553 ÉVE SZÜLETETT NIKOLAUSZ KOPERNIKUSZ

 Ötszáznegyvenhárom éve, 1473. február 19-én született Torunban Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Kopernikuszban 1507 táján vetődött fel, hogy a csillagászati számítások egyszerűbbek és pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap, azaz a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering. Kopernikusz német-szláv eredetű családból származott, apja - miként erre a család neve is utal - gazdag rézkereskedő volt. Anyanyelve német volt, de latinul írt, a teuton lovagokkal szemben a lengyel király mellett, a király ellenében a német káptalan mellett foglalt állást. Nagybátyja, egy püspök neveltette, az ő jóvoltából tanulhatott a krakkói egyetemen, majd egy évtizedig Itáliában matematikát, orvostant, filozófiát, teológiát (a kánonjognak doktora is lett), de a legjobban a csillagászat iránt érdeklődött. 1497-ben Frauenburgban kanonokká választották, ami anyagi biztonságot adott számára. Pappá soha nem szentelték, mint ahogy nem is nősült meg. A korban a Ptolemaiosz által a második században lefektetett geocentrikus világkép már dogmaként rögzült: eszerint minden égitest a Föld körül kering. A rendszer azonban a valósághoz igazítás során már-már illetlenül bonyolulttá vált, a bolygók mozgását az elképesztően bonyolult matematikai számítások ellenére sem lehetett hosszú távon megbízhatóan megjósolni.

A kép forrása: Wikipedia

Kopernikuszban 1507 táján felvetődött, hogy ezek a számítások egyszerűbbek és pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap, azaz a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering. Ez nem volt új elgondolás, az i.e. III. században Arisztarkhosz, és Kopernikusz előtt nem sokkal korábban Nicolaus Cusanus is hasonló következtetésre jutott. Kopernikusz azonban nem érte be ennyivel, és 1512-től részletes matematikai számításokat végzett, ezekhez - lévén, hogy korához képest is primitív műszerekkel rendelkezett, a Merkúrt például élete során sohasem látta - a régiek adataira támaszkodott. Rendszere nemcsak egyszerűbb és elegánsabb volt, mert minden nehézséget az euklidészi geometria segítségével oldott meg, de tökéletesen megmagyarázta az addigi rejtélyes és bosszantó jelenségeket is. Egyetlen hibája az volt, hogy ragaszkodott a bolygók tökéletes körpályájához, ezt később Kepler korrigálta az ellipszis alakú pályák bevezetésével.

Kopernikusz 1514-re De hypothesibus motuum coelestium a se constitutis commentariolus (Kommentár az égitestek elrendezéséről és mozgásáról szóló elméletekhez) címmel könyvbe is foglalta elméletét, de hosszú évekig nem adta ki. Attól tartott ugyanis - Galileo és Giordano későbbi sorsát ismerve joggal -, hogy nézeteit az egyház eretneknek minősítheti. Inkább a görög Theophilaktosz episztoláit fordította latinra, politikai és gazdasági kérdéseket elemzett, lengyel tartományok pénzreformján dolgozott - soha nagy tudós kevesebbet nem publikált, mint ő. Hírneve mégis gyorsan nőtt, s a pápa 1536-ban jóváhagyta a tanai alapján elhangzott római előadásokat.

Kopernikusz végül átadta fő műve kéziratát Georg Joachim Rheticus wittenbergi professzornak, aki 1540-ben rövid tanulmányban ismertette azt. A De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásáról) gondozása azonban az egyetemről teológiai viták miatt távozásra kényszerült Rheticus helyett a lutheránus Andreas Osianderre maradt, aki - mivel Luther elítélte Kopernikusz elméletét - a szerző tudta nélkül egy aláírás nélküli előszóban a mozdulatlan napot csak a számításokat könnyítő feltevésnek nevezte. Hozzátette: "E hipotézisek nem tekintendők igaznak, még csak valószínűnek sem." Kopernikusz csak halálos ágyán láthatta művét, s nem sokkal később, 1543. május 24-én meghalt.

A De revolutionibus drága volt, az előszó sokak szemében rontott hitelességén, így még a megjelent ezer példány sem fogyott el. A mai gondolkodásunkat alapvetően meghatározó mű minden idők egyik legkevésbé olvasott könyve maradt, hiszen négyszáz év alatt csak négy kiadást ért meg, ráadásul a katolikus egyház 1616-ban indexre tette és 1835-ig ott is maradt. A legenda szerint amikor Napóleon 1807-ben Lengyelországban hadakozott, ellátogatott Kopernikusz szülőházába is, és módfelett elcsodálkozott, hogy a tudósnak még szobra sincs. Ezt a mulasztást aztán 1839-ben Varsóban pótolták, de az emlékművet nem áldotta meg katolikus pap. A lengyel csillagász a tudomány történetéről is könyvet írt Arthur Koestler szerint a legszíntelenebb figura mindazok közt, akik részt vettek az emberiség sorsának alakításában, mégis vele kezdődött a tudományos forradalom.

