COPERNICUS ÉS PLATO KRÁTER 2026.04.26.

 A Kopernikusz-kráter (latinul: Copernicus) a Hold egyik leglátványosabb és legismertebb alakzata, amely nevét Nicolaus Copernicus lengyel csillagászról kapta. 

Főbb jellemzői:

• Méretek: A kráter átmérője körülbelül 93 kilométer, mélysége pedig 3,8 kilométer.
• Elhelyezkedés: Az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) keleti részén található, a Hold felénk néző oldalán.
• Kora: Viszonylag fiatal becsapódási kráternek számít, korát nagyjából 800-900 millió évre teszik.
• Szerkezete:
  • Központi csúcsok: A kráter közepén több, akár 1,2 km magasra törő hegycsúcs található.
  • Teraszos falak: Belső falai látványosan lépcsőzetesek a becsapódást követő omlások miatt.
  • Sugársávrendszer: A kráterből kiinduló világos törmeléksávok (sugársávok) messzire nyúlnak a környező sötét síkságokon, ami különösen teliholdkor teszi könnyen felismerhetővé. 

A kráter népszerű célpont az amatőr csillagászok körében, mivel már egy kisebb távcsővel is rendkívül részletgazdagon megfigyelhető.

A Plato (vagy Platon kráter ).a Hold egyik legjellegzetesebb és legkönnyebben azonosítható alakzata, amely az északi szélességen, a Mare Imbrium ( Esők Tengere ) északi peremén , a Montes Alpes ( Holdi Alpok ) hegyláncában található.   Sötét, sima aljzata miatt a korai csillagászok „Nagy Fekete Tó”-nak is nevezték. 

Főbb jellemzői:

• Mérete és kora: Átmérője körülbelül 101 kilométer, kora pedig nagyjából 3,84 milliárd év.
• Sötét aljzat: Belsejét megszilárdult bazaltláva tölti ki, ami az alacsony albedója (fényvisszaverő képessége) miatt tűnik sötétebbnek a környezeténél.
• Formája: Bár valójában majdnem szabályos kör alakú, a Földről nézve a perspektíva miatt elliptikusnak látszik.
• Pereme: A kráter falai csipkézettek, egyes csúcsai a 2 kilométeres magasságot is elérik. Napkeltekor és napnyugtakor ezek a csúcsok hosszú, drámai árnyékokat vetnek a kráter sík fenekére.
• Apró kráterek: Sima aljzatán több apró, úgynevezett „kráterke” (craterlet) található, amelyek megpillantása komoly teszt elé állítja az amatőr csillagászok távcsöveit.

Megfigyelése:

A leglátványosabb a holdciklus 8. napja körül (első negyed után egy nappal), amikor a terminátor (fény-árnyék határ) a közelében jár, és kiemeli a domborzati viszonyait. A közelében húzódik a látványos Vallis Alpes (Alpesi-völgy) is.

VALLIS ALPES ( ALPESI VÖLGY ) 2024.04.24.

 A Vallis Alpes (magyarul Alpesi-völgy) a Hold egyik leglátványosabb és legismertebb hasadékvölgye.

Íme a legfontosabb tudnivalók róla:

• Elhelyezkedés: A Hold északi részén található, a Mare Imbrium (Esők Tengere) és a Mare Frigoris (Hideg Tengere) között vágja át a Montes Alpes (Holdi-Alpok) hegyláncot.
• Méretek: Körülbelül 166 kilométer hosszú és helyenként 10 kilométer széles. A völgy feneke sima, bazalttal kitöltött síkság.
• Kialakulása: Nem folyóvíz vájta ki, hanem egy úgynevezett tektonikus árok (graben). Akkor keletkezett, amikor a hatalmas Imbrium-medencét létrehozó becsapódás után a Hold kérge megrepedt és a kőzetblokkok besüllyedtek.
• A "Rima": A völgy közepén végigfut egy rendkívül keskeny, kanyargós rianás (úgynevezett rille). Ennek megpillantása a csillagászok számára komoly kihívás, és kiváló minőségű távcsövet, valamint tökéletes légköri viszonyokat igényel.

Megfigyelés: Amatőr távcsővel is könnyen észrevehető már az első negyed környékén, mivel egy sötét, egyenes "sebhelynek" tűnik a világosabb hegyvidéki környezetben.

A fotó 2026.04.24-én készült Gödöllőn a Vulpecula csillagdában. 

ARISTOTELES ÉS EUDOXUS KRÁTER. 2026.04.24.

 Az Aristoteles egy látványos becsapódási kráter, a Hold északi részén, a Mare Frigoris ( Hidegség tengere ) déli pereménél. Az ókori görög filozófusról, Arisztotelészről nevezték el. 

