2026. MÁJUSI NAPÉSZLELÉS FOTÓI.

 

306 ÉVE SZÜLETETT HELL MIKSA CSILLAGÁSZ.

  Hell Miksa 1720. május 15. Hegybánya ( Szlovákia ) 1792. április 14. Bécs. 

Kép forrása: Wikipédia

A magyar tudománytörténet egyik legmeghatározóbb alakja, világhírű csillagász, matematikus és fizikus volt. 

Legfontosabb tevékenységei és eredményei:

• Vénusz-átvonulás és a Nap-távolság: Legnagyobb nemzetközi sikerét az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésével érte el a norvégiai Vardø szigetén. Az általa gyűjtött adatok alapján minden korábbinál pontosabban sikerült meghatározni a Nap–Föld távolságot (a csillagászati egységet).
• Bécsi Udvari Csillagvizsgáló: Mária Terézia hívására lett a bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója, amelyet modern, európai hírű intézménnyé fejlesztett.
• Magyarországi csillagvizsgálók: Meghatározó szerepe volt a nagyszombati, az egri és a budai csillagda alapításában és felszerelésében.
• Nyelvészeti felfedezés: Északi expedíciója során útitársa, Sajnovics János tőle kapott ösztönzést a magyar és a számi (lapp) nyelv rokonságának bizonyítására, ami a modern finnugor nyelvészet alapköve lett.
• Tudományos publikációk: Szerkesztője volt az Ephemerides Astronomicae című évkönyvsorozatnak, amely korának egyik legfontosabb csillagászati kiadványa volt.

Emlékére ma is rendeznek országos Hell Miksa Vetélkedőt, amely a természettudományok népszerűsítését célozza a diákok körében.

A Hell-kráter egy becsapódási kráter a Hold látható oldalának déli részén. 

Íme a legfontosabb jellemzői:

• Elhelyezkedés: A hatalmas, romos Deslandres medence belsejében található, annak nyugati felén.
• Méretei: Átmérője nagyjából 32–33 kilométer, mélysége pedig körülbelül 2,2 kilométer.
• Megjelenése: Fiatalabb, éles peremű kráter, amelynek belsejében egy központi csúcs is látható.
• Láthatóság: Megfigyeléséhez távcső szükséges; a holdciklus során az első negyed környékén, illetve a naplemente idején mutatja a legszebb részleteit a súroló fényben.
• A fotó 2026.04.25 - én készült. Egy 254/1200 m/m - es Sky-Watcher   távcsővel, saját készítésü mechanikán. Kamera: ASI 678 MC.  Vulpecula csillagda Gödöllő. 
• 
  
  
  
• 
  
  
  

COPERNICUS ÉS PLATO KRÁTER 2026.04.26.

 A Kopernikusz-kráter (latinul: Copernicus) a Hold egyik leglátványosabb és legismertebb alakzata, amely nevét Nicolaus Copernicus lengyel csillagászról kapta. 

Főbb jellemzői:

• Méretek: A kráter átmérője körülbelül 93 kilométer, mélysége pedig 3,8 kilométer.
• Elhelyezkedés: Az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) keleti részén található, a Hold felénk néző oldalán.
• Kora: Viszonylag fiatal becsapódási kráternek számít, korát nagyjából 800-900 millió évre teszik.
• Szerkezete:
  • Központi csúcsok: A kráter közepén több, akár 1,2 km magasra törő hegycsúcs található.
  • Teraszos falak: Belső falai látványosan lépcsőzetesek a becsapódást követő omlások miatt.
  • Sugársávrendszer: A kráterből kiinduló világos törmeléksávok (sugársávok) messzire nyúlnak a környező sötét síkságokon, ami különösen teliholdkor teszi könnyen felismerhetővé. 

A kráter népszerű célpont az amatőr csillagászok körében, mivel már egy kisebb távcsővel is rendkívül részletgazdagon megfigyelhető.

A Plato (vagy Platon kráter ).a Hold egyik legjellegzetesebb és legkönnyebben azonosítható alakzata, amely az északi szélességen, a Mare Imbrium ( Esők Tengere ) északi peremén , a Montes Alpes ( Holdi Alpok ) hegyláncában található.   Sötét, sima aljzata miatt a korai csillagászok „Nagy Fekete Tó”-nak is nevezték. 

Főbb jellemzői:

• Mérete és kora: Átmérője körülbelül 101 kilométer, kora pedig nagyjából 3,84 milliárd év.
• Sötét aljzat: Belsejét megszilárdult bazaltláva tölti ki, ami az alacsony albedója (fényvisszaverő képessége) miatt tűnik sötétebbnek a környezeténél.
• Formája: Bár valójában majdnem szabályos kör alakú, a Földről nézve a perspektíva miatt elliptikusnak látszik.
• Pereme: A kráter falai csipkézettek, egyes csúcsai a 2 kilométeres magasságot is elérik. Napkeltekor és napnyugtakor ezek a csúcsok hosszú, drámai árnyékokat vetnek a kráter sík fenekére.
• Apró kráterek: Sima aljzatán több apró, úgynevezett „kráterke” (craterlet) található, amelyek megpillantása komoly teszt elé állítja az amatőr csillagászok távcsöveit.

Megfigyelése:

A leglátványosabb a holdciklus 8. napja körül (első negyed után egy nappal), amikor a terminátor (fény-árnyék határ) a közelében jár, és kiemeli a domborzati viszonyait. A közelében húzódik a látványos Vallis Alpes (Alpesi-völgy) is.

VALLIS ALPES ( ALPESI VÖLGY ) 2024.04.24.

 A Vallis Alpes (magyarul Alpesi-völgy) a Hold egyik leglátványosabb és legismertebb hasadékvölgye.

Íme a legfontosabb tudnivalók róla:

• Elhelyezkedés: A Hold északi részén található, a Mare Imbrium (Esők Tengere) és a Mare Frigoris (Hideg Tengere) között vágja át a Montes Alpes (Holdi-Alpok) hegyláncot.
• Méretek: Körülbelül 166 kilométer hosszú és helyenként 10 kilométer széles. A völgy feneke sima, bazalttal kitöltött síkság.
• Kialakulása: Nem folyóvíz vájta ki, hanem egy úgynevezett tektonikus árok (graben). Akkor keletkezett, amikor a hatalmas Imbrium-medencét létrehozó becsapódás után a Hold kérge megrepedt és a kőzetblokkok besüllyedtek.
• A "Rima": A völgy közepén végigfut egy rendkívül keskeny, kanyargós rianás (úgynevezett rille). Ennek megpillantása a csillagászok számára komoly kihívás, és kiváló minőségű távcsövet, valamint tökéletes légköri viszonyokat igényel.

Megfigyelés: Amatőr távcsővel is könnyen észrevehető már az első negyed környékén, mivel egy sötét, egyenes "sebhelynek" tűnik a világosabb hegyvidéki környezetben.

A fotó 2026.04.24-én készült Gödöllőn a Vulpecula csillagdában.