Forrás: múlt ≪ kor történelmi magazin

A fotóm 2024.10.12-én készült. A Coprnicus rendkívül feltűnő kráter 93 km. átmérőjű.   Mélysége 3760 m. Falai teraszosak, aljzata viszonylag sík, több központi  csúccsal ( magasságuk eléri az 1200 métert ) a kráter falai 900  m-rel emelkednek a talajszint fölé. Hatalmas sugársávos szerkezet látható a kráter központjából kiindulva amely 800 km kilométerre is elterjed a kráter körül.  

 

GIORDANO BRUNO 1600 FEBRUÁR 17-ÉN HALT MÁGLYAHALÁLT

 Giordano Bruno 1548-ban született Nolában, Nápoly közelében. Bölcsészetet, logikát és filozófiát tanult, majd belépett a dominikánus rendbe. Kiváló képességekről tett tanúságot, de hajlama a szabad gondolkodásra és beszédre, vonzalma a tiltott könyvek és eszmék iránt hamar az eretnekség gyanújába keverte. 1576-ban a rendet otthagyva menekülnie kellett, a következő évtizedben bebolyongta Európát.

Genfben nyomdászként dolgozott, de a kálvinisták is kiközösítették, akárcsak később a németországi evangélikusok. Tanított a toulouse-i, wittenbergi és párizsi egyetemen, Londonban Kopernikusz elméletét hirdette a Föld mozgásáról, s mnemotechnikai rendszert dolgozott ki, miközben fáradhatatlanul írta verseit, értekezéseit és filozófiai tanulmányait. 1591-ben Velencébe hívták meg, de mivel házigazdája nem kapta meg tőle a remélt "titkos tudást", feljelentette az inkvizíciónál.

Brunót Rómába vitték, ahol hét évig raboskodott az Angyalvárban, a hosszú fogság okai máig nem ismertek. Pere csak 1599 tavaszán kezdődött, s néhány hónap alatt lezajlott. Az ellene felhozott vádak között szerepeltek teológiai jellegűek, így istenkáromlás, eretnekség, mágia, jóslás gyakorlása, s filozófiai tételeit is tévesnek minősítették. Bruno ugyanis elvetette a "kettős igazság" elvét, és a tudomány kizárólagosságát hirdette. Panteista volt, azaz nem ismerte el a természet felett álló istent, azt magával a természettel azonosította.

Azt is állította, hogy a végtelen világegyetem középpontja nem a Föld, a számtalan miénkhez hasonló világ között akadnak más lakott égitestek, s hitt a lélekvándorlásban is. Bruno hiába védekezett azzal, hogy nézetei inkább filozófiai, semmint teológiai jellegűek, s hogy azok összeegyeztethetők Istennel és a teremtés keresztény felfogásával. Tanainak teljes visszavonására nem volt hajlandó, ezért végül VIII. Kelemen pápa jóváhagyásával nem filozófiai, hanem teológiai tévedései miatt (Krisztust nem Istennek, csak ügyes mágusnak tartotta, felfogása szerint a Szentlélek a világ lelke stb.) találták bűnösnek és adták át a világi igazságszolgáltatásnak. "Ti talán jobban féltek kimondani rám az ítéletet, mint én meghallgatni azt" - vágta bírái szemébe.

A máglyát a római Campo de Fiorin rakták meg, Bruno nyelvét a kivégzés előtt kivágták, hogy ne szólhasson a tömeghez. Az elé tartott kereszttől elfordult, a lángok kialvása után hamvait a Tiberis folyóba szórták. Írásai indexre kerültek és 1965-ig ott is maradtak, s mivel ma is érvényes teológiai dogmákat tagadott, nem rehabilitálták. A kivégzés 400. évfordulóján a katolikus egyház "mély sajnálatának" adott hangot a "szomorú epizód" miatt, fenntartva, hogy Bruno bíráit az igazság szolgálatának és a közjó előmozdításának szándéka vezérelte, s mindent megtettek a filozófus életének megmentése érdekében.

Giordano Bruno a szólás és a gondolat szabadságának vértanújaként maradt meg az utókor emlékezetében, 1899 óta szobor áll kivégzésének helyén.

