2019. december 8., vasárnap

PETAVIUS KRÁTER 2019. 11. 30.

     A fotó még november 30-án készült. A Hold keleti felének figyelemre méltó alakzata, méretei lélegzetelállítóak, átmérője 177 km. mélysége 330 méter, kora közel négymilliárd év. Denis Peteau,1583-1662 francia teológus és történetíróról kapta a nevét.
  A kráterben húzódó rianás közel 100 kilométer hosszú. Lávával feltöltött aljzatát több finomabb rianás szabdalja, de ehhez nagyobb légköri nyugodtság kellett volna mely a fotó készítésekor nem volt meg. Hatalmas központi csúcsát és teraszos falszerkezetét még kisebb távcsőben is láthatjuk.


2019. november 10., vasárnap

2016.05.09. MERKÚR ÁTVONULÁS..

   2016. májusában figyelhettem  meg Merkúr-átvonulást. Akkor pár képet tudtam készíteni az eseményről a felhők vonuló résein keresztül. Nem sok esély van látni a holnapi átvonulást. Az időjárás nem sok jót ígér. A rövid giffen a Merkúr a korong alsó harmadában egy kis fekete korongnak látszik. A Nap egyenlítője felett egy napfoltot is megfigyelhetünk. Egy nagyobb nagyításon érzékelhetőek az arányok. A Merkúr átmérője 4880 km.
   A 2019.11.11-i esemény kora délután kezdődik és napnyugtakor még tart. Esetleg, ha az időjárás engedi 11 h. 35 m. után érdemes rápillantani a Napra. FIGYELEM A NAP MEGFIGYELÉSRE A TÁVCSŐRE / LÁTCSŐRE MEGFELELŐ FÉNYCSÖKKENTŐ SZŰRŐ FELHELYEZÉSE  KÖTELEZŐ!!!





2019. október 20., vasárnap

HAJNALI SÉTA AZ UTOLSÓ NEGYEDBEN JÁRÓ HOLDON. 2010.10.20.

  Egy rövid kétperces videóséta az utolsó negyedben járó Holdon.

2019. október 6., vasárnap

EGY ÉRDEKES MAGYAR VONATKOZÁSÚ ELNEVEZÉS A HOLDON.

    Rudolf König 1912-ben kiadott egy holdatlaszt melyben a Kárpátok elnevezésű hegyvonulatnak két alakzatát Mátra illetve Tátra névvel jelölte, hogy ez mennyire volt hiteles nyitott kérdés számomra.
    Rudolf König ( 1865-1927 ) osztrák kereskedő, amatőr csillagász és szelenográfus volt. Bécsben született és műszaki végzettségét Lipcsében szerezte. 1906-ban bécsi háza tetején egy magán csillagvizsgálót épített. Ebben a csillagvizsgálóban sok megfigyelést végzett a Holdról. A Holdon kráter őrzi a nevét König néven.

A fotómon jelöltem a két alakzatot és csatoltam a térképlapot, valamint König egy fotóját.
    Érdemes lesz felkeresni és egy fotó készíteni a róla elnevezett kráterről.





2019. október 4., péntek

LUNA-3 1959. OKTÓBER 6.

  A Luna-3 ( nemzetközi sajtóban Lunyik-3 ) az első holdszonda mely a Hold Földről nem látható oldalát lefotózta 1959. október 6-án. Az indítás 1959. október 4-én történt Bajkonurról. Október 6-án a 6200 km-re a Holdtól elhaladva folyamatosan felvételeket készített a nem látható oldal körülbelül 70%-át átfogva. A panoráma képeket egy 200 milliméteres objektívvel a részletes képeket pedig egy 500 milliméteres objektívvel készítette.
 Sikerült beszereznem egy könyvet 1960-ból Az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent: Első felvételek a Hold túlsó oldaláról című kiadványát, a szonda felépítését mutató kép ebből a könyvből származik.







