A NASA a Földkelte nevet adta az AS8-14-2383-as számú képnek, melyet William Anders űrhajós készített a történelmi jelentőségű Apollo–8 küldetés során: az első alkalom mikor ember vezette űrhajó megkerülte a Holdat.
Mielőtt Anders megtalálta volna a megfelelő 70 mm-es színesfilmet, a küldetést vezető Frank Borman már készített egy fekete-fehér képet a Földet érintő terminátorról.[5] A szárazföldek elhelyezkedése és a felhők mintázata ugyanaz, mint a színes Földkelte fényképen.[6]
A fénykép 1968. december 24-én készült a Hold keringési pályájáról, egy Hasselblad kamerával. Az eseményt egy hangfelvétel is megörökítette,aminek a segítségével közvetlenül követhetőek az események.
Az indításra1970.augusztus 17-énkerült sor. Feladata volt az előző szondák tevékenységének folytatása, a vénuszi légkör vizsgálata, üzembiztos kapcsolat a leereszkedés során. A repülés során megtett 31,5 millió kilométer alatt 85-ször létesítettek rádiókapcsolatot.1970.december 15-énelérte aVénuszlégkörét, és sima leszállást hajtott végre.
Ez volt az első űrszonda, amely leereszkedést követően adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. Elődeinél 100 kilogrammal nehezebb volt, ami elégséges védelmet jelentett a műszerek értékelhető tevékenységéhez. Leszálló gömbtartálya 1 méter átmérővel rendelkezett, amit a bolygótól 25 000-37 000 kilométerre választottak le az űrszondáról. A leválasztás előtt -8 °C-ra hűtötték le a gömbtartályt. A kapszulát úgy tervezték, hogy legalább 30 percig ellenálljon 180 atmoszféra nyomásnak és 540 °C hőmérsékletnek. Fékezés után kinyitotta az elődökhöz képest kisebb ejtőernyőjét, hogy a leszállás a korábbiaknál rövidebb ideig tartson. Ereszkedés közben 35 percen keresztül mérési adatokat továbbított. Leérkezés után még 23 percig működött, majd elhallgatott.
Saját rekordját megdöntve repül 635 ezer km/ órával a Parker-űrszonda, miközben minden korábbinál közelebb kerül a Napunk felszínéhez.
A 2018-ben útnak indított Parker-űrszonda már csak azért is különleges, mert először hordozta még élő tudós ( Eugene Parker asztrofizikus ) nevét a NASA történetében. A 612 kilogrammos eszköz akár 1400 c. fokos hőmérsékletet is kibír, hiszen az a feladata, hogy információkat adjon a napkorona hőmérsékletéről és a napszél sebességéről. Az eredményekből a kutatók választ várnak több eddig megválaszoltalan kérdésre. Az eszköz szeptemberben a Vénusz mellett elrepülve tett szert a pályáján maradáshoz szükséges pluszsebességre, így 635 266 km/órára gyorsult, megdöntve saját rekordját. Csak összehasonlításképpen: a leggyorsabb emberes űrhajóink, az Apollo-kapszula nagyjából 40 000 km/órával haladtak, a korábbi rekorder Hellos-űrszonda 228 000 km/órára gyorsult., amikor szintén a Napot vette célba, még 1974-ben.
Mivel az ekliptika ( a Föld Nap körüli keringésének síkja ) és az egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő fölött, hol alatta jár. A legnagyobb magassága júl. 21-én jut ekkor van a nyári napforduló. A legalacsonyabban dec. 23. táján van, ekkor van a téli napforduló. Az évet a napfordulók és a napéjegyenlőségek osztják négy évszakra.
Dégenfeld - Schomburg Berta Klára Matilda grófnő Téglás, Hajdú megye,1843. március 3. Kiskartal, Nógrád megye, 1928. március 27.