Forrás: múlt ≪ kor történelmi magazin. 

94 ÉVE HUNYT EL TAKTAHARKÁNYI BÁRÓ HARKÁNYI BÉLA CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS.

 Taktaharkányi báró Harkányi Béla Fülöp (Pest, 1869. április 11.[4] – Budapest, Józsefváros, 1932. január 22.)[5] csillagász, matematikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az ógyallai Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatórium főobszervátora.

Élete

A nemesi származású báró taktaharkányi Harkányi család sarja. Harkányi (1867-ig Koppély) Károly (1826–1919) politikus, földbirtokos és monostori Vörös Emília fia. A budapesti, lipcsei és strassburgi egyetemeken tanult, a párizsi obszervatóriumban észlelőként tevékenykedett. Egy nagyobb észak-amerikai tanulmányút után 1896-ban Budapesten doktorált. Konkoly Thege Miklós javaslatára az ógyallai Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium első obszervátorának nevezték ki. (1899 - 1903). Itt Konkoly Thege Miklós észlelőjeként dolgozott, kiemelésre méltó munkái a Nova Persei észlelése, meteor és napfolt megfigyelései. Külföldi tapasztalatai alapján átszervezte az intézet kutatási programját: a korábbi színkép vizsgálatok helyett az akkor már kis műszereknek számító ógyallai távcsövekkel is eredményesen végezhető fénymérések kerültek előtérbe. 1907-ben a Budapesti Tudományegyetemen az asztrofizika magántanárává habilitálták. A korszerű asztrofizika nemzetközileg elismert magyar úttörője volt: elsőként határozta meg a Planck-formula segítségével a csillagok felszíni hőmérsékletét (1902), majd módszert dolgozott ki a csillagok átmérőinek megállapítására. Gothard Jenő színképvizsgálatait felhasználva kimutatta, hogy a nóvák fényessége és spektrumuk jellege párhuzamos hullámzást mutat. Foglalkozott a csillagászat klasszikus területeivel, doktori értekezésében a földtengely pólusingadozásának problémáját dolgozta fel. Szívesen foglalkozott matematikai problémákkal, pl. kidolgozta a hullámzó vízfelületen létrejövő tükröződés geometriai elméletét. Németül publikált eredményei mind a csillagászok, mind a fizikusok körében élénk visszhangra találtak, nevét ma is idézik az asztrofizika megalapozását tárgyaló tankönyvek. Cikkei az Astronomische Nachrichtenben, a Matematikai és Természettudományi Értesítőben, a Mathematikai és Physikai Lapokban és más szaklapokban jelentek meg, emellett írt népszerűsítő cikkeket is (pl.: a Természettudományi Közlönyben és a Stella Almanach-ban). Számos tudományos társaság vezetőségi vagy tiszteletbeli tagja volt.

Forrás: Wikipedia

40. ÉVE ÉRTE EL ELSŐKÉNT AZ URÁNUSZT A VOYAGER-2.

 

A számozás ellenére a Voyager–2-t indították el először, hogy meglátogassa a négy gázbolygót

2024. augusztus 20. 15:05 MTI

47 éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb űrszondája, az amerikai Voyager–2, az egyedüli űrjármű, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.

<

A Voyager-program keretében a NASA két űrszondát állított pályára. A számozás ellenére a Voyager–2-t indították először, 1977. augusztus 20-án, míg a Voyager–1-et csak két hét múlva, 1977. szeptember 5-én. Az ikerszondák feladata a Szaturnusz és a Jupiter megközelítése volt, többek közt vizsgálták a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, meghatározták tömegüket és alakjukat. A négy gázbolygó meglátogatásával járó Grand Tour (Nagy utazás) elnevezésű program keretében a Voyager-2-nek sikerült fényképeket készítenie az Uránusz és Neptunusz bolygókról is.

A Voyager-1 hamar megelőzte társát, 1979. március 5-én 278 ezer kilométeres távolságban elhaladt a Jupiter mellett, és fényképeket készített az égitestről. Ez volt az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy a bolygó – Galilei által felfedezett – négy holdjáról (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) is felvétel készült. Ezt követően a két űrszonda folytatta útját a Szaturnusz felé.

A Voyager-1 fantáziarajza

A Jupiter gravitációs lendítő hatásának (hintamanőver) köszönhetően az űrszondák felgyorsultak, és a Voyager–1 1980 novemberében, a Voyager–2 1981 augusztusában érte el a bolygót. A Voyager–1 útja során több mint 2000 felvételt készített, és 10 milliárd bitnyi információt sugárzott a Földre.