2019. szeptember 29., vasárnap

NAGYOBB HOLDI ALAKZATOK ELNEVEZÉSE MAGYARUL

  Készítettem egy térképet a nagyobb holdi alakzatok elnevezéséről
a magyar fordítás felhasználásával, természetesen a teljesség igénye nélkül.
 A nagyobb alakzatok szabad szemmel is láthatók a kisebbeket egy túratávcsővel is felkereshetjük.  ( saját fotó felhasználásával )



2019. szeptember 21., szombat

RÖVID VIDEÓM A HOLDRÓL 2018.04. 24.

Egy 2018-as rövid két perces barangolás a Holdon. ( teljes képernyőt javaslok ) 


2019. szeptember 20., péntek

AZ INDIAI SZONDA LESZÁLLÁSI HELYE 2019.09.18.

  A kép felhőátvonulások résein keresztül készül szeptember 18-án hajnalban. Az indiai szonda leszállóhelye ( vagy becsapódási helye ) volt a célom. Az információt a szonda helyzetéről  az interneten kerestem.
  A Chandrayaan-2 szeptember 6-án kísérelte meg a leszállást, melyet élő közvetítésben követtem.
  A nevét az indiai űrprogram atyjáról ( Vikra Sarabhai ) kapta a leszállóegység. Manőverei 15 percig tartottak, ennek a negyed órának az utolsó perceiben szakadt meg a kommunikációs kapcsolat, ha sikerrel járt volna India akkor ők lettek volna a negyedik űrnemzet mely végrehajtja ezt a bravúrt.
  A sikeres leszállás helye a Hold déli pólusa környékén a Manzinus kráter térségében lett volna.  A fotómon a térség és a vélt leszállási ( becsapódási ) hely van jelölve, valamint a korongfotón a keretben van jelölve. Az utolsó fotó pedig magáról a roverről és a szondáról látható.




2019. szeptember 12., csütörtök

1959.SZEPTEMBER 12. LUNA-2

     A Luna-2 1959. szeptember 12-én startolt. Majd 35 órás repülés után érte el a Földtől akkor valamivel több mint 381 000 km-re lévő Hold felszínét, és becsapódott az Autolycus kráter térségébe. Ezzel ez volt az első ember alkotta szerkezet mely a Hold felszínébe csapódott.
   A Luna-2 műszerei egy magnetométer, amely a mágnesestér erejét és irányát határozta meg, egy Geiger- Müller számláló, mely a rádióaktív sugárzást mérte, egy rezgésmérő és egy mikrometeorit - detektor. Ezzel bebizonyította, hogy a Holdnak nincs belső eredetű mágneses tere.

   Ezt a becsapódást a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló intézetének munkatársai is megfigyelték optikai műszereikkel. Szakfolyóiratokban és nemzetközi konferenciákon be is számoltak erről.

 A fotómon a becsapódás helyét fehér kör jelzi.






2019. szeptember 8., vasárnap

HOLDI SÉTÁK 2019.09.05.06.

  Az elmúlt héten két napot tudtam a csillagdában tölteni. Hatodikán egy plusz élményt adott az észleléshez, hogy akkor fotóztam  mikor az indiai szonda a leszálláshoz készült. Érdekes érzés volt tudni, hogy akkor és ott épp egy ember által készült szonda a leszálláshoz készülődik. Sajnos a Holdat érés meghiúsult. A kertben lévő terület lett fotózva.



  A második a fotón az Alpesi-völgyet láthatjuk. Ez egyike a legtöbbet vitatott képződményeknek.  Mely szó szerint szinte kettévágja az Alpesek hatalmas hegyláncát. Alakját a Vörös-tengerhez is hasonlítják. Hossza eléri a 130 km, szélessége megközelíti 10 km-t, mélysége átlagban 3 kilométer.  A második kép a tágabb környezetét mutatja.



Az utolsó fotó 5-én készült. A Luna-21 és a Lunokhod-2 útját jelöli. A Holdat érés 1973 január 15-én történt. A két jelölés közti távolságot tette meg  a rover.
Az utolsó emberes Holdra szállás 1972 december 11-én érte el a Holdat a Taurus Littrow térségben. A legénység Eugen Cernan és Harrison Schmitt 33,8 kilométert tett meg a felszínen a holdautóval.



