KEPLER NÉMET MATEMATIKUS, CSILLAGÁSZ, OPTIKUS.

Kepler, Johannes Weil der Stadt, Baden-Württemberg, Németország, 1571. dec. 27. - Regensburg, Bajorország, 1630. nov. 15. Német matematikus, csillagász, optikus A tübingeni egyetemen lutheránus lelkésznek készült, de tanulmányainak befejezése után 1594-től matematikát tanított egy grazi szemináriumban. Már tanulmányai során Kopernikus elméletének híve lett. 1600-tól Prágában Tycho Brahe mellett dolgozott, s nem sokkal később utóda lett, mint Rudolf császár udvari csillagásza. Brahe és sajátmaga által végzett pontos mérések alapján a bolygópályák számításával foglalkozott. A Mars bolygó pályaszámítása alapján ismerte fel első két törvényét, amelyeket 1609-ben Astronomia Nova című művében ismertetett: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap. 2. A bolygót a Nappal összekötő vezérsugár azonos idő alatt azonos területet súrol. 1612-ben, Rudolf császár lemondása után Linzbe költözött, itt adta ki 1619-ben Harmonices mundi című művét, amelyben kimondta harmadik törvényét: A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk fél nagytengelyének köbével. Ezzel megvetette a korszerű csillagászat alapjait, és előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Jelentős felismerései voltak az optikában is: elemezte a látás folyamatát, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Galileitől kapott távcső továbbfejlesztésével megkonstruálta az ún. Kepler-távcsövet. Forrás: Historia-Tudósnaptár  Két könyvet ajánlanék Kepler életéről: Száva István Az ég törvénye Móra kiadó 1965. Rosemarie Schuder A boszorkány fia. Kossuth kiadó 1959. A fotóm 2019.02.16-án készült. A Kepler feltűnő a Viharok óceánján ( Oceanus Procellarum ) található. Átmérője 32 km. messzire elnyúló sugárrendszer látható a kráter körül, mely 300 km-re is elnyúlik.

FÖLDKELTE 1968. DECEMBER 24. APOLLO-8.

 A Földkelte nevet kapta az a fénykép, melyet William Anders készített a Földről 1968-ban az Apollo–8 küldetés során. A Life magazin 100 fénykép, melyek megváltoztatták a világot című kiadványában a természetfotós Galen Rowell úgy nyilatkozott róla, hogy „minden idők legnagyobb hatású környezetvédelmi fényképe”.

A NASA a Földkelte nevet adta az AS8-14-2383-as számú képnek, melyet William Anders űrhajós készített a történelmi jelentőségű Apollo–8 küldetés során: az első alkalom mikor ember vezette űrhajó megkerülte a Holdat.

Mielőtt Anders megtalálta volna a megfelelő 70 mm-es színesfilmet, a küldetést vezető Frank Borman már készített egy fekete-fehér képet a Földet érintő terminátorról.[5] A szárazföldek elhelyezkedése és a felhők mintázata ugyanaz, mint a színes Földkelte fényképen.[6]

A fénykép 1968. december 24-én készült a Hold keringési pályájáról, egy Hasselblad kamerával. Az eseményt egy hangfelvétel is megörökítette, aminek a segítségével közvetlenül követhetőek az események. 

Forrás: Wikipedia

 

 

VENYERA-7 1970. DECEMBER 15-ÉN LESZÁLT A VÉNUSZON.

  Az indításra 1970. augusztus 17-én került sor. Feladata volt az előző szondák tevékenységének folytatása, a vénuszi légkör vizsgálata, üzembiztos kapcsolat a leereszkedés során. A repülés során megtett 31,5 millió kilométer alatt 85-ször létesítettek rádiókapcsolatot. 1970. december 15-én elérte a Vénusz légkörét, és sima leszállást hajtott végre.

Ez volt az első űrszonda, amely leereszkedést követően adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. Elődeinél 100 kilogrammal nehezebb volt, ami elégséges védelmet jelentett a műszerek értékelhető tevékenységéhez. Leszálló gömbtartálya 1 méter átmérővel rendelkezett, amit a bolygótól 25 000-37 000 kilométerre választottak le az űrszondáról. A leválasztás előtt -8 °C-ra hűtötték le a gömbtartályt. A kapszulát úgy tervezték, hogy legalább 30 percig ellenálljon 180 atmoszféra nyomásnak és 540 °C hőmérsékletnek. Fékezés után kinyitotta az elődökhöz képest kisebb ejtőernyőjét, hogy a leszállás a korábbiaknál rövidebb ideig tartson. Ereszkedés közben 35 percen keresztül mérési adatokat továbbított. Leérkezés után még 23 percig működött, majd elhallgatott.