A Voyager–2 a Szaturnusz lendítő hatásának köszönhetően 1986 januárjában megközelítette az Uránuszt. Technikai problémák miatt azonban itt kevesebb felvétel készült, de a kutatók így is sikerként könyvelték el, hogy képet kaptak a bolygó tizenegy vékony gyűrűívéről és az addig felfedezett öt hold mellett további tíz hold létéről is megbizonyosodhattak. Ezután a Voyager–2 az Uránusz melletti hintamanőverrel a Neptunusz felé vette az irányt, amelyet 1989. augusztus 25-én ért el.

A Voyager-1 az űrszimulátor kamrában

Képeket továbbított az óriásbolygóról, kiderült, hogy a bolygónak öt gyűrűje és mágneses tere van. Az űrszonda 1989-es látogatása idején észlelt Neptunusz Nagy Sötét Foltja, amelyben a Naprendszer legsebesebb, 2200 km/órával száguldó szelei fújnak, 1994-re eltűnt. Továbbá a bolygó jelenleg ismert tizennégy holdja közül hatot a Voyager–2 fedezett fel, majd folytatta útját a Naprendszer külső régióiba.

A Voyager–1 2012-ben, a Voyager–2 2018-ban lépte át a helioszféra határát, vagyis elhagyta azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban, átlépett a csillagközi térbe. A Voyager–1 jelenleg több mint 23,9 milliárd kilométerre, a Voyager–2 pedig 19,9 milliárd kilométerre száguld a Földtől. A Voyager–1 már egyre nehezebben tudja biztosítani energiaellátását, 2025-re pedig teljesen kifogyhat a működtetésére szolgáló radioaktív plutóniumból. Kozmikus útja azonban nem ér véget, több mint 38 ezer év múlva halad el a következő csillag, a gyengén fénylő AC+79 3888 katalógusjelű nap mellett a Kis Medve csillagképben.

Bár 2023 júliusában egy hibás parancs miatt a Voyager–2-vel egy időre elvesztették a kapcsolatot a NASA-nál, a malőrt végül sikerült korrigálni.

A Voyager-1 indítása

A Voyager ikreknek más szerepet is szántak az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) kutatói. Az űrszondák központi műszeregységének oldalára egy alumíniumtokba zárt, nagy méretű arany hanglemezt erősítettek, hasonlóan, mint a másfél évtizeddel korábban útjára bocsátott Pioneer–10 és –11 űrszondákra, de ez alkalommal a képeken kívül zenét, beszédet és egy lejátszót is küldtek a világűrbe.

A lemez borítóján a lejátszásra vonatkozó rajzos utasítás szerepel, a szondában pedig gramofontűt és hangszedő fejet rejtettek el. A Carl Sagan amerikai csillagász által összeválogatott lemezen szerepel többek között Jimmy Carter akkori amerikai elnök és Kurt Waldheim akkori ENSZ főtitkár üzenete nyomtatott formában, továbbá ötvenöt nyelven – köztük magyarul is – elhangzó üdvözlet. Emberi beszéden kívül felvették a delfinek hangját, a szél süvöltését, a traktor berregését és még egy csók elcsattanását is.

Az emberiséget bemutató aranylemez

A fotók összeállításánál azt a célt tűzték maguk elé, hogy a Föld kedvező oldalát mutassák be, ezért háborúkról, nyomorról, betegségekről tudósító képek nincsenek a lemezen, helyszűke miatt azonban a kiemelkedő művészeti alkotások és a vallások bemutatása is elmaradt. A 116 képből álló gyűjtemény több témakörben mutatja meg Földünket, egy részük az emberi faj anatómiáját, bolygónkat és naprendszerünket hivatott bemutatni, míg több felvétel hétköznapi életképeket ábrázol, 90 percnyi hanganyagot is rögzítettek a lemezre, köztük zeneszámokat Mozart-, Beethoven- és Sztravinszkij-művekből, dzsesszt és népzenei alkotásokat.

Forrás: 

 

21. ÉVVEL EZELŐTT SZÁLT LE A HUYGENS LESZÁLLÓ EGYSÉGE A TITÁNON.

 A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el. Ez a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, célja volt 2004 és 2008 között a Szaturnusz bolygó környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére. A programot 2017. szeptember 15-éig meghosszabbították.

