2017. december 30., szombat

HOLDI SÉTÁK GASSENDI

Gassendi kráter. Pierre Gassendi ( 1592 - 1655 ) francia csillagász matematikus. Kepler előrejelzése alapján a Merkúr átvonulását észlelte a nap előtt 1631-ben. Galileivel és Keplerrel levelezést folytatott.
 A kráter átmérője 114 km. A kráter falat egy későbbi becsapódás töri meg. Három csúcs is látható a közepén, mely a becsapódáskor alakult ki.  A krátert a későbbiekben elöntötte a láva. A kráter alján rianások figyelhetők meg.  

2017. december 29., péntek

HOLDI SÉTÁK VALLIS ALPES

Szintén egy érdekes alakzat a Holdon, Vallis Alpes ( Alpesi Völgy ) 

 Hossza 130 km. szélessége 11 km. Mélysége 700 m. Van ahol a Vörös tengerhez hasonlítják az alakját. Mintha egy sebhely lenne kísérőnk felszínén.  ( A fotó régebben készült ) 

2017. december 28., csütörtök

HOLDI SÉTÁK RUPES RECTA

Egy szintén érdekes alakzat kísérőnkön. 

 Rupes Recta ( Egyenes fal ) Az alakzat hossza 110 km. Egyébként nem egy meredek fal ahogy nevéből gondolhatnánk, hanem egy lejtő, mely 2 - 3 km-en nem éri el a 6 fokot. A lapos napfénynek beeső  árnyéka kelti csak a fal - szerű érzetet. 

2017. december 27., szerda

HOLDI SÉTÁK VALLIS SCHROTERI



1.  Az Aristarhus - kráter a Hold északnyugati részén található, viszonylag fiatal becsapódási kráter. Átmérője 40 km. Mélysége 3,7 km. A kráter az egyik legfényesebb alakzatok egyike. A területen számos vulkáni képződmény található. 
A környéken többször figyeltek meg átmeneti fényjelenséget. ( a Hold felszín színváltozása ) 
 A krátert a számoszi Arisztarhoszról nevezték el. i. d. e. kb. 310 - 230 közt élt görög matematikus és csillagászról nevezték el. 

2. Herodotus kráter az Aristarhus mellett található. Átmérője 37 km. Mélysége 1300 m. A belsejét még olvadt kőzet töltötte fel.  Herodotusz ( i. d. e. 484 - 425 ) Közt élt görög  történet író.

3. Vallis Schroteri. A rianások közül a leghíresebb. 160 km. hosszan és kb. 1,6 km mély. ( a Clemntine űrszonda 1994 március 3. és április 27. között színváltozást észlelt. 

2017. december 26., kedd

HOLDI SÉTÁK JANSSEN

Az év talán utolsó fotója égi kísérőnkről.  A Első negyed előtt.  Két krátert választottam rövid bemutatásra. 

     A Janssen kráter az öreg kráterek tipikus példája. Átmérője 191 km. Valószínű kis sebességű becsapódás hozta létre. 
    Jules Janssen ( 1824 - 1907 ) francia csillagász. A hélium felfedezője. 
   

    Maurolycius kráter. Átmérője 114 km. 

    Francesco Maurolico ( 1494 - 1575 ) olasz csillagász.  

2017. december 23., szombat

GONDOLATÉBRESZTŐ



A látható fény az elektromágneses sugárzás egy keskeny tartománya. Amit szemünkkel érzékelünk, ebben a keskeny sávban látjuk.    

2017. december 21., csütörtök

TÉLI NAPFORDULÓ

Téli napforduló dec.21. A csillagászati tél kezdete. 

2017. december 17., vasárnap

MÉLYÉG TEJÚT

Még nyár közepén készült a fotó, egy az égbolt olyan részéről ahol  szabad szemmel, csak néhány csillag látszik. Ötperces expozíció után már ez látszik a képen. A Tejút egy szelete. 

2017. december 16., szombat

MÉLYÉG ANDROMEDA M31

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd egy spirálgalaxis az Androméda csillagképben. Távolsága 2,5 millió fényév. Átmérője 110 ezer fényév. Ősszel figyelhető meg az esti órákban. Szabad szemmel is látható, egy elmosódott foltként. 

2017. december 9., szombat

GONDOLATÉBRESZTŐ


Gerhard Niese. Érdekességek a Világűrből. 1965. 

ÉVFORDULÓ

Apollo-17 az utolsó Holdra szálló küldetés. 
 Start: 1972 december 7.
 Leszállás: 1972 december 11. 
 Parancsnok: Eugene Cerman
 Parancsnoki modul pilótája: Ronald Evans
 Hold modul pilótája: Herrison Schmitt
A két utolsó Holdra lépő űrhajós közül az egyik Harrison Schmitt geológus. A két űrhajós három holdséta alkalmával 108,86 kg kőzetet gyüjtött. A holdautóval 33,8 km tettek meg  a Taurus-Littrow völgyben. Narancssárga színű talajt fedeztek fel. Hazafelé úton december 17-én Evans űrsétát tett, hogy behozza a műszaki egységből a filmkazettákat, melyek a Hold körüli keringéseket rögzítette. Ezzel az Apollo program befejeződött.