Legfontosabb jellemzői:

• Méretei: Átmérője körülbelül 87–88 km, mélysége pedig 3,3–3,9 km.
• Megjelenése: Falai teraszos szerkezetűek, pereme pedig enyhén hatszögletű formát mutat. Bár nagy kráterről van szó, nem rendelkezik egyetlen nagy központi heggyel; helyette két kisebb, a középponttól kissé délre eltolódott csúcs található a belsejében.
• Elhelyezkedése: Az északkeleti kvadránsban található, az Eudoxus kráterrel alkotnak egy közismert párost, amely távcsővel nézve az egyik legszebb látvány a Holdon. Keleti pereméhez közvetlenül kapcsolódik a kisebb, 30 km-es Mitchell kráter.]

Megfigyelése:

A kráter különösen látványos az első negyed környékén, amikor a súroló fény kiemeli a teraszos falakat és a környező törmeléktakarót. Szabad szemmel is észrevehető világos foltként, de már egy kisebb amatőr távcsővel is részletesen tanulmányozható. 

Az Eudoxus egy kiemelkedő, teraszos falú becsapódási kráter a Hold északi részén, a Montes Caucasus  hegységtől keletre. 

. Az átmérője kb. 67 km, mélysége 3,4 km. Az Aristoteles kráter közelében található, és a görög csillagászról, Eudoxus-ról nevezték el. 

Főbb jellemzők:

• Elhelyezkedés: A Hold északi-középső részén, a Mare Serenitatis (Derű tengere) északi végénél.
• Jellemzők: A kráternek bonyolult, teraszos falai vannak, és középső hegyvonulattal rendelkezik.
• Felfedezés: Nevét Eudoxus (Kr.e. 4. sz.) görög csillagászról kapta.
• Közeli alakzatok: Északra az Aristoteles kráter, keletre pedig egy "Eudoxus szelleme" (Eudoxus's Ghost) néven ismert ősi krátermaradvány található. A felső kráter az Ariistoteles, alatta az Eudoxus. 
• A fotó 2026.04.24-én készült.a Vulpecula csillagdában Gödöllőn.  

AA

GASSENDI KRÁTER 2026.04.28.

 A Gassendi-kráter a Hold egyik leglátványosabb alakzata, amely a Mare Humorum (Nedvesség Tengere) északi peremén található. Az amatőrcsillagászok körében különösen kedvelt célpont a benne látható bonyolult rianásrendszer és központi csúcsok miatt.

• Mérete: Átmérője körülbelül 110 km, mélysége pedig 1,9 km.
• Szerkezete: Egy úgynevezett „elárasztott” kráter. Aljzatát egykor láva töltötte ki, amely lehűlése során megrepedezett, létrehozva a Rimae Gassendi nevű rianásrendszert.
• Különlegessége: Északi peremére egy kisebb, 33 km-es kráter, a Gassendi A települt, így a kettő együtt egy "gyémántgyűrűre" emlékeztet.
• Névadója: Pierre Gassendi (1592–1655) francia filozófus, matematikus és csillagász.
• A kráter a Hold tizedik napja körül (az első negyed után) látható a legszebben, amikor a terminátor (a fény és árnyék határa) a közelében jár, kiemelve a kráter falait és a belső rianásokat
• 
  
  
  
  
  
  
  
  
  

SINUS IRIDIUM ( SZIVÁRVÁNY-ÖBÖL ) 2026.04.27.

A Sinus Iridum (magyarul Szivárvány-öböl) a Hold egyik leglátványosabb és legnépszerűbb megfigyelési célpontja, amely a Mare Imbrium (Esők Tengere) északnyugati szélén található. 

Főbb jellemzői:

• Kialakulása: Egy hatalmas, nagyjából 236–260 km átmérőjű becsapódási kráter maradványa, amelyet később elárasztott a bazaltláva, így ma egy sima felületű „öbölként” csatlakozik a Mare Imbriumhoz.
• Hegylánc: Az öblöt félkörívben a Montes Jura (Jura-hegység) határolja, amelynek csúcsai látványos árnyékokat vetnek a napkelte idején.
• Promontóriumok: A hegylánc két végén két markáns fok (félsziget) található:
  • Északkeleten a Promontorium Laplace.
  • Délnyugaton a Promontorium Heraclides, amely bizonyos megvilágításban egy női arc profiljára emlékeztet (ez az ún. „Holdlány” jelenség).
• Űrkutatás: Ez a terület volt a kínai Chang’e 3 holdszonda és a Yutu rover tervezett leszállóhelye, valamint a közelben található a szovjet Lunokhod 1 rover végső nyughelye is. 

Megfigyelése:

Amatőr csillagászok számára a Sinus Iridum a Hold 10. napja környékén a legszebb, amikor a terminátor (a fény-árnyék határ) eléri a térséget. Ilyenkor a Jura-hegység csúcsait már süti a Nap, miközben az öböl mélye még sötétben van, ami egy ragyogó „ékszerdoboz” hatását kelti a holdperemen. További részletekért érdemes felkeresni a NASA tudományos galériájá

A fotók egy 254x1200m/m fókuszú Sky watcer távcsővel készült Asi 678-as mc kamerával. A mechanika saját készitésű.