A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének meghatározása; a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása; a Iapetus vezető félgömbjén található sötét anyag eredetének és természetének meghatározása; a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése; a Szaturnusz légkörének vizsgálata a felhők szintjén; a titáni felhők időbeli változásának vizsgálata; a Titan felszínének vizsgálata;

A Cassini orbitert a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) építette, a Huygens landert az Európai Űrügynökség, az orbiter nagy teljesítményű antennáját az Olasz Űrügynökség

A Huygens leszállóegység 2004. december 25-én, magyar idő szerint hajnali 4:24-kor sikeresen különvált a Cassini űrszondától. Ezzel megkezdte háromhetes útját a Titánig, amelyre 2005. január 14-én ereszkedett le.[5] A Huygens adatait a Cassini űrszonda közvetítette a Földre, mivel a leszállóegység adóberendezése túl gyenge volt a közvetlen sugárzáshoz. Sajnálatos módon a rögzített tudományos mérések és képek nagy része nem jutott el a Földre, mert a Huygens adóegysége egy tervezési hibát tartalmazott, ugyanis nem vették figyelembe a Doppler-effektus hatását.

A Cassini 2017. szeptember 15-én befejezte a küldetését azzal, hogy belemerült a Szaturnusz légkörébe, és ott megsemmisült.

Forrás: Wikipedia

Kép forrása: Múltkor

SZPUTNYIK-1. 1957. OKTÓBER 4.

   A Szputnyik.1 volt az első mesterséges égitest, 1957. október 4-én bocsájtották fel a Szovjetunióban. Az alig több mint félméter átmérőjű, 84 kg tömegű gömb alakú hold 92 napig keringett a Föld körül, majd a sűrűbb légrétegbe érve a súrlódás miatt felizzott és megsemmisült. Működése ideje alatt rádiója jellegzetes "bip" jeleket sugárzott a Földre. 

Kép forrása: Wikipedia

 

1610. FEBRUÁR 7. GALILEI ELŐSZÖR FIGYELI MEG A JUPITER HODJAIT

   A Jupiter négy nagy holdját - Io, Europa, Ganymedes és Callisto - elsőként Galileo Galilei itáliai tudós figyelte meg 1610. február 7-én, ezért Galilei holdaknak nevezzük őket. Kisebb távcsővel vagy látcsővel nézve, csak halvány, a bolygó egyenlítőjének két oldalán felsorakozó. és a keringés során pozíciókat változtató, csillagszerű égitesteknek látszanak. Időnként egyik vagy másik eltűnik a bolygó korongja mögött, illetve elvonulni látszik előtte, vagy elvész az árnyékában. 

forrás: Határozó kézikönyvek Bolygók és csillagok  ( Panemex Kft. és Grafo Kft. 1999. )

A Jupiterről és három holdjáról készült fotóm 2024.09. 21-én. A Jupiternek 63. holdja ismert. 

A Jupiterről készült többi fotóm az alábbi linken tekinthető meg: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search/label/Jupiter

120. ÉVE SZÜLETETT KULIN GYÖRGY CSILLAGÁSZ

 Kulin György Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.

Csillagász, tudománynépszerűsítő

A budapesti Tudományegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1935 - 47 között a Budapest - svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. Fő munkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíció meghatározása volt. Eközben egy új üstököst ( Whipple-Bernasconi-Kulin ), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot. Számos pontatlanul ismert aszteroida pályaadatát helyesbítette. Tökéletesítette a pályaszámítás módszerét. Nagy elhivatottsággal foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével műkedvelő csillagászat szervezésével: 1943-ban a Természettudományi Társulat keretében indította meg az amatőr-alosztályt, 1946-ban a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely önálló szervezetként 1949-ig működött, majd 1989-ben újra alakult. Megalapította az ország első nyilvános ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia igazgatója volt. 1963-ban életre hívta a TIT Csillagászat Baráti körét, számos hazai ismeretterjesztő csillagda alapítását kezdeményezte. Számos könyve közül A Távcső Világa c. munka, amely 1941-től ( társszerkesztőkkel ) három további, átdolgozott kiadást  ért meg. A nevét a 3019.sz. kisbolygó és a Kulin György emlékérem őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

1967. JANUÁR 27. AZ APOLLO - 1 TRAGÉDIÁJA

   Az Apollo - 1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS-204 volt az Apollo program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Roger Chaffee holdkomppilóta az életüket vesztették. 

Forrás: Wikipédia

SZERGEJ PAVLOVICS KOROLJOV MÉRNÖK, RAKÉTATERVEZŐ

 Szergej Pavlovics Koroljov. Zsitomir, 1907. január 12. Moszkva, 1966. január 14. 

