Nagy Róbert amatőrcsillagászati blogja
2026. augusztus 28., péntek
Schröter, Johann Hieronymus német csillagász
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
2026. augusztus 19., szerda
Orloj, a nevezetes a prágai csillagászati óramű. 2026.08.18.
Prága számos látnivalóval csalogatja a turistákat, évente több millióan keresik fel a cseh fővárost, köztük rengeteg felvidéki magyar is. Az Óváros egyik jelképe a bravúros és igencsak összetett csillagászati óramű, amely már több mint hat évszázada mutatja az időt és a csillagászati jelenségeket.
Az eredeti formáját Koppenhágai Miklós mester készítette 1410-ben. Fokozatosan bővült a nem mindennapi óramű. Az elmúlt évszázadok során többször javították és módosították. A második világégés során jelentősen megsérült, azonban eredeti állapotába állították helyre.
Az Orloj három önálló részből áll: bonyolult mechanizmussal működtetett bábjáték, szférakör és naptár.
A naptár két oldalán egy pajzsot tartó angyal, Mihály arkangyal és három mozdulatlan figura látható. Az első a Filozófus, aki egész életében arra keresi a választ, hogy mi az élet értelme. A második az Asztronómus, aki egyre nagyobb és nagyobb távcsővel szeretné megfigyelni a világűr titkait. A harmadik figura a Krónikás, aki rendületlenül és hűen feljegyzi a történéseket.
A történelmi belváros központi látványossága,
minden egész órában különleges játéka rengeteg turistát vonz az Óváros térre.
1572-re datálható a különleges attrakció megépítése.
Egy helyi legenda szerint az órát Hanus mester készítette, akit, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, majd hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.
Az óramű egyedi játéka nyitányaként egy harang négyet üt, majd egy másik harang elüti a pontos időt. Ezt követően kinyílnak a csillagászati óramű kis ablakai és megjelennek az apostolok, akik áldásukat osztják a megjelent érdeklődők sokaságára. Ezzel egy időben az óramű két oldalán lévő három figura (a Fösvény, a Hiú és a Gyönyör) is mozgásba lendül. Egyfajta dialógust folytatnak a halált jelképező negyedik figurával, tiltakozva annak üzenetével.
A menetet megnyitó csontváz, a nagy kaszás, az élet mulandóságának jelképeként könyörtelenül elfordítja a kezében tartott homokórát, melyet a kis előadás végén fordít csak vissza.
Végezetül a kakas megrázza a szárnyait és kukorékol közben, ami azt szimbolizálja, hogy ébredjünk fel és tudatosan éljük az életünket. Az említett aranyozott kakas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik. Az óramű része két óralap, melyek a bábjáték alatt találhatóak. A felső óralap a szférakört jelképezi, napocskával és a kis, kézzel ellátott mutató segítségével jelzi a Nap és a Hold mozgását a tizenkét állatövi jegy állása szerint. A római és arab számokkal jelzi a pontos közép-európai idő mellett a régi cseh helyi időt, valamint a babiloni és a csillagidőt is.
Az óralapja a középkori geocentrikus világképet tükrözi, ahol a Föld, azaz Prága a világmindenség közepe. kas a legfiatalabb figura az összetett óraműn, a 19. századból származik. Az Orloj segítségével megállapíthatjuk, hogy melyik jegyben van aktuálisan a Nap, továbbá, hogy mikor kelt fel aznap, illetve mikor nyugszik le. A csillagászati óramű mindamellett az aktuális évszakot, a leendő napéjegyenlőséget és a napfordulót is jelzi. Megállapítható a Hold mozgása is.
A számlap sötétbarna része az égbolt éjszakai, a kékre festett része pedig a nappali felét mutatja.
Az óramű érdekessége, hogy az időt az aranyozott kezecske mutatja, ugyanakkor percmutató nincs rajta.
Az 1866-ból származó alsó óralap kalendáriumként használható. Ez az Orloj legfiatalabb része.
