MAGYAROK A HOLDON ZACH KRÁTER. 2026.05.25.

 A Zach kráter egy 52 kilóméter átmérőjű becsapódási kráter a Hold déli, kráterkkel sűrűn borított területén.  Nevét a magyar származású neves csillagászról és geodétáról, Zách János Ferenc (külföldön Franz Xaver von Zach) kapta.]

Fontosabb jellemzői

• Átmérő: 52 km
• Koordináták: déli szélesség 61°, keleti hosszúság 5°
• Megjelenés: Belső fala meredek és lépcsőzetes, Thomas William Webb brit csillagász „pompásan teraszosnak” nevezte.

Elhelyezkedés és környezet

A kráter a Hold látható oldalának déli részén fekszik.

• Észak-északnyugati irányban a Deluc kráter található.
• Északkeletre a Lilius kráter helyezkedik el.
• Délkeleti szomszédja a Pentland kráter.

A kráter fala a becsapódások és a kor koptató hatása miatt erősen lekopott, különösen a sötétebb északi része, ahol egy kisebb kráter is rávágódott. A kráter feneke viszonylag sík, csupán néhány kisebb becsapódás nyoma látható rajta.

Névadója

Báró csillagászunk, Zách János Ferenc (1754–1832) a nemzetközi csillagászati élet egyik legfontosabb szervezője volt. Ő alapította meg az első nemzetközi szakfolyóiratot (Allgemeine Geographische Ephemeriden), és kulcsszerepet játszott az első kisbolygó, a Ceres felfedezése utáni újbóli megtalálásában. Az ő tiszteletére a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) hivatalosan is a holdi nómenklatúra részévé tette a Zach krátert. 

A fotóm 2026.05.25-én egy 254m/m/1200m/m fokuszú Newton távcsővel és egy Asi 678MC. kamerával készült.

KRÁTERHÁRMAS A HOLDON. 2026.05.24.

 A fotó közepén látható az Alphonsus kráter. 

An Az Alphonsus kráter a Hold egyik legismertebb, legidősebb és legtöbbet tanulmányozott becsapódási krátere, amely a Földről látható oldal központi felföldjén helyezkedik el. Nevét X. Alfonz kasztíliai királyról (közismert nevén El Sabio, a Bölcs), a híres Alfonz-féle csillagászati táblázatok készíttetőjéről kapta.



]

A híres holdi „kráterhármas” (Ptolemaeus, Alphonsus, Arzachel) középső tagja. 

Legfontosabb adatok

• Átmérője: Körülbelül 118–120 kilométer.
• Mélysége: Körülbelül 2,7 kilométer.
• Kora: Pre-Nektári időszak (több mint 3,9 milliárd éves).
• Koordináták: déli szélesség 13,4°, nyugati hosszúság 2,8°

Főbb jellemzői és szerkezete

• Központi csúcs: A kráter közepén egy meredek, piramis alakú, körülbelül 1,5 km magas hegycsúcs magasodik.
• Töredezett aljzat: A kráter belső síkságát bonyolult törésvonalak, úgynevezett grabenek (árkok) hálózzák be.
• Sötét foltok (Dark-halo kráterek): Az aljzaton több olyan kisebb kráter található, amelyeket sötét anyagból álló gyűrű övez. Ezek nem becsapódási, hanem vulkáni eredetűek (gázkitörések és piroklasztikus hordalékok nyomai).]

Történelmi jelentősége és megfigyelések

• Átmeneti holdi jelenségek (TLP): 1958-ban Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász gázkibocsátást (vöröses elszíneződést) észlelt a központi csúcs közelében. Ez volt az egyik első közvetlen bizonyíték arra, hogy a Hold geológiailag nem teljesen halott.
• Ranger–9: 1965. március 24-én a NASA Ranger–9 szondája tervezett módon a kráter belsejébe csapódott be, miközben az utolsó percekben rendkívül közeli, nagy felbontású felvételeket közvetített a felszínéről.
• Apollo-program: A kráter a vulkáni jellegzetességei miatt az Apollo-missziók egyik kiemelt potenciális leszállóhely-jelöltje volt, bár végül nem ide küldték az űrhajósokat. 
• 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
• 
  

2026. MÁJUSI NAPÉSZLELÉS FOTÓI.

 

306 ÉVE SZÜLETETT HELL MIKSA CSILLAGÁSZ.

  Hell Miksa 1720. május 15. Hegybánya ( Szlovákia ) 1792. április 14. Bécs. 

Kép forrása: Wikipédia

A magyar tudománytörténet egyik legmeghatározóbb alakja, világhírű csillagász, matematikus és fizikus volt. 