A kép forrása: Szovjet űrkutatás 1971 / 76

Ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező. A Szovjetunió rekétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsájtásával írta be a nevét a történelembe. A szovjet rakéta-és űrprogramok első vezetőjeként rendkívül sikeres mérnök-nem annyira repülési-vagy rakétaszakértőként, mint inkább szervezőzseniként juttatta hazáját vezető pozícióba az űrkutatásban és az űrversenyben. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, olyannyira, hogy haláláig még a nevét sem tudhatta a világ, csak " Főkonstruktőr" néven említették a szovjet publikációk.

forrás: Wikipedia

1985-ben-láttam Koroljov urnasírját a Kreml falában. Álljon itt egy saját készítésü térkép a szovjet holdszondákról a Holdon.

  

ÖVEGES JÓZSEF ISMERETTERJESZTŐ FIZIKATANÁR

 Visszagondolva kisgyermekként fogott meg a műsor. Talán előadás módja tetszett. Emlékeim szerint vasárnap délelőttönként volt a műsor.

Öveges József  Páka, 1895. november 10. Budapest 1979. szeptember 4.

  Piarista fizikatanár, ismeretterjesztő TV személyiség. A győri bencéseknél kezdte és a kecskeméti piaristáknál fejezte be a gimnáziumot. A tanári diplomáját Budapesten szerezte nehéz időkben, 1919-ben. Utána Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten tanított piarista gimnáziumokban. Pályája 1945. után ívelt meredeken felfelé. 1948 tavaszán rendfőnökével együtt kapott Kossuth-díjat, néhány hónappal az egyházi iskolák államosítása előtt.  Ezután rövid ideig ( 1948 - 55 ) fennálló budapesti tanárképző főiskola fizika, tanszékét vezette. Rádió és televízióműsorai tették országosan ismertté. A fizikát népszerűsítette, nagy sikerrel. Előadásai az ifjúsághoz szóltak., de szívesen hallgatták  azok a felnőttek is, akik már elfelejtették, vagy sosem tanúlták a fizikát. Érdekes kisérleteket mutatott be mindig a legegyszerűbb eszközökkel. Ízes beszéde, jól elhelyezett poénjai egy egész országot ültettek le TV készülékek elé, olyan időkben amikor a világban sokkal  inkább félték, mint szerették az emberek fizikát. Ezen kívül számos ismeretterjesztő könyvet írt, az egyszerű fizikai kísérletektől a fegyverek fizikájáig mindenről volt megfontolandó mondanivalója. Igazi, jó fizikatanár volt, de nem tiltakozott az ellen sem, ha professzornak szólították. Életérő, munkásságáról rendtársa, Kovács Mihály írt tanulságos könyvet. 

Forrás: Historia Tudósnaptár. 

Végezetül álljon itt egy másfélperces rövid videó az élvezetes előadás módjáról.  Forrás: YUTUBE

TYCHO BRAHE DÁN CSILLAGÁSZ 1546. DECEMBER 14.- 1601. OKTÓBER 24.

Tycho Brahe Knudssrup, Dánia 1546. dec. 14. - Benátky Csehország, 1601. okt. 24. Dán csillagász. 

 Jómódú családban született, ez lehetővé tette, hogy saját érdeklődését kövesse. Koppenhágában 1559-1562 között jogot tanult. A csillagászat felé az 1560 évi teljes napfogyatkozás fordította érdeklődését. 1562-1565 között a lipcsei egyetemen tanult, továbra is jogot, azonban önképzéssel csillagászati ismeretekre tett szert és műszereket szerzett be.1563-ban észlelte a Jupiter és Szaturnusz együttállását. Asztrológiával is foglalkozott, horoszkópokat készített. 1565-1570-között Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgba végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 157-ben itt írta le a szuprnova észlelését, ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitet alapvetően rendítette meg. II. Frigyes dán király támogatásával 1575-ben Hven ( ma: Ven, Svédország ) szigetén hozta létre csillagászati obszervatóriumát. A király halála után 1597-ben elhagyta Vent, rövid hamburgi kitérő után 1599-ben Prágában II. Rudolf császár udvari csillagásza lett. Itt volt tanítványa Johannes Kepler, akinek mérési adatait és táblázatait átadta.  Életművének jelentős része a korábbiaknál pontosabb csillagászati megfigyelések végzése és dokumentálása. Elfogadta a kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a geocentrikus és heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer mozgástörvényét. 

Forrás: História-Tudósnaptár

A Holdon kráter őrzi a nevét. 

