikai keresztnév is, így ezek sorába beleillik, ennyit találtam róla. Az angol nyelvű Wikipédiában egyértelműen magyarnak nevezik.

   A fotón látható még a Luna-2 a szovjet Luna program második, 1959. szeptember 13-án Hold felé indított űrszondájának becsapódási helyszíne. 

BESSEL, FIEDRICH WILHELM NÉMET CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS, GEODÉTA

 Bessel, Fiedrich Wilhelm Minden, Poroszország, 1784. július 22.  - Könisberg, 1846. márc. 17. 

  Kereskedőinasként önképzés útján tanult asztronómiát és matematikát. Kiszámította a Halley-üstökös pályáját, ezzel felkeltette Wilhelm Olbers ( 1758-1840 ) figyelmét, akinek támogtásával 1803-ban Johann Hireonymus Schröter csillagász Lilienthal csillagvizsgálójának munkatársa lett, 1809-ben a porosz király kinevezte könisbergi csillagvizsgáló igazgatójává, valamint a csillagászat professzorává. 1818-ban kiadta a " Fundamenta Astronomiae " c. fundamentális katalógust. Nagyszabású mérési program alapján 1833-ig 83 000 csillag pozíciójának mérésével és összeállításával megalapozta a modern astrometriát. Elsők között sikerüt egy csillag, a 61 Cygni távolságát ( parallaxisát ) pontosan megmérnie 1837.38 között. A Sziriusz mozgásának   ingadozásaiból kimutatta, hogy a csillag körül egy, addig ismeretlen kisérő kering; a Sirius B-t 1862-ben valóban fellelték. Elsőként vetette fel, hogy az Uránus mozgásának háborgását egy addig ismeretlen bolygó ( az 1846-ban valóban felfedezett Neptunusz ) okozza. Korábbi nagy földmérések alapján újra számolta Föld lapultságának mértékét. A matematikai analízisben bevezette a róla elnevezett Bessel függvényeket, melyek a fizika számos területén fontos szerep játszanak. A londoni Királyi Csillagászati Társaság tiszteletbeli  tagjává választotta, a párizsi Természettudományok Akadémiája a Lalande-dijjal tüntette ki. Nevét a Bessel-függvény, egy holdkráter, az 1552.sz. kisbolygó és a "Bessel-elipszoid" örökíti meg.  

Forrás: História Tudósnaptár A kráter a Mare Serenitatis ( Derültség Tengere ) területén találjuk. A kráter 16 km. átmérőjű.

Hédervári Péter.

1984. Június 27-én hunyt el Hédervári Péter.

 Hédervári Péter ( 1931 - 1984 ) földrajztanár, amatőrcsillagász, újságíró, író, ismeretterjesztő. Egy amerikai bolygókutató javaslatára neveztek el róla krátert a Hold déli pólusa környékén.  Átmérője 69 km. Hédervári Péter emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest //. kerület Árpád fejedelem útja 40-41. házon található. A tábla szövegét Rezsabek Nándor  fogalmazta, mint életrajz írója. A könyv címe: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen Hédervári Péter: Vulkánoktól csillagok világáig.

• 
  
  
  
• 
  

  

  
  

ESTI SÉTÁK ÉGI KISÉRŐNKÖNK

 Az esti sétám különösebb cél nélkül, csak a maga szépségéért. . 

Sétám első állomása a Hold déli pólusához közeli kráterekkel szaggatott rész. A kép közepén egy magyar születésű pozsonyi csillagászról elnevezett kráter látható, a Zach.  Zach Ferenc Xavér ( 1754 jún.13.- 1832 szept. 02, ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. A kráter átmérője 71km. Ez kb. Bp. Székesfehérvár távolság. A kép közepén a Zach egy dobókocka ötös oldalára hasonlít.  

Innét kelet felé fordulva található a Tycho kráter 85 km-es átmérővel. Feltűnő fiatal kráter. Telehold környéken szabadszemmel is látható a sugárrendszer, melyet a kidobódott anyag hozott létre. 900 km. hosszan is elnyúlik. Tycho Brahe, ( 1541 - 1601 ) Dán csillagász, észlelő és tudós. Megfigyelései révén vált lehetségessé Kepler számára a bolygók mozgástörvényének kidolgozása. 

