MAGYAROK A HOLDON WEINEK KRÁTER.

 Weinek kráter

A Weinek kráter egy körülbelül 30 km. átmérőjű becsapodási kráter a Holdon amelyet Weinek László ( 1848-1918 ) magyar csillagászról és egyetemi tanárról neveztek el. 

 

Főbb jellemzői

• Elhelyezkedés: A Hold délkeleti részén, a Mare Nectaris (Nektár-tenger) síkságától délre található.
• Koordináták: Déli szélesség 28° és keleti hosszúság 37°.
• Méret: Átmérője nagyjából 30 kilométer. 

Névadója: Weinek László

• Budán született, majd Prágában dolgozott csillagászként és egyetemi tanárként.
• Részt vett az 1874-es német Vénusz-átvonulási expedícióban a Kerguelen-szigeteken.
• Nemzetközileg elismert holdfotózási atlaszokat és részletes holdtérképeket készített.
• Emlékét a Holdon kívül a Kerguelen-szigetek egyik öble (Weinek-öböl) is őrzi. 
• A fotó 2026.04.22. készült. 
• 
  
  
  
  

TYCHO KRÁTER. 2026.05.26.

Tycho Brahe vagy Tycho de Brahe, eredeti nevén Tyge Ottesen Brahe (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dán Királyság, 1546. december 14. – Prága, Cseh Királyság, Német-római Birodalom, 1601. október 24.) dán nemes, csillagász, asztrológus, alkimista és udvari matematikus volt. A távcső előtti csillagászat egyik legjelentősebb megfigyelőjeként nagyméretű, gondosan kalibrált műszerekkel a korábbi európai csillagászati megfigyeléseknél lényegesen pontosabb csillag- és bolygópozíciókat mért. 

Forrás: Wikipedia

A Tycho-kráter a Hold déli felföldjeinek egyik leglátványosabb és legszembetűnőbb becsapódási krátere, amely a hatalmas, világos anyagsugarairól ismerhető fel a telihold idején.

Fontosabb adatok és jellemzők

• Névadó: Tycho Brahe, a híres 16. századi dán csillagász.
• Kora: Körülbelül 108 millió év, ami holdi léptékkel mérve rendkívül fiatalnak számít.
• Méretei: Átmérője 85 kilométer, mélysége pedig 4,8 kilométer.
• Központi csúcs: A kráter fenekéből egy 1,6 kilométer magas központi hegycsúcs emelkedik ki.
• Fénysugarak: A becsapódáskor kirepült, friss és fényes anyagból álló sugarak akár 1500 kilométeres távolságra is elnyúlnak a Hold felszínén.]

Megfigyelhetősége

Bár a kráter szerkezete (teraszos fala, árnyékos belső része) az első negyed környékén a legszebb, a belőle kiinduló fénysugarak telihold idején látszanak a legjobban, ekkor akár egy egyszerűbb binokulárral vagy szabad szemmel is könnyen azonosítható a Hold déli (alsó) részén.

A fotó 2026. 05.26-án készült egy 254/1200m/m fokuszú Newton távcsővel és egy Asi 678 MC kamerával.

MAGYAROK A HOLDON ZACH KRÁTER. 2026.05.25.

 A Zach kráter egy 52 kilóméter átmérőjű becsapódási kráter a Hold déli, kráterkkel sűrűn borított területén.  Nevét a magyar származású neves csillagászról és geodétáról, Zách János Ferenc (külföldön Franz Xaver von Zach) kapta.]

Fontosabb jellemzői

• Átmérő: 52 km
• Koordináták: déli szélesség 61°, keleti hosszúság 5°
• Megjelenés: Belső fala meredek és lépcsőzetes, Thomas William Webb brit csillagász „pompásan teraszosnak” nevezte.

Elhelyezkedés és környezet

A kráter a Hold látható oldalának déli részén fekszik.

• Észak-északnyugati irányban a Deluc kráter található.
• Északkeletre a Lilius kráter helyezkedik el.
• Délkeleti szomszédja a Pentland kráter.

A kráter fala a becsapódások és a kor koptató hatása miatt erősen lekopott, különösen a sötétebb északi része, ahol egy kisebb kráter is rávágódott. A kráter feneke viszonylag sík, csupán néhány kisebb becsapódás nyoma látható rajta.

Névadója

Báró csillagászunk, Zách János Ferenc (1754–1832) a nemzetközi csillagászati élet egyik legfontosabb szervezője volt. Ő alapította meg az első nemzetközi szakfolyóiratot (Allgemeine Geographische Ephemeriden), és kulcsszerepet játszott az első kisbolygó, a Ceres felfedezése utáni újbóli megtalálásában. Az ő tiszteletére a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) hivatalosan is a holdi nómenklatúra részévé tette a Zach krátert. 

A fotóm 2026.05.25-én egy 254m/m/1200m/m fokuszú Newton távcsővel és egy Asi 678MC. kamerával készült.

KRÁTERHÁRMAS A HOLDON. 2026.05.24.

 A fotó közepén látható az Alphonsus kráter. 

An Az Alphonsus kráter a Hold egyik legismertebb, legidősebb és legtöbbet tanulmányozott becsapódási krátere, amely a Földről látható oldal központi felföldjén helyezkedik el. Nevét X. Alfonz kasztíliai királyról (közismert nevén El Sabio, a Bölcs), a híres Alfonz-féle csillagászati táblázatok készíttetőjéről kapta.



]

A híres holdi „kráterhármas” (Ptolemaeus, Alphonsus, Arzachel) középső tagja. 

Legfontosabb adatok

• Átmérője: Körülbelül 118–120 kilométer.
• Mélysége: Körülbelül 2,7 kilométer.
• Kora: Pre-Nektári időszak (több mint 3,9 milliárd éves).
• Koordináták: déli szélesség 13,4°, nyugati hosszúság 2,8°

Főbb jellemzői és szerkezete

• Központi csúcs: A kráter közepén egy meredek, piramis alakú, körülbelül 1,5 km magas hegycsúcs magasodik.
• Töredezett aljzat: A kráter belső síkságát bonyolult törésvonalak, úgynevezett grabenek (árkok) hálózzák be.
• Sötét foltok (Dark-halo kráterek): Az aljzaton több olyan kisebb kráter található, amelyeket sötét anyagból álló gyűrű övez. Ezek nem becsapódási, hanem vulkáni eredetűek (gázkitörések és piroklasztikus hordalékok nyomai).]

Történelmi jelentősége és megfigyelések

• Átmeneti holdi jelenségek (TLP): 1958-ban Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász gázkibocsátást (vöröses elszíneződést) észlelt a központi csúcs közelében. Ez volt az egyik első közvetlen bizonyíték arra, hogy a Hold geológiailag nem teljesen halott.
• Ranger–9: 1965. március 24-én a NASA Ranger–9 szondája tervezett módon a kráter belsejébe csapódott be, miközben az utolsó percekben rendkívül közeli, nagy felbontású felvételeket közvetített a felszínéről.
• Apollo-program: A kráter a vulkáni jellegzetességei miatt az Apollo-missziók egyik kiemelt potenciális leszállóhely-jelöltje volt, bár végül nem ide küldték az űrhajósokat. 
• 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
•