A Tycho kráter átmérője: 85 km. mélysége: 4850 m. Ennél kráternél figyelhető meg a legjobban a sugárrendszert. Szabadszemmel is látható telehold környékén. A Clavius átmenet a kráter és a medence közt. Átmérője: 225 km. Érdemes megfigyelni, hogy aljzatán félkörívben elhelyezkedő kráter majdnem egyforma távolságban egyre kisebbednek. Végül, de nem utolsósorban egy magyar vonatkozású kráter látható, engem mindig egy dobókocka ötös oldalára emlékeztet. Átmérője: 71 km. Zach ( 1754-1832 ) pozsonyi születésű magyar csillagász.  

 

AZ ELSŐ AMERIKAI AKI MEGKERÜLTE FÖLDET

   John Glenn a 3-ik amerikai aki az űrben járt, és az első aki megkerülte a Földet a Mercury Atlas - 6 Friendship fedélzetén 1962. február 20-án. 1998. október 29. és november 7. közt ismét járt az űrben az STS - 95. Discovery fedélzetén, így ő lett a legidősebb ember aki az űrben járt, 77. évesen. John Glenn 2016. december 8-án 95. éves korában hunyt el Colombusban. 

AZ UTOLSÓ APOLLO KÜLDETÉS APOLLO-17. 1972. DECEMBER 11.

 Az Apollo-17 az utolsó emberes küldetés volt mely a Holdon járt. Az indítás 1972. december 7-én történt, leszállás a Hold felszínre december 11.   A küldetés több rekordot is felállított. 110,5 kg kőzetmintát hozott vissza a Földre, A Hold felszínén töltött idő 22 óra 3 perc 57 másodperc volt. A holdautóval megtett távolság 35,7 kilométer. 
A legénység: Eugene Cernan ( parancsnok )
                      Harrison Schmitt ( geológus, holdkomp pilóta )
                      Ronald Evans ( parancsnoki modul pilóta )
Egy apró baleset történt, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvédőjét. ( ezt a fotó ismerté vált ) Ezt sebtében kijavították, ragasztószalag és egy térképlap segítségével. Ez bizonyítja, hogy az emberi jelenlét mennyire fontos az űr felfedezésekor. Az automata szondák ezzel a helyzettel nem tudtak volna mit kezdeni. ( a sárvédő kijavítása létfontosságú volt mert a felverődő por meghibásodást okozhatott volna a rover működésében ) A Holdra szállások ezzel a küldetéssel le is zárultak. A mai nap délutánján fog leszállni 25 napos Holdkörüli útja lezárásaként a NASA  Artemis-1 Személyzet nélküli Orion kapszulája a Csendes-óceanra. 

 

Fotón az Apollo-17 pontos leszállóhelye. A korong fotón pedig, hogy kisérőnk melyik részén szállt le az Apollo 17. 

   

HAZATÉRÉS 1969. JÚLIUS 24.

    Az emberiség  legnagyobb kalandja ért véget 1969. Július 24-én a Csendes - óceáni Johnston - atolltól 380 km-re délre. Ide csobbant a vízre az Apollo-11 visszatérő egysége, 8 nappal 3 órával a felszállás után.
   Az estleges fertőzések elkerülése véget a mentőegységek izolációs ruhát vittek az asztronautáknak.  Ezután karanténba kerültek, melyet  1963. augusztus 13-án hagyták el.

53. ÉVE ÉRINTETTE EMBERI LÁB A HOLDAT 1969. JÚLIUS 20.

  Az emberiség talán legnagyobb kalandja. 1969. július 20-án emberi láb érintette a Hold felszínét. Neil Armstrong és Edwin Aldrin. A parancsnoki modulban pedig Michael Collins.
 Négyszázezer ember munkája áll a küldetés mögött. Próbáljuk elfelejteni a politikai célokat, csak nézzük a teljesítmény. Gondoljunk nagy tisztelettel ezekre az emberekre és  úgy gondolom, hogy másik oldalon is nagyszerű emberek dolgoztak.

     Külön örömet érzek, hogy kilencévesen megélhettem ezt a pillanatot.
 Nagyapám színházi látcsövével látni véltem a Neilt és Buzzt a Holdon.   Talán ez inspirált, hogy az amatőr csillagászat lett a szenvedélyem.
 Három fotómon emlékezek meg az 53. éve történt eseményről. Az   utolsó fotón pedig a három űrhajóst láthatjuk.

  Az első egy korong fotó melyen a parancsnoki modul és a holdkomp pályáját valamint a leválást, fékezés kezdetét és a leszállás helyét jelöltem. A másik fotó a leszállás pontos helyét, valamint a három űrhajósról elnevezett krátert láthatók. A harmadig fotó pedig azt mutatja, hogy milyen fázisa volt a Holdnak 1969. július 20-án. Még sikerült az évforduló előtt beszerezni egy a Magyar Posta gondozásában kiadott borítékot bélyeggel, melyen megemlékeznek a Holdra szállásról. Ennek szkennelt képét is csatolom.

