2026. augusztus 30., vasárnap

LANGRENUS KRÁTER 2026.08.30.

 Langrenus egy hatalmas, feltűnő becsapódási kráter a Hold Föld felé eső oldalának keleti peremén. Legfontosabb adatok

  • Átmérő: Körülbelül 132 kilométer.
  • Mélység: Mintegy 4,3–4,5 kilométer.
  • Elhelyezkedés: A Mare Fecunditatis (Termékenység tengere) keleti partján fekszik. A látóhatár közelsége (rövidülés) miatt a Földről nézve oválisnak tűnik, bár valójában szabályos kör alakú.
  • Kor: Az eratosthenesi időszakból származik, viszonylag fiatal és jól megőrzött szerkezet. 
Főbb jellegzetességei
  • Teraszos sáncrendszer: Belső fala lépcsőzetes, omlásos teraszokból áll, amelyek helyenként a 20 kilométeres szélességet is elérik. [1]
  • Központi csúcs: A kráter aljából egy látványos, több ágú, nagyjából 1000–1400 méter magas központi hegység emelkedik ki. Spektrális elemzések szerint ez a mélyebb rétegekből származó, olivinben gazdag troktolit kőzetből áll. 
  • Világos sugárrendszer: A krátert a becsapódáskor kidobódott anyagból álló, fényes sugársávok övezik, amelyek messze kinyúlnak a szomszédos sötét bazaltsíkságra. 
Érdekességek
  • Névadója: Michel Florent van Langren 17. századi flamand csillagász, aki elsőként készített névvel ellátott holdtérképet. Ez az egyetlen olyan kráter, amely máig megőrizte az áltele adott eredeti elnevezést. []
  • Gázkitörések (TLP): 1992-ben Audouin Dollfus francia csillagász fényjelenségeket (Transient Lunar Phenomena) észlelt a kráter alján. A kutatások szerint a repedezett talajon át a Hold belsejéből feltörő gázok (például radon) finom porszemcséket lebegtettek meg, ami megváltoztatta a visszavert fény polarizációját. 
Megfigyelése
Amatőr távcsövekkel, sőt egy jobb binokulárral is kiválóan látható már az újhold utáni 3-4. napon, amikor a fény-árnyék határ (terminátor) a közelében jár, és kiemeli a hatalmas sáncait.
A fotóm 2026.08. 30-án készült, egy 254/1200 m/m fókuszú Sky Watcher távcsővel és egy ASI 678 MC kamerával készült.  



2026. augusztus 28., péntek

Schröter, Johann Hieronymus német csillagász


Schröter, Johann Hieronymus (Schroeter)

Erfurt, Poroszország, 1745. aug. 30. – Lilienthal, 1816. aug. 29.

Német csillagász




Jogot végzett a göttingeni egyetemen, és tíz évig csak jogi gyakorlatot folytatott. Herschel családjával megismerkedve fordult érdeklődése a csillagászat felé. Jogi gyakorlatának jövedelméből, valamint III. György angol király támogatásával világviszonylatban is kiemelkedő magán-obszervatóriumot rendezett be Lilienthalban. Jelentős megfigyeléseket végzett a Nap, a Hold, valamint a Vénusz, Mars és Jupiter bolygók felszínén, nagyszámú, a korábbiaknál pontosabb és részletesebb rajzot készített. Sajnálatos módon megfigyeléseiből időnként elhamarkodott és túlzó következtetéseket vont le pl. a más égitesteken található életre vonatkozólag. Néhány évig obszervatóriumában működött asszisztensként Friedrich Wilhelm Bessel. A napoleoni háborúk idején az átvonuló francia csapatok megsemmisítették könyveit és kéziratait. Ezután nem végzett további megfigyeléseket és hamarosan meghalt
Forrás: História Tudósnaptár.
A fotóm 2024.09.25-én készült. A kráter a kép jobb alsó részén látható, erősen lepusztult dél felé a kráterfal nyitott. Átmérője 34,5 km. A képen még megfigyelhető a Copernicus kráter sugársávjai.  





 


2026. augusztus 19., szerda

Orloj, a nevezetes a prágai csillagászati óramű. 2026.08.18.