2017. december 8., péntek

HOLDI SÉTÁK OLVASNIVALÓ

A száraz számadatok helyet talán jobban elképzelhető Holdunk átmérője Európa térképére helyezve. 
A kép Zerinváry Szilárd. A Naprendszer élete című 1953-as kiadású könyvéből. 



2017. december 3., vasárnap

JUPITER

A gépemen találtam a Jupiterről két fel nem dolgozott videómat, 2017. 05. 13. és 17-ről. Az egyiken a Vörös folt is látható, melynek átmérője kb. 50 000 km. A felhősávok jól elkülöníthetőek. Az időjárás kedvez, hogy rendet rakjak a gépemen. 

Felirat hozzáadása

2017. december 2., szombat

ÜSTÖKÖS

Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest mely a Nap körül elnyújtott pályán kering. A Napközelébe érve kómája és csóvája fejlődik. A jelenség oka a Napsugárzás. Az üstökös magot lazán összekapcsolódó jég, por és kisebb kőzetek alkotják. 

Egyetlen üstökös fotóm még 2007.01.10.-én készül a MC. Naught üstökösről napnyugta után nem sokkal a kép azért is vöröses árnyalatú. Akkor még egy egyszerű kompakt digitális fényképezőgépem volt és egy 115/900-s Newton távcső és nagyon csekély gyakorlatom. Sajnos az üstökösök mindig félelemmel tölti el az embereket. Az 1997-ben megjelenő Hale Bopp üstökösről egy szekta úgy gondolta, hogy a csóvájában egy idegen űrhajó jön a Fölfelé mellyel elmehetnek egy másik bolygóra. Öngyilkosságot követtek el.  

2017. november 27., hétfő

SZATURNUSZ

A Cassini űrszonda otthona volt 13 évig. A végzete is itt érte utol 2017. szeptember 15-én. A képre kattintva nagyban is látható. 

2017. november 25., szombat

VIDEÓ

Egy rövid videóm a holdról, ebben a ködös szomorkás időben. ( teljes képernyőt javaslok ) 

KETTŐSCSILLAGOK

Alcor Mizar kettőscsillag a Göncölszekér csillagképben. Az egyik legismertebb kettőscsillag.  A "szekér rúdjának a középső csillaga a Mizar. Mellette látható az Alcor ( népi magyar nevei: Lovas, Béres, kisbéres, Kisbojtár ) Jó látással  rendelkező ember szabad szemmel is megtudja különböztetni. Az ókori Rómában a legionáriusok látását ezen a csillagon tesztelték. 

2017. november 24., péntek

HOLDI SÉTÁK HAMUSZÜRKE FÉNY

A hamuszürke fényt jelenséget biztos mindenki látta. Amikor a Hold telőben vagy fogyóban van,     megvilágított részét halványan derengő fénnyel megvilágított másik rész egészíti ki teljes koronggá. 
 Ez a fény is végeredményben napfény, csakhogy nem közvetlen, hanem a Földről visszavert napfény. 

2017. november 19., vasárnap

TÖRTÉNELEM

A gödöllői víztorony. Csillagászat történeti vonatkozása is van. A torony csúcsán lévő kovácsoltvas szélkakas Magyari Barna munkája. A szélkakas földre vetet árnyéka rajzolta a hátsó téglafal vonalát. A torony napóraként is funkcionált volna. Az órákat jelző szobrokat Nagy Géza és Molnár László készítette. Az üvegkupola készítésénél kikérték az Uránia csillagvizsgáló véleményét is  mert mint obszervatóriumot is használni szerették volna. A bejárat felett a fémdombormű Borsos Miklós alkotása.  ( Fekete fehér kép a Gödöllői szolgálat című újságból való ) A többi kép saját fotó. Az épület pontosan a Duna-Tisza vízválasztóján helyezkedik el 211 méter magasan. A torony maga 30 méter magas. A sors fintora, hogy a víztornyot soha nem használták. 




KETTŐSCSILLAGOK

Albiero kettőscsillag a Hattyú csillagképben. 
   
   Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz való mozgásukban ki mutatható a tömegvonzás. A csillagászatban azonban ide sorolják az optikai kettőscsillagokat, melyek, csak egy irányban látszanak, de fizikai kapcsolatban nincsenek. 
 Az Albiero kettőscsillag 385 fényévre található a Földünktől. Érdekessége a két csillag különböző és látványos színe. A fényesebb sárga tagját szabad szemmel is láthatjuk. 

2017. november 18., szombat

NAP 2017. 10.