2019. augusztus 26., hétfő

HOLDI SÉTÁK 2019. 08.25.

  Vasárnap hajnal megint csodás idővel ajándékozott meg. Húsz fokos kellemes hajnal.
 Néhány kép az igazán kiváló időjárást kihasználva.

Az első egy korongfotó a fogyó fázisú Holdról.


   Az képen a Schroteri völgy mely 160 km. hosszan kanyarog szélessége 10 km. A végén egy kígyófej alakban végződik. Egykori lávafolyások nyomát  jelzi. A teteje megszilárdult , majd az alóla kifolyt láva helyén beszakadt és így létrehozva az alakzatot. A kígyófejtől jobbra látható az Aristarchus kráter 40 km átmérőjű. Viszonylag fiatal, falai teraszosak, kis központi csúccsal. A kidobódott anyag sugarasan látható a központból kiindulva.




A következő kráter a Hold északnyugati felén látható  Pythagoras átmérője 129 km A központi csúcsa kis árnyékot vet az aljára. Teraszos fala markánsan jelenik meg.

 
  Talán az egyik legszebb alakzat a A Sinus Iridium ( Szivárvány Öböl ) 400 km átmérőjű, melynek hiányos oldalán a beömlő láva töltötte fel. A gyűrődések a láván olyan érzetet keltenek, mintha a hullámot látnék, mint egy pillanat felvétel. Az öblöt szabad szemmel is felfedezhetjük a Holdon.




Szintén az északi pólus környéke, rengeteg becsapódással egymást felülíró kráterekkel. 

2019. augusztus 24., szombat

HOLDI SÉTÁK 2019.08.24.

    Szombat hajnalban fogyó fázisnál készült képek. A fogyó fázisnál más a megvilágítottság. Az első kép egy korongfotó, melyen a négyszögben lévő alakzatokat vettem szemügyre. A második kép e tágabb környezetet mutatja. A harmadik pedig egy nagyobb nagyítás.









 A négyszögben lévő alakzatoknak egy közeli képe. A bal felső részen a Kepler kráter látható. Tökéletesen látszik a kidobódó anyag által  létrehozott sugársáv, mely néha eléri a több száz kilométert. Tőle keletre a Copernicus kráter teraszos formájú sáncfala és központi csúcsa láthatók.
   A kép közepétől kissé nyugatra van a Riphaeus kráter cseppre emlékeztető formája. Egy rendkívül romos krátert melynek sáncfalai töredezettek átmérője 23 km. A kráterből kiindulva délfelé húzódik a Riphaheus hegység 150 km hosszan. Tőle nyugatra a kép szélén Úgy nevezett fantom kráterekből látszik kettő. A sáncfalnak a fele látszik ki a láva alól. 





2019. augusztus 20., kedd

2019.08.19, 20. HOLDI SÉTA

  A hosszú hétvége csodálatos idővel köszönt el. A nappali forróság után az éjszakák felüdülést hoztak, csend, tücsök ciripelés, nyugalom. A hőmérő még hajnalban sem szált 18 fok alá. A fotók elkészítése után a vizuális nézelődés volt a legfontosabb, ezt nem lehet összehasonlítani a fotózással. Az okulárban látott kép teljesen más élményt ad mint a fotó. Kézzelfoghatóvá válnak alakzatok.
  Lássuk is a fotókat.

A kép közepén az Aristillus kráter, 55 km átmérőjű. Közepén töredezett központi csúccsal. Sáncfalai teraszosak.


Következő kép a Posidonius krátert láthatjuk, átmérője 51 km. Félkör ívben látható a töredezett központi csúcsa mely a láva alól kilátszik. Mintha dupla sáncfala lenne. A krátertől balra a megmerevedett láva hullámok pillanatképét idézi.