 Prága számos látnivalóval csalogatja a turistákat, évente több millióan keresik fel a cseh fővárost, köztük rengeteg felvidéki magyar is. Az Óváros egyik jelképe a bravúros és igencsak összetett csillagászati óramű, amely már több mint hat évszázada mutatja az időt és a csillagászati jelenségeket. 



Fotó: Nagy Noémi 2026.08.18.



Az eredeti formáját Koppenhágai Miklós mester készítette 1410-ben. Fokozatosan bővült a nem mindennapi óramű. Az elmúlt évszázadok során többször javították és módosították.  A második világégés során jelentősen megsérült, azonban eredeti állapotába állították helyre.

Az Orloj három önálló részből áll: bonyolult mechanizmussal működtetett bábjáték, szférakör és naptár.

A naptár két oldalán egy pajzsot tartó angyal, Mihály arkangyal és három mozdulatlan figura látható. Az első a Filozófus, aki egész életében arra keresi a választ, hogy mi az élet értelme. A második az Asztronómus, aki egyre nagyobb és nagyobb távcsővel szeretné megfigyelni a világűr titkait. A harmadik figura a Krónikás, aki rendületlenül és hűen feljegyzi a történéseket.

A történelmi belváros központi látványossága,

minden egész órában különleges játéka rengeteg turistát vonz az Óváros térre.

1572-re datálható a különleges attrakció megépítése. 

Egy helyi legenda szerint az órát Hanus mester készítette, akit, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, majd hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.

Az óramű egyedi játéka nyitányaként egy harang négyet üt, majd egy másik harang elüti a pontos időt. Ezt követően kinyílnak a csillagászati óramű  kis ablakai és megjelennek az apostolok, akik áldásukat osztják a megjelent érdeklődők sokaságára. Ezzel egy időben az óramű két oldalán lévő három figura (a Fösvény, a Hiú és a Gyönyör) is mozgásba lendül. Egyfajta dialógust folytatnak a halált jelképező negyedik figurával, tiltakozva annak üzenetével.

A menetet megnyitó csontváz, a nagy kaszás, az élet mulandóságának jelképeként könyörtelenül elfordítja a kezében tartott homokórát, melyet a kis előadás végén fordít csak vissza.

Végezetül a kakas megrázza a szárnyait és kukorékol közben, ami azt szimbolizálja, hogy ébredjünk fel és tudatosan éljük az életünket.  Az említett aranyozott  kakas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik.  Az óramű része két óralap, melyek a bábjáték alatt találhatóak. A felső óralap a szférakört jelképezi, napocskával és a kis, kézzel ellátott mutató segítségével jelzi a Nap és a Hold mozgását a tizenkét állatövi jegy állása szerint. A római és arab számokkal jelzi a pontos közép-európai idő mellett a régi cseh helyi időt, valamint a babiloni és a csillagidőt is.

Az óralapja a középkori geocentrikus világképet tükrözi, ahol a Föld, azaz Prága a világmindenség közepe. kas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik. Az Orloj segítségével megállapíthatjuk, hogy melyik jegyben van aktuálisan a Nap, továbbá, hogy mikor kelt fel aznap, illetve mikor nyugszik le. A csillagászati óramű mindamellett az aktuális évszakot, a leendő napéjegyenlőséget és a napfordulót is jelzi. Megállapítható a Hold mozgása is.

A számlap sötétbarna része az égbolt éjszakai, a kékre festett része pedig a nappali felét mutatja.

Az óramű érdekessége, hogy az időt az aranyozott kezecske mutatja, ugyanakkor percmutató nincs rajta.

Az 1866-ból származó alsó óralap kalendáriumként használható. Ez az Orloj legfiatalabb része.

A 12 belső medailon az állatkör csillagképeit ábrázolja. A 12 külső kép a hónapokat jelöli allegorikus formában. A képeket övező külső sávban szerepel az év összes egyházi ünnepe, többnyire a megfelelő védőszent nevével.

Az Orlojt ezenfelül hagyományos naptárként is értelmezhetjük. A kalendáriumot tartalmazó óralap egy év alatt egyszer fordul meg. A tetején lévő aranyozott nyilacska mutat az aktuális napra.  Az óralap közepén az Óváros címerét helyezték el.