A kép forrása: NASA

APOLLO- 11 STARTJA 1969.JÚLIUS 16.

  Az emberiség talán legnagyobb kalandja kezdődött 1969.július 16-án. Ekkor indult útjára az Apollo-11 három fős személyzettel Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michaell Collins, hogy július 20-án a Holdra lépjen Neil Armstrong és Edwin Aldrin.
 A rakéta mely eljuttatta az embert a Holdra a Saturn V, 110 m magas, átmérője 10 m, tömege 2800 t.  Három kép az arányok érzékeltetésére az utolsó kép az ami vissza tért a Földre.

ÉVFORDULÓ WHITAKER EWEN ADAIR

 Whitaker, Ewen Adair London, Anglia, 1922. Jun. 22. - Tucson, Arizona, USA 2016. okt. 11.

Angol-amerikai csillagász

A 2. világháború alatt mérnökként dolgozott és spektroszkópos anyagvizsgálatokkal foglalkozott. A háború után a greenwichi Királyi Obszervatóriumban kamatoztatta spektroszkópiai ismereteit a csillagok ultraibolya spektrumainak vizsgálatával, de szabadidejében a Hold akkori hivatalos térképének javítgatásával  foglalkozott. 1955-ben Gerard Kuiper felhívására csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely egy új, modern holdtérkép megalkotását tűzte ki céljául. 1958-ban költözött az Egyesült Államokba ahol a Yerkes Obszervatóriumban dolgozott tovább. 1960-ban itt jelent meg a világ első fotografikus Hold-atlasza ( Photogrich Lunar Atlas ). Amikor Kuiper 1960-ban létrehozta az arizonai Tucsonba a Lunar and Planetary Laboratory-t, Whitaker továbbra is az egyik legfontosabb munkatára volt. Jelentős szerepük volt az amerikai Ranger, Surveyor-majd az Apollo programban a leszállóhelyek kiválasztását elősegítő térképek megalkotásával. Több jelentős holdatlasz állítottak össze, ezen kívűl Whitaker eredménye az Uránus Miranda holdjának pályameghatározása, vagy Galilei első Hold-rajzai időpontjának meghatározása. Kidolgozta a Hold kráterinek elnevezési szabályait. ( Piriti János ) 

Forrás: História Tudósnaptár 

Kép forrása: The Times 

ÉVFORDULÓ GOTHARD JENŐ

 Gothard Jenő 

Szombathely - Herény, 1857. máj. 31.Szombathely - Herény 1909. máj. 29.

Csillagász, mérnök

Tanulmányait a bécsi műegytemen végezte. Öccsável Gothard Sándorral a szombathelyi székesegyházban bemutatták a Fouval-inga működését. Konkoly Thege Miklós biztatására 1881-ben a a család herényi ( ma Szombathelyhez tartozik ) lakóháza mellett fizikai laboratóriumot, finommechanikai műhelyt és csillagászati obszervatóriumot építtetett  Hauszmann Alajos tervei szerint. A csillagászat akkor legkorszerűbb észlelési módszereit alkalmazta,  műhelyében asztrofizikai berendezéseket készített, ezekből külföldi intézetek is vásároltak. Legfőbb eredményeit a fényképezés asztrofizikai alkalmazásban érte el. Fényképeken megörökítette a Lant csillagkép gázködének vizuális nem látható központi csillagát  (1886) , az elmosódott , kiterjedt égi objektumok finom részleteit, üstökös színképeket. Kimutatta a nova csillagok és planetáris ködök hasonlóságát (1892,1901), és az ún. fényecho jelenségét ( a fellángoló csillagok fényének a környező sötét anyagfelhőkről). Részt vett az ikervári vízierőmű elektromos részeinek tervezésében .Eredményes kísérleteket végzett a korai Röntgen-fényképezés terén is. Az MTA levelező tagja, az Astroronomische Gesellschaft tagja, fényképeivel érmet nyert. Nevét az 1710.sz. kisbolygó, az ELTE szombathelyi Gothard Obszervatóriuma , a Vas megyei Csillagászati Egyesület, és a Gothard Jenő Emlékérem is őriz.  

( Bartha Lajos )

 

Forrás: História Tudósnaptár. 

Arckép forrása: 100hires.hu

Fotóm az M57 Gyűrű-ködről