Októberben két fotót készítettem. Zömében központi csillagunk foltmentes volt. Néhány adat Napunkról. Közepes távolsága Földünktől  150 millió km.  A fénye a Földet 8, 3 perc alatt éri el. A Nap tartalmazza  a Naprendszer 99,8%-át. Átmérője 1 391 400 km. 73,5%- ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Anyagát képlékeny  plazma alkotja, ezért egyenlítői területek 25 a sarkokon 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, melyek napkitörések és a mágneses pólusok 11 évente felcserélődése idején a napfoltok megszaporodásához vezetnek Most a napfolt minimum ideje felé tartunk. A Nap energiája földi életünk minden részét áthatja. PL: A táplálék melyet elfogyasztunk azt is a Napunknak köszönhetjük. Aki esetleg mélyebben érdeklődne Napunk iránt, ajánlom Hédervári Péter. Csillagunk: a Nap. Című kitűnő ismeretterjesztő könyvét.  



2017. november 12., vasárnap

NAP

A fotó 2014. 10.26-án készült. Az általam fotózott, illetve látott legnagyobb folt. A kisebb foltok KB. Föld átmérőjű. 

2017. november 11., szombat

HOLDI SÉTÁK MAGYAROK A HOLDON

A négy Magyar! 

HOLDI SÉTÁK MAGYAROK A HOLDON

Weinek kráter: ∅30 km. 
Weinek László (  1848 - 1918 )  A Vénusz bolygó nap előtti elvonulásáról készít rendkívül értékes felvételeket Kerguelen szigetén, a Német Birodalmi Vénusz- expedíció helyettes vezetőjeként. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hold feltérképezésében.  A fényképezéssel nyert pontos képeket és a távcsövön át holdképek részletgazdag képeit egyeztette  egy - egy  Holdtájképpé. 1884 - 1914 között a Holdnak 200  nagy  pontosságú rajzát tette közzé.  Érdekesség, hogy 1869 - 1870 között Gödöllő környékén mint nevelő tevékenykedett.  Forrás: Híres magyarokról elnevezett kráterek a Holdon. 

2017. november 4., szombat

MARS


A Mars a Naptól a negyedik bolygó. Szabad szemmel is könnyen megtalálható a vörös színe alapján. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják " vörös bolygónak " Vörös színét a Mars felszínén a vas-oxid okozza. A bolygó átmérője: 6805,1 km. Tengelyforgási ideje: 24,6 óra. Keringési ideje: 687 nap. Két holdja van : Phobos és Deimos. Az egyik fotón látható a sarki jégsapkák. 

HOLDI SÉTÁK 99,1%-os HOLD

Tegnap késő esti fotó. Erősen párásodott a levegő. 99,1% - os Hold. 

2017. november 1., szerda

HOLDI SÉTÁK PICCOLOMINI


1, Jenssen kráter ∅ 191 km. Kora 3,92 billió év. Jules Jenssen ( 1824 - 1907 ) francia csillagász. 




2, Piccolomini kráter. ∅  88 km. Mélysége 4,5 km. Kora 3,2 billió év. Alessendro Piccolimini (  1508 - 1578 )  olasz csillagász.  (A világ szférája és az állócsillagok ) című művében ábrázolta csillagképeket. 
    3, Rheita kráter. ∅  70km. Kora 3,85 billió év.  Maria Schyrlaeus von Rheita  ( 1597 - 1660 )  cseh csillagász. 

    4, STEVINUS  kráter. ∅ 75 km. Kora 1,1 billió év.  Simon Stevin  ( 1548 - 1620 ) belga matematikus, optikus. 

5,  SNELLIUS  kráter. ∅  83 km. kora 3,85 billió év. Willebrord van Roijen Snell (dit Snellius) ( 1591 - 1626 ) holland csillagász matematikus. 
                                                                                    

2017. október 29., vasárnap

HOLDI SÉTÁK HERSCHEL


1, Herschel kráter. ∅ 41 km. Kora 1,1 billió év. William Herschel ( 1738 - 1822 ) német - angol csillagász az Uránusz bolygó felfedezője. 

2, Ptolamameus kráter. ∅ 154 km. Kora 3,92 billió év. Klaudiosz Ptolemaiosz ókori görög csillagász matematikus a geocentrikus világkép megalkotója. 
3, Alphonsus kráter. ∅ 118 km. Kora 3,85 billió év. Alfonso x. ( 1221 - 1284 ) Kasztiliai csillagász. 

4, Arzachel kráter. ∅ 98x97 km. Kora 3,8 billió év. ( 1028 - 1087 ) arab csillagász. 
5, Albategnius kráter. ∅ 136 km. Kora 3,85 billió év. Arab csillagász. 

6,Thebit kráter. ∅ 58 km. Kora 3,2 billió év. Thebit ( 826 - 901 ) perzsa csillagász. 


2017. október 28., szombat

HOLDI SÉTÁK ATLAS, HERCULES, ENDYMION

Atlas kráter: Ø 69 km. Mélysége 3,24 km. Kora: 3,2 billió év. 

Hercules kráter: Ø 87 km. Mélysége: 2,0 km. Kora: 1,1 billió év. 

Endymion kráter: Ø 125 km. Mélysége: 2,6 km. Kora: 3,92 billió év. 

 Mind három kráter görög  mitológiai alakok nevét viseli.