A 12 belső medailon az állatkör csillagképeit ábrázolja. A 12 külső kép a hónapokat jelöli allegorikus formában. A képeket övező külső sávban szerepel az év összes egyházi ünnepe, többnyire a megfelelő védőszent nevével.
Az Orlojt ezenfelül hagyományos naptárként is értelmezhetjük. A kalendáriumot tartalmazó óralap egy év alatt egyszer fordul meg. A tetején lévő aranyozott nyilacska mutat az aktuális napra. Az óralap közepén az Óváros címerét helyezték el.
Az Orloj igen népszerű jelképe Prágának. Az előtte levő téren több százan, akár több ezren is összegyűlnek minden egyes egész órakor, hogy ámulattal csodálják a mintegy percig tartó szenzációs játékot.
Forrás:
Ivan Henn: Prága – ékszerdoboz Európa szívében
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
2026. augusztus 18., kedd
VULPECULA CSILLAGDA ÉLETE 2026.08.15. ARBO-PARK
Köszönet a Gödöllői Arbo-Parknak és Bacsi -Nagy Gergelynek a szervezésért valamint a nagyszámú résztvevővenek kiknek megmutathattam néhány jellegzetes nyári csillagképet, valamint beszélhettem a Perseida meteorrajról. ( néhányat sikerült látni is ) Vulpecula csillagda Gödöllő https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
2026. augusztus 13., csütörtök
PERSEIDÁK 2026.08.12.
- Időszak: A meteorraj tagjai július 17. és augusztus 24. között aktívak.
- Aktivitási csúcs: Augusztus 12. éjszaka – augusztus 13. hajnal.
- Gyakoriság: Ideális körülmények között akár óránként 50-70 meteor is feltűnhet.
- Ókori név: A népnyelvben „Szent Lőrinc könnyeinek” is nevezik a jelenséget.
- Eredet: A porfelhőt a 109P/Swift-Tuttle üstökös hagyja maga után, amelybe a Föld minden évben beleszalad.
- Időzítés: A legmegfelelőbb időszak éjfél és hajnali 5:30 között van.
- Helyszín: Keress fényszennyezéstől mentes, sötét helyet (pl. falu széle, rét, hegytető).
- Felszerelés: Nem szükséges távcső, a jelenség szabad szemmel látható a legjobban.
- Irány: A meteorok a Perseus csillagkép irányából (radiáns) sugárzódnak szét, de az égbolt bármely részén feltűnhetnek.
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
2026. augusztus 9., vasárnap
SCHRÖTERI-VÖLGY 2026.08.09.
A Schröter-völgy (latinul Vallis Schröteri) a Hold elülső oldalán, a Viharok Óceánja (Oceanus Procellarum) területén található kígyózó holdvölgy, avagy rille. Ez a Hold legnagyobb és egyik leglátványosabb ilyen képződménye, amely egy vulkáni eredetű lávacsatorna beszakadásával jött létre.
- Elhelyezkedés: Az Aristarchus- és a Herodotus-kráterek közelében fekszik.
- Kezdet: A völgy a „Kobrafő” (Cobra Head) nevű kerek mélyedésből indul ki.
- Hosszúság: Közel 150 kilométer hosszan kanyarog a holdfelszínen.
- Szélesség és mélység: Szélessége eléri a 10 kilométert is, mélysége pedig több száz méter.
- Névadó: Johann Hieronymus Schröter német csillagász után kapták nevét.
- A fotóm technikai adatai:
- Távcső: 254/1200 m/m fókuszú Sky Watcher Newton
- Mechanika: Sk.
- Kamera: ASI 678 MC Korongfotó: Canon 1000D
- Szűrő: UV/IR blokk szűrő
- Fókusz nyújtás: 2,25x Baader Q -Turret
- Légkör: 3/5, 6/10
- SharpCap, Autostakker, Registax, PS.
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
2026. augusztus 8., szombat
SCHILLER-KRÁTER 2026.08.08.