Műkedvelő csillagász
1868-ban kötött házasságot báró Podmaniczky Gézával, valószínűleg az ő biztatására alapította meg a kiskartali magáncsillagvizsgálót. Részt vett az észlelő munkában, főleg a meteorok megfigyelésében. 1885. augusztus 22-én elsők közt figyelte meg az Andromeda köd ( M31 ) szupernóváját ( Kövesligethy Radóval együtt ) Utóbb a régi, ritka csillagászati munkákat is magába foglaló nagy Podmaniczky könyvtárat rendezte, amelynek nagy értékű csillagászati gyűjteménye halála után a Budapest - Svábhegyi Csillagvizsgálójába került.
Forrás: História Tudósnaptár, fortepan.hu
Ott jártamkor magán terület tábla volt kint nem látogatható. A kastélyt földszintig lebontották.
Mivel az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő fölött, hol alatta jár. A legnagyobb magassága kb. július 21-én jut, ekkor van a nyári napforduló. A legalacsonyabban december 23 táján van, ekkor van a téli napforduló. Ez most 2022. december 21-én van, magyar idő szerint 22.47-kor. Ettől az időpontól nagyon lassan, egy egy perccel hosszabbodnak a nappalok. Az évet a napfordulók és a napéjegyenlőségek osztják négy évszakra.
Szeretem nézegetni 60-70-es évekbeli fotókat, Mindig találok képeket az űrverseny korából, no nem a küldetésekről hanem, hogy hogyan is volt jelen az életünkben akkor ez nagyszerű időszak. Ebből hoztam egy csokorra valót. Az én korosztályom biztos talál benne ismerős tárgyat. 😀Jó pár a szüleimnek is meg volt, hogy ezek a tárgyak hová lettek már azt homály fedi, de emlékeimben elevenen él.
Képzelőerőnket támogatják azok a szemléltető példák, melyek révén érzékelhetővé válik a számok nagyságrendje. ezerig - ha minden másodpercben mondunk ki egy számot negyedóra alatt tudunk elszámolni. Az egymillióhoz - már napi nyolc órán át hasonló ütemben számolva - már egy egy egész hónapra lenne szükség. És hogy egymilliárdig jussunk el, ahhoz már az életet kellene feláldozni, minden nap nyolc órát, minden másodpercben egyet-egyet számlálva, kereken nyolcvan évig, tehát a születéstől az aggkorig. Ugyanilyen megdöbbentő eredményhez jutunk, ha az idő mértékszámait mint távolságot visszük át egy egyenesre. Ábrázolja a természet történelmének elmúlt hárommilliárd esztendöjét egy háromméteres távolság. Ezen az egyenes szakaszon az egész emberi időtartama a bronzkortól napjainkig tulajdonképpen nem látható, hacsak mikroszkópot nem használunk. Tízezer év ugyanis egyenesünkön egy századmilliméteres szakasz.
Forrás: Hoimar v. Dietfurt A Világegyetem gyermekei. Táncsics könyvkiadó Budapest. 1973.
Egy rövid videó a csillagda 2022-es állapotáról. A mozgásokat végző motorokat lecseréltem, kapott egy saját készítésű csapágyakon mozgó nem fogasléces fókuszírozót és egy szűrőtartót mely a fókuszírozóra csatlakozik.
2022- ben rendhagyó módon nem március 21-én lesz a tavaszi napéjegyenlőség, hanem március 20-án vasárnap.
A Nap évente kétszer, március 21-én és szeptember 23-án keresztezi az égi egyenlítőt. Ekkor a Föld egész területén egyenlő az éjszakák és nappalok hossza.
Néhány népi jóslat erre az időszakra:
Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes étkekkel élj, egyél mustárt és tormát ecettel.
Ha e hónapban mennydörgést hallasz , szeles és bő időt jelent.
Forrás: Csízió vagyis csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. 1909. reprint kiadás. Mezőgazdasági kiadó BP. 1986.