Forrás: Wikipedia

HANSEN, PETER ANDREAS DÁN CSILLAGÁSZ

 

Hansen, Peter Andreas Tønder, Dánia, 1795. dec. 8. - Gotha, Németország, 1874. márc. 28. Dán csillagász Fiatalon órásmesterséget tanult, matematikai tehetsége korán feltűnt. H. C. Schumacher csillagász a dán király pártfogásával tovább taníttatta, és 1821-ben az akkor alapított altonai obszervatórium asszisztenseként maga mellé vette. 1825-től a Gotha-i Seeberg obszervatórium igazgatója, itt maradt élete végéig. Bár több jelentős obszervatóriumba is kapott meghívást, ezeket visszautasította. A klasszikus elméleti csillagászattal, az égimechanikával foglalkozva elnyerte a berlini Akadémia nagydíját a Jupiter és Szaturnusz bolygók pályamódosulásának számításával (1830), majd a bolygóknak az üstökösök mozgására gyakorolt pályamódosítását vizsgálta. Legjelentősebb munkája a Hold mozgásának elméleti kidolgozása. Mivel a pontos hold-helyzetek nagyon fontosak voltak a tengerészeti helymeghatározásban, az angol Admiralitás ösztöndíjjal támogatta munkáját. Jelentősen pontosította a Nap-Föld távolság értékét. A londoni Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel (kétszer is, 1842-ben és 1860-ban), és a Copley-éremmel jutalmazta. Nevét egy Hold-kráter örökíti meg.  Forrás: História Tudósnaptár  A Hansen kráter  a Mare Crisium ( Veszélyek Tengere ) szélén helyezkedik el. Átmérője 40 km. A Mare Crisium területén érte el a Hold felszínét a Luna-23, 24, 15. A fotó 2024.06.11-én készült a Vulpecula csillagdában Gödöllőn.

LE MONNIER FRANCIA CSILLAGÁSZ

 

Le Monnier, Pierre Charles (Lemonnier) Párizs, Franciaország, 1715. nov. 20. - Herils, Calvados, 1799. ápr. 3. Francia csillagász Pierre Lemonnier (1675-1757) francia csillagász, filozófus fia, Louis Guillaume Lemonnier testvére. 1736-ban részt vett Maupertois és Clairaut lappföldi expedícióján, melynek célja a meridián egy fokos részének mérése volt. Eredményeikből megállapították, hogy a Föld a sarkok felé lapult ellipszoid, ahogyan az a newtoni elméletből következik. Nagy szerepe volt a francia megfigyelő csillagászat modernizálásában, angliai kapcsolatai és XV. Lajos király támogatása révén a kor legjobb minőségű műszereit szerezhette be a párizsi csillagvizsgáló számára. Jelentős eredményei közé tartoznak a Szaturnusznak a Jupiter mozgására kifejtett hatásának vizsgálatai, a Hold mozgásának több évtizedes szisztematikus megfigyelése, a földi mágnességgel és a légköri elektromossággal kapcsolatos megfigyelései. Herschel felfedezése előtt tucatnyi alkalommal is megfigyelte az Uránuszt, de nem ismerte fel, hogy új bolygót látott. Ezek a megfigyelései később jó szolgálatot tettek az Uránusz pályájának meghatározásához. A francia és a porosz Akadémia, valamint az angol Royal Society tagja volt, három leánya közül egyik Lagrange felesége lett. A Holdon a Le Monnier kráter viseli a nevét.  Forrás: Tudósnaptár. A Le Monnier kráterről készült a fotóm  2024.09.22-én. A kráter feltöltött kráter sötét aljzattal, alakja öbölre hasonlít. Átmérője 61 km, mélysége 2400 méter. Ebben a kráterben érte el a Holdat a Luna 21 szovjet holdszonda. A második hodjárót a Lunohod 2,vitte a fedélzetén mely felszínen 37 km tett meg. Fotó: Vulpecula csillagda Gödöllő

HOLDI SÉTÁK APOLLO 12 1969. NOVEMBER 14.

  1969. november 14-én indult útjára az Apollo-12 a második emberes küldetés, mely leszállt a Holdra 1969 november 18-án. Személyzet Pete Conrad parancsnok, Alan Beam holdkomp pilóta, Dick Gordon parancsnoki modul pilóta alkotta. Két nagyjából négy órás holdsétát tettek. Feladatuk közé tartozott a harmincegy hónappal előbb felküldött Surveyor 3 holdszonda meglátogatása is szerepelt. A legénység 34,3 kg kőzet és talajmintát hoztak a Földre. 

