A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN 3.

 A harmadik részben újabb öt kép került. A végén egy korongfotó az alakzatok helyzetéről. 

12. Proclus. A Proclus kráter nem igazán látványos a 28 km-es átmérőjével. A nappalt és az éjszakát elválasztó vonalhoz, ha közel van nem látványos. Megjelenése holdtölte körül figyelemre méltó, ugyan is ekkor a keleti félteke leglátványosabb alakzatává válik, ilyenkor a legkisebb műszerrel is látható. Ennek oka a keleti belső sánc rendkívüli fehér színe és az aszimmetrikusan kidobódott törmelék okozza a sugársáv ilyen alakját. ( Proclusról egy nem igazán jó felvételt találtam képeim közt, de a korong fotón jól látható a sugársáv )

13. Gassendi. 110 km átmérőjű 3600 m. mély. Lávával kitöltött, rianásos aljzatú kráter, többszörös központi csúccsal. A falát egy 33 km. átmérőjű 3600 m. mély kráter töri meg. 

 14. Sinus Iridium (Szivárvány öböl) Óriás kráter 260 km-es átmérővel méltán az egyik legmegkapóbb látványt nyújtja a Holdon. Aljzata lávával feltöltött. A hiányzó falát lávaömlés pusztította el. 

15. Rupes Recta ( Egyenes fal) 110km hosszú 240-300 méter magas szélessége kb. 2,5 kilométer. Szakadéknak gondolták régebben, de tulajdonképp egy 7 fokos lejtő. 

16. Petavius. Feltűnő óriás kráter 177 km-es átmérővel és 1700 méteres összetett központi csúccsal. Az aljzatán öt rianásból általában a legnagyobbat látni.

ÉVFORDULÓ APOLLO-16 1972. ÁPRILIS 21.

 Apollo-16-ot  1972. április 16.indították a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról. A felszinre lépés április 21-én történt.  Ez volt az ötödik küldetés mely landolt a Hold Descartes- fennsíkon.  

                        Parancsnok: John Young
 Parancsnoki modul pilóta: Thomas Mattingly
               Holdkomp pilóta: Charles Duke  JR. 

A megtett távolság a Hold felszínén 26 km. Az összegyűjtött kőzet 96 kg. 

Kisebb problémák is felmerültek: Young például véletlenül átbotlott az egyik kábelen, amelyet így kitépett a központi egységből, használhatatlanná téve  a hozzá kapcsolódó hőáramlásmérő műszert.

Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő. 

Egy érdekesség. Charles Duke családi fotóját hagyta a Hold felszínén.  

ÉVFORDULÓ HELL MIKSA

 Hell Miksa Rudolf ( Maximilian )

Selmecbánya, 1720. máj. 15. - Bécs, 1792. ápr. 14. 

Jezsuita csillagász.

Magyarországi születésű tudós. 1757-től haláláig a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló ( első ) igazgatója. Megindította és 35 éven át szerkesztette az időrendben második csillagászati évkönyv-sorozatot. (Ephermerides Astronomicae), amely tudományos értekezéseket is közölt. Tökéletesítette a földrajzi hosszúság mérését, új, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki  a szélesség meghatározására. 1762-1764-ig Sajnovics János Hell mellett gyakornok. 1769-ben a dán király felkérésére Észak Norvégiából megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap előtt, ennek  adataiból a ténylegeshez közelálló értéket számított a Csillagászati Egységre, a pontos az általa kidolgozott kiegyenlítő módszerrel érte el. Elsőként végzett folyamatos meteorológiai és földmágneses méréseket a Sark-körtől északra. Nagy figyelmet fordított szülőföldjének tudományos  előmenetelére, az egri budai Obszervatóriumok berendezésének tanácsadója, számos fiatal magyar tudós oktatója. A finn-ugor nyelvrokonság kutatásának kezdeményezője, foglalkozott a magyarok őshazájának kérdésével.

Forrás: Bartha Lajos

A Holdon egy 33 km. átmérőjű és 2200 m. mély kráter őrzi a nevét melyet én is rögzítettem.  

KÉT GALAXIS EGY CSILLAGKÉP

  Az Ursa Maiort hazánkban Göncölszekérnek vagy Nagy Göncölnek ismerik. Valószínű kevés olyan ember van ki ne ismerné  ezt a csillagképet. Ebben a csillagképben található ez a két egymáshoz közeli galaxis, nagyjából 8,5 millió fényévre található és egymás vonzáskörébe tartoznak. Az egyikre felűlről látunk rá és így láthatjuk a két spirálkarját a Messier katalógus M81 számmal jelöli. A Másik galaxis Szivar galaxis ( M82) feltehetőleg az éléről látjuk. Ez az objektum egy erős rádióforrás. A magjában hatalmas robbanások révén 1000 km/s sebességgel hidrogénfelhők dobódnak ki. 

LALANDE JOSEPH 1732. JÚl. 11. 1807. ÁPR. 4.

 Lalande Joseph francia csillagász ( 1732. júl. 11. - 1807. ápr. 4. )

  Párizsban jogot tanult, azonban Delisle csillagászati előadásait is hallgatta. Jogi tanulmányainak befejezése után kiküldték Berlinbe, hogy méréseket végezzen a Mars és a Hold parallaxisának meghatározására. Dolgozott a Halley-üstökös pályájának pontosabb meghatározásán. 1762-től 46 éven át a Delise utódaként a College de France asztronómiai tanszékének tanára volt. 1761 és 1769 között részt vett a Vénusz két Nap előtti átvonulásának megfigyelését célzó nemzetközi együttműködés  megszervezésében. 1795-től a párizsi obszervatórium igazgatója volt. Főképp a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott. Kiadott egy Hold-atlaszt és 1801-ben egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel- tornyon. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A Holdon egy 26 km átmérőjű kráter őrzi a nevét. Átnéztem az összes Hold fotómat és ráakadtam a Lalende kráterra. A kép még 2020. júliusában készült.