A kacatjaim közt találtam egy lézert. Gondolkodtam mit is kezdjek vele. Turkáltam még a kincseim közt és találtam egy 15x20 m/m-es síktükröt és egy valamivel kisebb mágnest. A mágnest ráragasztottam a tükör hátlapjára. A tükörhöz rögzítettem egy vékony cérnát, ezt elhelyeztem egy 0,5 literes befőttesüvegben úgy, hogy a fedelét átfúrtam egy 1 m/m-es fúróval, és ezen átvezettem a cérnát és a tükröt és mágnest körülbelül az üvegfeléig leengedtem és lezártam. A lezárt üvegben a tükröt és a mágnest nem éri az esetleges légmozgás. A lézer körülbelül 300 m/m-re helyeztem el fikszen. A lézert a tükör közepére irányítottam. Bekapcsolva a 4 m-re levő falon megjelen a piros pötty. Egy idő után a pötty elkezdett jobbra balra mozogni kisebb nagyobb mértékben majd teljesen mozdulatlan lett. Ez a mozgás teljesen véletlenszerű, a kilengés mértéke, nagysága szintén. Ez napjában többször is megismétlődik. Gondolkodtam, hogy nincs-e összefüggésben a naptevékenységgel. Az időkép térképei közt találtam egy napkitörés térképet, mely valós időben mutatja a Nap röntgensugárzását kb. órás felbontásban. A kis lézeres rendszer ezt a mozgást feltételezve követi.
Gondolom mindenkinek van otthon kacatos dobaza. érdemes néha áttúrni. Bepillantást nyertem a Nap nem látható viselkedésébe. ( legalábbis ezt feltételezem ) Utólag jutott eszembe, hogy a pötty helyzetét milliméter papíron kellene rögzíteni.
A James Webb űrteleszkópot 2021. december 25-én indították útjára, de ki is volt akiről elnevezték.
James Edwin Webb ( 1906. október 7. - 1992. március 27. ) amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második igazgatója 1961. március 14. és 1968. október 7. között. Az ő vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo program keretében. A NASA keretein belül több kulcsfontosságú döntés a nevéhez köthető. Sikerrel vezette ki a szervezetet az Apollo-1 tragédia után. 1968-ban sikeresen szervezte meg hogy a CIA értesülései alapján a szintén Holdra készülő szovjeteket megelőzve az Apollo-8 megkerülje a Holdat.
A digitális képalkotás mára már teljesen kiszorította a hagyományos filmet. A 70-es évek elején kifejlesztett CCD technikát először csillagászati célokra fejlesztették ki, ugyanakkor kitűnően használható látszólag távoleső területeken - mint például az orvosi röntgen, tomográfiás felvételek, ultrahangos képek. Ezek szó szerint életbe vágó. A röntgencsillagászati célokra fejlesztett érzékelők a távoli galaxisokat kitöltő gázt vagy a Tejútrendszer röntgen sugárzását mérték. Ezeket az érzékelőket használják a repülőtereken a csomagok átvilágítására. Még számos helyen felhasználható.
Két minden otthonban megtalálható használati eszköz múltját vegyük szemügyre. Nevezetesen a tépőzárat és a teflont.
A svájci Georges de Mestral találmánya. Az ötlet a feltaláló ruhájára illetve kutyája bundájába akaszkodó bogáncs adta. Sikerét akkor érte el mikor a NASA használni kezdte a tépőzár-szalagokat az űrhajósok ruházatán valamint különböző tárgyak rögzítését az űrhajon belül. (A képen egy mobiltelefon tokja.)
A teflont a Du Pont cég mérnöke Roy Plunkett állította elő először 1941-ben. A Manhattan terv idején használták az urán dúsítása során szigetelő anyagként. A háztartásokban leginkább az edények bevonatán találkozhatunk a teflonnal. A NASA a hővédő pajzsnál, űrruhák anyagaként használta. Így került át a hétköznapi életbe.
A csillagászatot sokan elvont tudománynak tartják, melynek semmi haszna nincs, az űrkutatást is ebbe sorolják. Gyakran feltett kérdések: Mit keresünk a világűrben, mikor a Földön mennyi megoldandó gond van. Kevesen látják be az űrtevékenység közvetlen és közvetett hasznát. Egyre nagyobb mértékben jelenik meg mindennapi életünkben, naponta használatos tárgyainkban, berendezésekben műszaki megoldásokban. Ezekből szemezgetek egy egy posztban. Lássuk is az elsőt.