Az Orloj igen népszerű jelképe Prágának. Az előtte levő téren több százan, akár több ezren is összegyűlnek minden egyes egész órakor, hogy ámulattal csodálják a mintegy percig tartó szenzációs játékot.

Forrás:
Ivan Henn: Prága – ékszerdoboz Európa szívében


2026. augusztus 18., kedd

VULPECULA CSILLAGDA ÉLETE 2026.08.15. ARBO-PARK



Köszönet a Gödöllői Arbo-Parknak és Bacsi -Nagy Gergelynek a szervezésért valamint a nagyszámú résztvevővenek kiknek megmutathattam néhány jellegzetes nyári csillagképet, valamint beszélhettem a Perseida meteorrajról. ( néhányat sikerült látni is ) Vulpecula csillagda Gödöllő
https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/

Fotó: Teljes égbolt kamera, halszem optikával. ASI 120 MC

2026. augusztus 13., csütörtök

PERSEIDÁK 2026.08.12.


A Perseidák a legnépszerűbb és leglátványosabb nyári meteorraj, amelynek sűrűségi csúcspontja éppen most, augusztus 12-ről augusztus 13-ra virradó éjszaka és hajnalban érkezik el. Idén a megfigyelési feltételek kiválóak, mivel a maximum egybeesik az újholddal, így a zavaró holdfény hiánya miatt a halványabb hullócsillagok is tökéletesen láthatóak szabad szemmel.
 A legfontosabb tudnivalók
  • Időszak: A meteorraj tagjai július 17. és augusztus 24. között aktívak.
  • Aktivitási csúcs: Augusztus 12. éjszaka – augusztus 13. hajnal.
  • Gyakoriság: Ideális körülmények között akár óránként 50-70 meteor is feltűnhet.
  • Ókori név: A népnyelvben „Szent Lőrinc könnyeinek” is nevezik a jelenséget.
  • Eredet: A porfelhőt a 109P/Swift-Tuttle üstökös hagyja maga után, amelybe a Föld minden évben beleszalad.
Hogyan figyelhető meg a legjobban?
  • Időzítés: A legmegfelelőbb időszak éjfél és hajnali 5:30 között van.
  • Helyszín: Keress fényszennyezéstől mentes, sötét helyet (pl. falu széle, rét, hegytető).
  • Felszerelés: Nem szükséges távcső, a jelenség szabad szemmel látható a legjobban.
  • Irány: A meteorok a Perseus csillagkép irányából (radiáns) sugárzódnak szét, de az égbolt bármely részén feltűnhetnek. 


2026. augusztus 9., vasárnap

SCHRÖTERI-VÖLGY 2026.08.09.

 A Schröter-völgy (latinul Vallis Schröteri) a Hold elülső oldalán, a Viharok Óceánja (Oceanus Procellarum) területén található kígyózó holdvölgy, avagy rille. Ez a Hold legnagyobb és egyik leglátványosabb ilyen képződménye, amely egy vulkáni eredetű lávacsatorna beszakadásával jött létre. 

Főbb jellemzők és adatok
  • Elhelyezkedés: Az Aristarchus- és a Herodotus-kráterek közelében fekszik.
  • Kezdet: A völgy a „Kobrafő” (Cobra Head) nevű kerek mélyedésből indul ki.
  • Hosszúság: Közel 150 kilométer hosszan kanyarog a holdfelszínen.
  • Szélesség és mélység: Szélessége eléri a 10 kilométert is, mélysége pedig több száz méter.
  • Névadó: Johann Hieronymus Schröter német csillagász után kapták nevét. 
  • A fotóm technikai adatai:
  • Távcső: 254/1200 m/m fókuszú Sky Watcher Newton
  • Mechanika: Sk. 
  • Kamera: ASI 678 MC Korongfotó: Canon 1000D
  • Szűrő: UV/IR blokk szűrő
  • Fókusz nyújtás: 2,25x Baader Q -Turret
  • Légkör: 3/5, 6/10
  • SharpCap, Autostakker, Registax, PS.










Nagy Róbert amatőrcsillagászati blogja