A Schiller-kráter egy rendkívül különleges, elnyújtott alakú becsapódási kráter a Hold látható oldalának délnyugati részén. Egyedi, áramvonalas vagy „óriás cipőnyomra” emlékeztető formája miatt az amatőrcsillagászok egyik legkedveltebb megfigyelési célpontja. Nevét Julius Schiller 17. századi német csillagászról kapta. Legfontosabb adatok
- Méretei: Körülbelül 179 km hosszú és 71 km széles.
- Mélysége: Átlagosan 3,9 km.
- Elhelyezkedése: A Hold délnyugati peremének közelében található, a Bayer és a Rost kráterek szomszédságában.
- Lapos szögű becsapódás: Elnyújtott alakját a kutatók szerint egy rendkívül lapos szögben érkező, délkeletről északnyugati irányba haladó meteoritnak (vagy meteorit-rajnak) köszönheti.
- Kráterfúzió: A szerkezet morfológiája alapján valószínűsíthető, hogy valójában két vagy három különálló kráter olvadt össze a becsapódások során.
- Belső medence: A kráter alját sima, sötét bazaltláva tölti ki. Északi részén egy különleges, egyenes vonalú gerinc húzódik, amely gyakorlatileg kettéosztja a kráter ezen szakaszát.
- Technika:
- Távcső: 254/1200m/. fókuszú Sky Warcher Newton.
- Mechanika: Sk.
- Kamera: ASI 678 MC. Korongfotó: Canon 1000D
- Szűrő: UV/IR blokk szűrő.
- Légkör: 4/5, 8/10.
- Sharpcap, Autostakker, Registax, PS.
- Fókusz nyújtás: 2,25x Baader Q-Turret Barlow.
Üdvözöllek Kedves Látogató!
A csillagok világa kilencéves koromban érintett meg. Az Apollo11 Holdra szállása volt az első élményem. Nagyapám színházi látcsövét használtam és meg voltam győződve, hogy láttam Buzzt és Armsztrongot. Aztán másfelé is fordítottam ezt a becses kis színházi látcsövet és csodát láttam. A csoda a mai napig tart és töretlen. A kis színházi látcső már kinőtte magát egy kisebb csillagdává. Egy 200/1200-es Newton távcső lakik benne, egy a Föld forgását követő mechanikán, laptopról vezérelve. A távcső a mechanika saját készítés. Célom a magam amatőr módján bemutatni Naprendszerünk és az égbolt további csodáját, melyek számomra elérhetők. Kérdésekre a szerény tudásom szerint válaszolok, vagy irányt mutatok.
Tisztelettel: Nagy Róbert Gödöllő 2017.
Nagy Róbert amatőrcsillagászati blogja
-
Mivel az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő felett. hol alatta jár. A legnagyobb magasságban kb. júniu...
-
Saját fotó felhasználásával készítettem egy áttekintés a holdi tengerek és öblök elnevezéséről. A neveket meghagyták a Holdon a régi formájá...
-
Néhány szó a Szaturnuszról. A Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Tengelyforgási ideje valamivel több mint a Jupiteré 10...
-
Az Orion-köd a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképe. Ebben található az Orion-köd. A köd 1500 fényévre van tőlünk. A közepén lévő tra...
-
1984. Június 27-én hunyt el Hédervári Péter. Hédervári Péter ( 1931 - 1984 ) földrajztanár, amatőrcsillagász, újságíró, író, ismeretterjesz...
-
A hét lázárasára egy fotóm mely 20 perces expozícióval készült. A Sarkcsillag körül ennyit fordulnak el a csillagok. Minden ív egy csillag n...
-
Zach Ferenc Xavér ( 1754 jún.13. - 1832 szept. 02. ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. ...
-
1961. április 12-én két eseményre is emlékezhetünk. Juríj Gagarin ( 1934-1968 ) elsőként kerüli meg a Földet a Vosztok-1 űrhajóval. Húsz évv...
-
Hell Miksa ( 1720 - 1792 ) magyar csillagász, matematikus fizikus. 1769-ben az európai tudósok a Vénusz Nap előtt való átvonulására készülte...