Egy mai kereskedelmi forgalomban lévő digitális fényképezőgép CCD érzékelője 10,1 megapixel-ből áll. A Hubble űrtávcső " mellékterméke"
A különböző típusú félvezető elemek kifejlesztése, valamint az egyre parányibb és egyre bonyolultabb integrált áramkörök mind az űrkutatás eredményei. Napelemes karóra napjaink kínálatából. Az akkumulátor teljes feltöltés után sötétben kb. félévig üzemel.
( a képek forrása: Horváth András - Szabó Attila Űrkorszak )
Fazekas Mihály ( 1776 - 1828 ) Gondolom mindenkinek a Ludas Matyi jut eszébe róla. Talán kevesen tudják, hogy csillagászattal is foglalkozott. 1819-től pedig szerkesztett egy kalendáriumot. Ezek voltak az első magyar naptárak, melyekből kimaradtak a babonás jövendölések. Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt, valamint az első füvészkönyv írója is volt.
Helyi idő szerint 21h. 55m-kor Marsot ért az amerikai marsjáró a Perseverance ( Kitartás ). Nagyon nagy élmény volt látni valós időben a leszállást. A rover méretei:
Hossza: 3m.
Szélessége: 2,7m.
Magassága: 2,2m.
Tömege: 1025kg.
Óriási elismerést érdemelnek a mérnökök, tervezők, irányítást végzők, valamint azok a szakemberek is elismerést érdemelnek kik a mérnökök tervei, rajzai alapján elkészítették az alkatrészeket, hogy ez a csodás szerkezet eljusson a Marsra. Szeretném megélni az emberes Marsra szállást 😀, már láttam az Apollo-8 történelmi repülését, az Apollo-11 leszállását a Holdra, az Apollo-13 kudarcát, mely a legnagyobb katasztrófa, illetve a legnagyobb sikere volt a NASA-nak, Farkas Berci útját, az űrsiklók sikereit és sajnos katasztrófáit. Leonov űrsétáját...stb.
Egy rövid videó a Vulpecula csillagda 2020-ban készült fotóiból.
Két meghatározó megfigyelés kiemelkedő volt ebben a nagyon furcsa évben. Az első a NEOWISE üstökös hajnali észlelése és fotózása. A kép fogyó hold mellett történt, melynek fénye misztikusan világítást kölcsönzött az év szabad szemmel is látható üstökösének. A másik pedig a Mars bolygó földközelsége. A bolygót kb. hetenként fotóztam az időjárás függvényében júniustól október végéig, míg elérte a legnagyobb közelséget és átmérőt ( 64,477 millió km, 99,7% ) Egy videó látható a blogomban a fotókból összeállított képekből a Marsról ezen a címen: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/2020/10/mars-2020.html
A harmadik élmény pedig Dr. Hédervári Péter tudományos szakíró csillagdájának meglátogatása volt, Rezsabek Nándor barátom szervezésében. Érdekes és felemelő érzés volt egy olyan ember hagyatékát látni akinek a Holdon kráter őrzi a nevét.
Megtisztelő elismerést kaptam immáron másodjára a Juhari Zsuzsanna díj pályázatán az amatörcsillagászat kategóriában. A blog elindításában nagy köszönettel tartozom Rezsabek Nándor barátomnak, ő biztatott a blog létrehozásában.
A TANÁRBLOG A JUHARI ZSUZSANNA-DÍJ PÁLYÁZATÁNAK GYŐZTESE
A Tudományos Újságírók Klubja Juhari Zsuzsanna – az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, a TUK alapító tagja, blogszerkesztő – emlékére 2020-ban ötödik alkalommal írt ki pályázatot a Juhari Zsuzsanna-díjra. Idén a Tanárblog oldal lett a győztes.
Idén először a blogok mellett videoblogok, vagyis vlogok szerzői is nevezhettek. A felhívásra 23 pályázat érkezett. Ezeket a TÚK képviselőiből és Juhari Zsuzsanna gyermekeiből álló zsűri értékelte. 2020-ban a díj átadására tervezett személyes rendezvény a járványügyi helyzet miatt több alkalommal meghiúsult, ezért a TÚK elnöksége úgy döntött, hogy a 2020-as díjak ünnepélyes átadására a 2021-es díjakkal egy időben, várhatóan 2021 nyarán kerül majd sor.