A fotón a kráter közepén lévő központi csúcsnak a tetejét már napfény érinti. 

Tovább haladva észak felé szintén egy magyar vonatkozású kráterrel találkozunk, ez a Hell. 33 km. átmérőjű 2200 méter mély. Hell Miksa ( 1720 - 1792 ) csillagász, az első Bécsi obszervatórium alapítója1769-ben észlelte a Vénusz átvonulást. 

 

16-án az esti órákban a Virgó csillagkép ( Szűz ) legfényesebb csillaga a Spica közelkerült a növekvő Hold korongjához. 

A déli pólushoz közel látható az igen impozáns méretű kráter a Clavius, átmérője 225 km. Jellegzetessége az aljzatán látható a Rutherford kráterrel kezdődő egyre kisebb félkör alakban elhelyezkedő kráterlánc. Christoper Klau ( 1537 - 1612 ) Német matematikus és csillagász. " a 16. század Euklidésze" 

A Claviustól sétáljunk fel északra a Sinus Iridiumig ( Szivárvány öböl )  Óriáskráter 260 km-es átmérővel. A kráter még az előtt alakult ki mielőtt láva öntötte volna el. 

A Szivárvány Öböltől kelet felé fordulva találjuk  a Plató krátert.101 km átmérőjű szabályos köralakú kráter . A keleti fal csipkézett árnyékot vet az aljzatra. Plató Kb. Kr. e. (427 - 347 ) görög filozófus, Szokratész tanítvány, ütagorasz csillagászati tanait fogadta el. Úgy vélte a világ gömb alakú, benne a Föld is egy gömb alakú test, amit a bolygók és csillagok szférái vesznek körül. 

2024. MÁJUSI HOLD FOTÓK

 A koranyári estéket kihasználva sétát tettem égi kisérőnk felszínén. A sétát néhány fotóval dokumentáltam. 

 Az első fotó a növekvő Hold korongja látható.

 Második fotón a déli pólus közelében készült. Egy magyar vonatkozású kráter is látható a kép alján, igaz a kráter belsejébe még nem világít be a Nap. A Zach Ferenc Xavérról ( 1754-1832 ) elnevezett kráter 71 km. Átmérőjű. Zach egy pozsonyi születésű magyar csillagász és geodéta volt.

A következő kép az északi pólus környékén látható.  Szaturnusz holdjait felfedező Giovanni-Domenico Cassini ( 1625-1712 ) Itáliai születésű francia csillagászról elnevezett kráter látható, később róla nevezték el a bolygó gyűrűjében lévő rést Cassini résnek. A kráter átmérője 17 km. mélysége 2830 méter.

A séta következő megállója a 190 km. átmérőjű Janssen kráter. Pierre Janssen ( 1824-1907 ) francia csillagász a párizsi obszervatórium igazgatója. Hatalmas erősen lepusztult idős kráter, aljzatán egy félköríves rianással. 

Visszafelé sétálva az északi pólus környékén látványos kráterpáros  látható. A nagyobb 55 km. átmérőjű Aristillus ( Kr. e. 280. ) alexandriai görög csillagász. Az alatta lévő az Autolycus (Kr. e. 330  ) 39 km. átmérőjű kráter.

Innét délfelé fordulva  egy hatalmas töredezett aljzatú kráter látható a Posidonius a maga tekintélyt parancsoló 95. km-es átmérőjével. Posidonius (Kr. e. 135-51.)  

A séta végén pedig két mitológiai hősről elnevezett kráterrel végződött a kirándulás. Nevezetesen az Atlas és Herculesről elnevezett látványos kráternél. Az Atlas átmérője 87 km. a Hercules átmérője 69 km. 

A BLOGOM ÉLETE.

