Prága számos látnivalóval csalogatja a turistákat, évente több millióan keresik fel a cseh fővárost, köztük rengeteg felvidéki magyar is. Az Óváros egyik jelképe a bravúros és igencsak összetett csillagászati óramű, amely már több mint hat évszázada mutatja az időt és a csillagászati jelenségeket.
Az eredeti formáját Koppenhágai Miklós mester készítette 1410-ben. Fokozatosan bővült a nem mindennapi óramű. Az elmúlt évszázadok során többször javították és módosították. A második világégés során jelentősen megsérült, azonban eredeti állapotába állították helyre.
A naptár két oldalán egy pajzsot tartó angyal, Mihály arkangyal és három mozdulatlan figura látható. Az első a Filozófus, aki egész életében arra keresi a választ, hogy mi az élet értelme. A második az Asztronómus, aki egyre nagyobb és nagyobb távcsővel szeretné megfigyelni a világűr titkait. A harmadik figura a Krónikás, aki rendületlenül és hűen feljegyzi a történéseket.
A történelmi belváros központi látványossága,
1572-re datálható a különleges attrakció megépítése.
Egy helyi legenda szerint az órát Hanus mester készítette, akit, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, majd hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.
Az óramű egyedi játéka nyitányaként egy harang négyet üt, majd egy másik harang elüti a pontos időt. Ezt követően kinyílnak a csillagászati óramű kis ablakai és megjelennek az apostolok, akik áldásukat osztják a megjelent érdeklődők sokaságára. Ezzel egy időben az óramű két oldalán lévő három figura (a Fösvény, a Hiú és a Gyönyör) is mozgásba lendül. Egyfajta dialógust folytatnak a halált jelképező negyedik figurával, tiltakozva annak üzenetével.
Végezetül a kakas megrázza a szárnyait és kukorékol közben, ami azt szimbolizálja, hogy ébredjünk fel és tudatosan éljük az életünket. Az említett aranyozott kakas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik. Az óramű része két óralap, melyek a bábjáték alatt találhatóak. A felső óralap a szférakört jelképezi, napocskával és a kis, kézzel ellátott mutató segítségével jelzi a Nap és a Hold mozgását a tizenkét állatövi jegy állása szerint. A római és arab számokkal jelzi a pontos közép-európai idő mellett a régi cseh helyi időt, valamint a babiloni és a csillagidőt is.
Az óralapja a középkori geocentrikus világképet tükrözi, ahol a Föld, azaz Prága a világmindenség közepe. kas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik. Az Orloj segítségével megállapíthatjuk, hogy melyik jegyben van aktuálisan a Nap, továbbá, hogy mikor kelt fel aznap, illetve mikor nyugszik le. A csillagászati óramű mindamellett az aktuális évszakot, a leendő napéjegyenlőséget és a napfordulót is jelzi. Megállapítható a Hold mozgása is.
A számlap sötétbarna része az égbolt éjszakai, a kékre festett része pedig a nappali felét mutatja.
Az óramű érdekessége, hogy az időt az aranyozott kezecske mutatja, ugyanakkor percmutató nincs rajta.
A 12 belső medailon az állatkör csillagképeit ábrázolja. A 12 külső kép a hónapokat jelöli allegorikus formában. A képeket övező külső sávban szerepel az év összes egyházi ünnepe, többnyire a megfelelő védőszent nevével.
Az Orlojt ezenfelül hagyományos naptárként is értelmezhetjük. A kalendáriumot tartalmazó óralap egy év alatt egyszer fordul meg. A tetején lévő aranyozott nyilacska mutat az aktuális napra. Az óralap közepén az Óváros címerét helyezték el.
Forrás:
Ivan Henn: Prága – ékszerdoboz Európa szívében