A képen a  Nyugalom tengerét ( Mare Traquallitatis ) éri el egy nap múlva az éjszaka.


Egy nagyobb nagyításon készült fotó a környékről. Figyelmes szemlélő sok érdekes alakzatot fedezhet fel.


Az északkeleti részen látható Atlas és Herkules tiszteletet parancsoló 80 és 70 km-es átmérőjével.


Az északi pólus környékét figyelhetjük meg a következő képen. A kép közepén a Goldschmidt kráter, melyből sugársávok indulnak, mely a képen látható is.


Végül a déli pólus környéke. Rengeteg kráter szabdalta, itt is felfedezhetők érdekes alakzatok.

2019. július 22., hétfő

ÉVFORDULÓ 1969.JÚLIUS 20.

    A Holdon használt fényképezőgépek típusa Hasselblad 500EL átalakított változata volt. A jól ismert Zeiss cég gyártotta az objektívet hozzá, melyben a lencse és a film közé  egy lemezt helyeztek amin gravírozott keresztek voltak. A keresztek funkciója, hogy az esetleges torzulásokat ki tudják szűrni. A filmeket a Kodak gyártotta. A középformátumú 70m/m-es filmek részletgazdagabb képeket eredményeztek mint a kisfilm tekercsek.
  A kamerákat adaptálni kellet a holdi körülményekhez, így különleges ezüstös színt kaptak, mely megóvta a túlmelegedéstől és a fagyástól. Kezelő szerveit is átalakították, hogy a szkafander kesztyűiben könnyen kezelhető legyen. A Holdra szállás végeztével - azért, hogy kevesebb súlyt hozzanak vissza - a kamerák ott maradtak a Hold felszínén.
 A Földünk kísérőjén örök mementóként 12 darab Hasselblad kamera maradt.





2019. július 20., szombat

1969. JÚLIUS 20.

  A fénykép Aldrint mutatja, amint a napszél detektort helyezi el.
Ez vékony alumínium lemezből áll, amely felfogja a Napból kiáramló gyors részecskéket. A nagy sebességű részecskék áthatolnak a lemez külső rétegein, és fennakadnak benne. Kísérlet végén a lemezt feltekerték mint az ablakredőnyt és visszahozták a Földre.
  A kísérlet információt szolgáltatott a Napban lévő kémiai elemekről.

Forrás: Robert Jastrow: Vörös óriások és fehér törpék. Gondolat kiadó 1973. 



2019. július 12., péntek

RÉSZLEGES HOLDFOGYATKOZÁS 2019.07.16.

    Részleges holdfogyatkozás lesz 2019. 07. 16-án,( kedden )  Magyarországról teljes mértékben észlelhető. A fogyatkozás 20 órától válik láthatóvá, a holdkorong bal felső sarkáról indul. A legnagyobb kiterjedését 21:30-kor éri el.  A Hold színét a Föld atmoszférájában megtört napsugár adja, vöröses színt láthatunk. A jelenség 2:57 percig tart.  A fogyatkozás épp az Apollo-11 startjának ötvenedik évfordulóján lesz.

A jelenségről egy fotóm, mely 2015. 09. 28.-i fogyatkozáskor készült.

Ejtsünk néhány szót magáról a jelenségről, egy képpel szemléltetve.
 Amikor a telihold korongja belép a Föld árnyékába holdfogyatkozás jön létre. A korongnak az árnyékkal való első kontaktusától  a teljes kilépésig több mint négy óra telhet el, amelyből a teljes fogyatkozás fázisa valamivel több mint egy óra. A mostani fogyatkozás, csak részleges.