   A Németvölgyi Általános Iskola a helyszíne a Planetology.hu szakmai támogatásával megvalósuló " Kövessük a medvék lábnyomait " programsorozatban kaptam lehetőséget, hogy beszélhettem az amatőr csillagászatról, " Mit is csinál az amatőr csillagász " címmel. 2ab. és 4b. nebulók hallgatták meg az előadásom.  Köszönet a meghívásnak és a Planetology.hu-nak, valamint a Coolstar Csillagászati Szakkörnek a  szervezésért. 

A BLOGOM ÉLETE ELISMERŐ OKLEVÉL

  2023. november 29-én vettem át a Juhari Zsuzsanna -díj elismerő oklevelét az MTA Humántudományok kutatóházában. Nagyon nagy megtiszteltetés. 

EZ A LEGGYORSABB EMBER ALKOTTA TÁRGY

   Saját rekordját megdöntve repül 635 ezer km/ órával a Parker-űrszonda, miközben minden korábbinál közelebb kerül a Napunk felszínéhez. 

A 2018-ben útnak indított Parker-űrszonda már csak azért is különleges, mert először hordozta még élő tudós ( Eugene Parker asztrofizikus ) nevét a NASA történetében. A 612 kilogrammos eszköz akár 1400 c.  fokos hőmérsékletet is kibír, hiszen az a feladata, hogy információkat adjon a napkorona hőmérsékletéről és a napszél sebességéről. Az eredményekből a kutatók választ várnak több eddig megválaszoltalan kérdésre. Az eszköz szeptemberben a Vénusz mellett elrepülve tett szert a pályáján maradáshoz szükséges pluszsebességre, így 635 266 km/órára gyorsult, megdöntve saját rekordját. Csak összehasonlításképpen: a leggyorsabb emberes űrhajóink, az Apollo-kapszula nagyjából 40 000 km/órával haladtak, a korábbi rekorder Hellos-űrszonda 228 000 km/órára gyorsult., amikor szintén a Napot vette célba, még 1974-ben. 

Forrás: www.livescience.com 

TYCHO BRAHE DÁN CSILLAGÁSZ 1546. DECEMBER 14.- 1601. OKTÓBER 24.

Tycho Brahe Knudssrup, Dánia 1546. dec. 14. - Benátky Csehország, 1601. okt. 24. Dán csillagász. 

 Jómódú családban született, ez lehetővé tette, hogy saját érdeklődését kövesse. Koppenhágában 1559-1562 között jogot tanult. A csillagászat felé az 1560 évi teljes napfogyatkozás fordította érdeklődését. 1562-1565 között a lipcsei egyetemen tanult, továbra is jogot, azonban önképzéssel csillagászati ismeretekre tett szert és műszereket szerzett be.1563-ban észlelte a Jupiter és Szaturnusz együttállását. Asztrológiával is foglalkozott, horoszkópokat készített. 1565-1570-között Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgba végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 157-ben itt írta le a szuprnova észlelését, ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitet alapvetően rendítette meg. II. Frigyes dán király támogatásával 1575-ben Hven ( ma: Ven, Svédország ) szigetén hozta létre csillagászati obszervatóriumát. A király halála után 1597-ben elhagyta Vent, rövid hamburgi kitérő után 1599-ben Prágában II. Rudolf császár udvari csillagásza lett. Itt volt tanítványa Johannes Kepler, akinek mérési adatait és táblázatait átadta.  Életművének jelentős része a korábbiaknál pontosabb csillagászati megfigyelések végzése és dokumentálása. Elfogadta a kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a geocentrikus és heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer mozgástörvényét. 

Forrás: História-Tudósnaptár

A Holdon kráter őrzi a nevét. 

A Tycho kráter átmérője: 85 km. mélysége: 4850 m. Ennél kráternél figyelhető meg a legjobban a sugárrendszert. Szabadszemmel is látható telehold környékén. A Clavius átmenet a kráter és a medence közt. Átmérője: 225 km. Érdemes megfigyelni, hogy aljzatán félkörívben elhelyezkedő kráter majdnem egyforma távolságban egyre kisebbednek. Végül, de nem utolsósorban egy magyar vonatkozású kráter látható, engem mindig egy dobókocka ötös oldalára emlékeztet. Átmérője: 71 km. Zach ( 1754-1832 ) pozsonyi születésű magyar csillagász.