A díjat a zsűri ebben az évben az egy évtizedes múltra visszatekintő, a járványügyi korlátozások idején az online módszerrel történő oktatás támogatására kiemelkedő munkát végző Tanárblognak ítélte oda.
Juhari Zsuzsanna-díjban és az ezzel együtt járó pályadíjban részesül a
2018. AUGUSZTUS 25. | WMN| OLVASÁSI IDŐ KB. 4 PERC
A legendás űrhajós, Neil Armstrong hat évvel ezelőtt halt meg. Egy Dolák-Saly Attila nevű hídépítő mérnök 45 évvel korábban. Hogy mi a közös kettejükben? Dolák-Saly Róbert elmeséli.
–
Az én hősöm nem érte meg azt a napot.
1967-ben vesztettem el, két évvel azelőtt, hogy az első ember a Holdra lépett.
Nekem az apám mesélt először csillagokról, bolygókról, galaxisokról. Ő volt az ablak a világmindenségre.
Ő ültetett esténként a lekerekített sarkú Orion AR612-es Pacsirta rádió elé: az Amerika Hangja közvetítette Walter Schirra vagy éppen Gordon Cooper amerikai űrhajósok űrutazását élőben, erős háttérzajjal fokozva a titokzatosságát azoknak a fantasztikus történéseknek, amiknél akkor nem érdekelt jobban engem semmi más.
Ő rakta elém a mérnöki távcsövét, hogy a második emeleti lakásunk erkélyéről bámulhassam a Hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűjét, valamint a sok-sok vibráló csillagot.
Dolák-Saly Attila
És mesélt, mesélt apám, magyarázta az összefüggéseket az űrrepülés rejtelmeiről, a szökési sebességről, a súlytalanságról, az űrversenyről, a jövőről, a holdra szállás előkészületeiről, az űrállomások megépítésének szükségszerűségéről, és mindarról, amit akkor tudni lehetett és érdemes volt.
Kiváltságom 1967. február 12-ig tartott, amikor éjjel két rendőr becsöngetett egy tragikus balesetről értesítve kétfősre apadt családunkat.
És mi maradt nekem? Az a sok minden, vagyis az a nagyon kevés, amit 12 éves koromig fel tudtam fogni negyedkész lélekkel és aggyal.
Az én hősöm nem érhette meg azt, amit együtt vártunk.
1969. július 20-át, amikor Neil Armstrong az Eagle holdkomp létrájáról a Holdra ejtette magát.
Egyedül ültem a rádiónál.
Egy másiknál. Nagyapám tekert egyet időnként az állomáskereső pálcán, az állomások neveit feltüntető üveglap mögé nyúlkálva, javítgatva a zajos Szabad Európa Rádió-adás hangminőségét, mégis egyedül voltam.
A rádió, amin szerzőnk a holdra szállást hallgatta, szinkronban a történésekkel
Igaz, Papi az apám mellett a másik nagy tanítóm volt, de más területeken.
A csillagászat, az űrhajózás apámé volt.
Azt hiszem, akkor, a holdra szálláskor hiányzott a legjobban. Akkor fogtam fel, hogy már sohasem fogom hallani a biztonságot jelentő hangot, a magyarázatait, melyek által minden olyan nyilvánvalónak és könnyen érthetőnek tűnt.
Azt hittem, végigkísér életem nagy részén, és arra terelget majd, amerre a legjobb lesz nekem, és megvéd mindentől, amitől meg kell védenie.
A holdra szállás a miénk volt. A miénk lett volna.
Rettentően méltatlannak éreztem, hogy nélküle kényszerültem végighallgatni a célba érésről szóló közvetítést.
Később azt hallottam, Armstrong egy szótlan, magának való, fura alak volt. Pont, mint apám.
Az én hősöm csak néhány hónappal később született a nagy utazónál.