 

2019. július 10., szerda

HOLDI SÉTÁK 2019. 07.09. STÖFLER, MAUROLYCUS

   A Stöfler és a Maurolycust választottam. Mind kettő az éjszaka és a nappal vonal ( terminátor )  mellet volt látható. A Maurolycus egy gyermekarcra hasonlított  a maga 114x114 km-es átmérőjével. A központi csúcsa lenne az orra mellette a két apró kráter a szeme alatta pedig az ívben elhelyezkedő három kráter a szája. Tőle jobbra rengeteg apró kráter látható a nagyított képen, szinte nincs is szabad terület.
   A Stöfler kráter a Maurolycustól kissé lejjebb balra látható, átmérője 126x126 km. Aljazata feltöltött simának tűnik. Több kráter is felül írja, néhány a sáncfalon látható.


  Az egyik kép a tágabb környezetet mutatja.


2019. június 30., vasárnap

JUPITER 2019.06. 29.

    Tegnap a késő esti órákban lefotóztam a Galilei holdak egyikét amint elvonul a Jupiter korongja előtt és az árnyéka az egyik felhősávra esik. A Jupiter átmérője 139 822 km. Távolsága a Naptól a fotó elkészítésekor 791 millió km volt.  Az Ió átmérője 3642 km. Fogalmat alkothatunk a gázóriás nagyságáról.

 A kép jobb oldalán halványan látszik egy másik Galilei hold a Ganymedes.

2019. június 29., szombat

KÖNYVAJÁNLÓ

  Gene Kranz Houston baj van Akik felmentek a Holdra és akik visszahozták őket. Kranz Jelen volt a NASA minden jelentős mozzanatánál: az első űrhajós fellövésétől a Holdra szálláson keresztül a Chalenger katasztrófáig. Az Apollo-13 legénységének hihetetlen megmentését Kranz és csapata irányította. Lebilincselő könyv, amely betekintést nyújt az űrprogram kulisszái mögé.


2019. június 23., vasárnap

A BLOG ÉLETE

    A Tudományos Újságírók Klubja és a Tudományos ismeretterjesztő Társulat harmadik alkalommal hirdet pályázatot az Élet és Tudomány egykori szerkesztője Juhari Zsuzsanna emlékére. 
  
A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogot készítők szerkesztők nevezését várjuk. 

 Erre a pályázatra elküldtem a blogom és elismerő oklevélben részesítették. 
  Köszönet Rezsabek Nándor tudománytörténeti szakírónak, hogy biztatott a blog elindítására 2017-ben. 

2019. június 16., vasárnap

1963. JUNIUS 16

   1963. június 16-án indult útjára az első női űrhajós Valentyína Tyereskova a Vosztok-6 űrhajóval. 48 keringést végzett a Föld körül. Az űrben töltött idő 2 nap 22 óra 50 perc.
  
 A kép 2009-ben készült Tyereskováról.

2019. június 15., szombat

LUNA 2

    A Luna 2 az első holdszonda mely elérte a felszínt, igaz becsapódott. 1959. szeptember 12-én indult útjára Bajkonurból. 36 órás út után csapódott a Mare Imbrium ( Esők tengere ) területén lévő 40 km. átmérőjű Autolycus kráter mellé. A fotón a krátert örökítettem meg és jelöltem a vélhető becsapódás helyét. Két kép készült. Az egyik a tágabb környezetet láthatjuk, a másikon a szűkebb környezetet. A képen látható hegység némelyike eléri a 4800m-t.












2019. június 10., hétfő

HOLDI SÉTÁK 2019.06.09.

   A kora nyári időjárás engedte, hogy egy előzetes fotóval tisztelegjek  az emberek előtt kik először érintették lábukkal a Hold talaját. 1969. július 20-án lesz 50 éve. hogy  Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins végrehajtották  ezt a történelmi küldetést.

Kilenc évesen Nagyapám színházi látcsövében látni véltem Buzzt és   Neilt. akkor kezdődött a rácsodálkozás az égbolt csodáira, mely a mai napig töretlen.
A fotókon először egy korongfotón jelöltem a leszállás helyét. A második fotón kinagyítva a helyszín. A harmadik fotón még nagyobb nagyítást alkalmazva, számokkal jelölve felsejlik a három űrhajósról elnevezett kráter a leszállás környezetében.
  1, Armstrong
  2, Collins
  3, Aldrin.