Legfontosabb tevékenységei és eredményei:

• Vénusz-átvonulás és a Nap-távolság: Legnagyobb nemzetközi sikerét az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésével érte el a norvégiai Vardø szigetén. Az általa gyűjtött adatok alapján minden korábbinál pontosabban sikerült meghatározni a Nap–Föld távolságot (a csillagászati egységet).
• Bécsi Udvari Csillagvizsgáló: Mária Terézia hívására lett a bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója, amelyet modern, európai hírű intézménnyé fejlesztett.
• Magyarországi csillagvizsgálók: Meghatározó szerepe volt a nagyszombati, az egri és a budai csillagda alapításában és felszerelésében.
• Nyelvészeti felfedezés: Északi expedíciója során útitársa, Sajnovics János tőle kapott ösztönzést a magyar és a számi (lapp) nyelv rokonságának bizonyítására, ami a modern finnugor nyelvészet alapköve lett.
• Tudományos publikációk: Szerkesztője volt az Ephemerides Astronomicae című évkönyvsorozatnak, amely korának egyik legfontosabb csillagászati kiadványa volt.

Emlékére ma is rendeznek országos Hell Miksa Vetélkedőt, amely a természettudományok népszerűsítését célozza a diákok körében.

A Hell-kráter egy becsapódási kráter a Hold látható oldalának déli részén. 

Íme a legfontosabb jellemzői:

• Elhelyezkedés: A hatalmas, romos Deslandres medence belsejében található, annak nyugati felén.
• Méretei: Átmérője nagyjából 32–33 kilométer, mélysége pedig körülbelül 2,2 kilométer.
• Megjelenése: Fiatalabb, éles peremű kráter, amelynek belsejében egy központi csúcs is látható.
• Láthatóság: Megfigyeléséhez távcső szükséges; a holdciklus során az első negyed környékén, illetve a naplemente idején mutatja a legszebb részleteit a súroló fényben.
• A fotó 2026.04.25 - én készült. Egy 254/1200 m/m - es Sky-Watcher   távcsővel, saját készítésü mechanikán. Kamera: ASI 678 MC.  Vulpecula csillagda Gödöllő. 
• 
  
  
  
• 
  
  
  

COPERNICUS ÉS PLATO KRÁTER 2026.04.26.

 A Kopernikusz-kráter (latinul: Copernicus) a Hold egyik leglátványosabb és legismertebb alakzata, amely nevét Nicolaus Copernicus lengyel csillagászról kapta. 

Főbb jellemzői:

• Méretek: A kráter átmérője körülbelül 93 kilométer, mélysége pedig 3,8 kilométer.
• Elhelyezkedés: Az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) keleti részén található, a Hold felénk néző oldalán.
• Kora: Viszonylag fiatal becsapódási kráternek számít, korát nagyjából 800-900 millió évre teszik.
• Szerkezete:
  • Központi csúcsok: A kráter közepén több, akár 1,2 km magasra törő hegycsúcs található.
  • Teraszos falak: Belső falai látványosan lépcsőzetesek a becsapódást követő omlások miatt.
  • Sugársávrendszer: A kráterből kiinduló világos törmeléksávok (sugársávok) messzire nyúlnak a környező sötét síkságokon, ami különösen teliholdkor teszi könnyen felismerhetővé. 

A kráter népszerű célpont az amatőr csillagászok körében, mivel már egy kisebb távcsővel is rendkívül részletgazdagon megfigyelhető.

A Plato (vagy Platon kráter ).a Hold egyik legjellegzetesebb és legkönnyebben azonosítható alakzata, amely az északi szélességen, a Mare Imbrium ( Esők Tengere ) északi peremén , a Montes Alpes ( Holdi Alpok ) hegyláncában található.   Sötét, sima aljzata miatt a korai csillagászok „Nagy Fekete Tó”-nak is nevezték. 

Főbb jellemzői:

• Mérete és kora: Átmérője körülbelül 101 kilométer, kora pedig nagyjából 3,84 milliárd év.
• Sötét aljzat: Belsejét megszilárdult bazaltláva tölti ki, ami az alacsony albedója (fényvisszaverő képessége) miatt tűnik sötétebbnek a környezeténél.
• Formája: Bár valójában majdnem szabályos kör alakú, a Földről nézve a perspektíva miatt elliptikusnak látszik.
• Pereme: A kráter falai csipkézettek, egyes csúcsai a 2 kilométeres magasságot is elérik. Napkeltekor és napnyugtakor ezek a csúcsok hosszú, drámai árnyékokat vetnek a kráter sík fenekére.
• Apró kráterek: Sima aljzatán több apró, úgynevezett „kráterke” (craterlet) található, amelyek megpillantása komoly teszt elé állítja az amatőr csillagászok távcsöveit.

Megfigyelése:

A leglátványosabb a holdciklus 8. napja körül (első negyed után egy nappal), amikor a terminátor (fény-árnyék határ) a közelében jár, és kiemeli a domborzati viszonyait. A közelében húzódik a látványos Vallis Alpes (Alpesi-völgy) is.