Évtizedekkel később beültem a moziba a Contact (Kapcsolat) című amerikai filmre, amely kedvenc csillagászom, Carl Sagan azonos című regényéből készült. A történet egy Földre érkező üzenetről szól, amely egy űrhajó megépítésének a tervrajzát kódolta. Az üzenet megfejtője egy kiváló kutató, dr. Ellie Arroway (Jodie Foster), akit édesapja tanítgatott arra gyerekkorában, hogyan kell amatőr rádiósként kapcsolatot teremteni más rádiósokkal. Az apja korán meghal, és a kislány kétségbeesetten próbálja rádión elérni őt. A fordulatokban gazdag történet végén a felnőtt Ellie repül el a megépített űrhajóval a rejtélyes, csillagközi útra, amelynek során „találkozik” az apjával, aki azt mondja neki, sosem felejtem el:
„Érdekes faj vagytok, érdekes keverék. Olyan szép álmokra képesek, és olyan szörnyű rémálmokra. Olyan elveszettek és magányosak tudtok lenni. Csak te nem. Tudod, az ürességet csak egyetlen dolog teszi elviselhetővé: a kapcsolat.”
Negyvenegynéhány éves voltam, apám harminc éve halott volt, a moziból kifelé jövet egy nő tekintetéből mégis azt olvastam ki: nem tudja eldönteni, hogy orvost hívjon hozzám, vagy hagyjon magamtól felépülni.
Fura dolog a gyász, hullámokban támad.
Pár évvel később megismertem egy másik, égi perspektívát, (elárvult) gyerekből apa lettem.
És nemrég – egy Dunakanyarban töltött pár napos kiruccanáson – a 11 éves lányomat a leglátványosabb augusztusi „csillaghullásos” éjszakán kézen fogtam, és egy fénykosztól mentes, a lámpáktól fákkal árnyékolt területen, háttal a rétnek, arccal az égnek a pázsitra feküdtünk, farkasszemet nézve a pöttyös mindenség kicsiny szeletével.
Fenébe is, ezt a hatalmas, fekete mennyezetet olyan ritkán van alkalmunk nyugodtan szemlélni.
Meséltem a lányomnak én is akkor sok mindent. Beszélgettünk.
Emlékszem, apámra sokáig dühös voltam, mondván, hogy jóval kevesebbet foglalkozott velem, mint más apukák a gyerekükkel. Folyton dolga volt, rajzolt, festett, szalmaképeket készített, gitározott, bármikor összerakott egy tévét, a bérházunk tetejére forgatható antennát szerelt, amit emeletekkel lejjebb, a szobából irányított, enyvvel ragasztott újságpapírból fémkeménységű bukósisakot varázsolt – munkaidőben pedig hidakat, utakat tervezett, kiváló matematikus volt, felsorolhatatlan, hogy mi mindenhez értett. Mintha érezte volna, hogy nagyon kevés időt kap – 36 évet mindössze ezen a világon.
Sokat gondolkodtam, miért határozza meg olyan erősen a sorsomat, a gondolkodásomat az apám annak ellenére, hogy tényleg nagyon keveselltem a velem való törődését.
Amíg élt, addig is folyton hiányzott.
De a legfontosabb dolgot megtanította nekem. Azt, hogy ne dőljek be akárminek, ami rám akar dőlni. Ne higgyek el mindent, legyek kíváncsi és kérdezzek, figyeljek, gondolkozzak.
Apám, az én Armstrongom, az összes ismeretterjesztő könyvben ott van, amit olvasok, a tudomány, a természet és az élővilág örök szeretetében és csodálatában.
Dolák-Saly Róbert édesapjával és a mérnöki hadfelszereléssel
Mi lenne, ha találkozhatnék vele legalább pár percre, mint a Kapcsolat című film hősnője a saját apjával? Amilyen marha szkeptikus vagyok, ha összejönne valahogy, biztos mondogatnám – ahogy a filmben is volt – nem, nem is vagy igazi, ez nem a valóság – és akkor, asszem, jól elvitatkoznánk az időt.