 Sajnos az Apollo-12 legénységének egyik tagja sincs az élők sorában. 

A fotó forrása: Wikipedia

A fotóm 2020.04. 03. - án készült. 

LUNA-23. INDÍTÁSA 1974. OKTÓBER 28. BAJKONUR.

 A Luna - 23 1974. október 28-án indítottak a Hold mintavételezésére. A küldetés sikertelenül végződött, mert a leszállás közben megsérült a szonda mintagyűjtő berendezése, így nem tudott mintát venni és nem tudta elküldeni azt a Földre. A szonda mindössze három nappal a leszállás után, 1974. november 9-én beszüntette az adást. Két évvel később, 1976-ban a Luna–24 küldetés sikeresen teljesítette a feladatot, és mintát hozott. 

   A kép forrása: Wikipedia

A fotóm a szonda leszállási helyét jelöli, mely 2024.06.11.- én készült.

BRAHE TYCHO DÁN CSILLAGÁSZ 424. ÉVE EZEN A NAPON HUNYT EL.

Brahe Tycho Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. - Benátky, ( Prága mellett ) Csehország, 1601.október 24.

A Kép forrása: Wikipedia

Dán csillagász

Jómódú családban született, ez lehetővé tette, hogy saját érdeklődését kövesse. Koppenhágában 1559-1562 között jogot tanult. A csillagászat felé az 1560 évi teljes napfogyatkozás fordította érdeklődését. 1562-1565 között a lipcsei egyetemen tanult továbbra is jogot, azonban önképzéssel csillagászati ismeretekre tettszert és műszereket szerzett be. 1563-ban észlelte a Jupiter és Szaturnusz együttlállását. Asztrológiával is foglalkozott, horoszkópokat is készített. 1565-1570 között Rostokban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 1572-ben itt írta le egy szupernova észlelését,  ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitét alapvetően rendítette meg. II. Frigyes dán király támogatásával 1575-ben Hven  ( ma: Ven Svédország ) szigetén hozta létre csillagászati obszervatóriumát. A király halála után 1597-ben elhagyta Vent, rövid hamburgi kitérő után 1599-ben Prágában II. Rudolf császár csillagásza lett. Itt volt tanítvány Johannes Kepler, akinek mérési adatait és táblázatait átadta. Életművének jelentős része a korábbiaknál pontosabb csillagászati megfigyelések végzése és dokumentálása. Elfogadta kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer három mozgástörvényét. 

A Holdon egy feltűnő kráter őrzi nevét.    

A Tycho krátert 2024.07.28 örökítettem meg. Az átmérője 85 km. mélysége 4850 m. Feltűnő fiatal és nagyon jó állapotú , összetett szerkezetű kráter. Szomszédságában található a munkatársáról Longomontanusról elnevezett kráter. Erről itt olvasható: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search?q=Longomontanus

SZPUTNYIK-1. 1957. OKTÓBER 4.

   A Szputnyik.1 volt az első mesterséges égitest, 1957. október 4-én bocsájtották fel a Szovjetunióban. Az alig több mint félméter átmérőjű, 84 kg tömegű gömb alakú hold 92 napig keringett a Föld körül, majd a sűrűbb légrétegbe érve a súrlódás miatt felizzott és megsemmisült. Működése ideje alatt rádiója jellegzetes "bip" jeleket sugárzott a Földre. 

Kép forrása: Wikipedia

 

RÖMER, OLE CHRISTENSEN DÁN CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS

 

Römer, Ole Christensen

Aarhus, Dánia 1644. szeptember 25. - Koppenhága, 1710. szeptember 19.

Dán csillagász, matematikus

Apja vette fel a szülőhelyére utaló "Römer" nevet. Koppenhágai egyetemi évei alatt rendezte sajtó alá Tycho Brahe kéziratos munkáit. 1672 - ben a párizsi Királyi Obszervatórium munkatársa lett. XIV. Lajos felkérésére a trónörökös oktatója volt.  A Jupiter holdjainak megfigyeléséből arra a következtetett, hogy a fény véges sebességgel terjed. A fénysebességre számszerű adatot nem közölt, az első számítást levélbeli közlése alapján Christiaan Huygens végezte. 1781 - ben visszatért Koppenhágába, ahol kinevezték az egyetem matematikai professzorává, és a Királyi Csillagvizsgáló ( a Rundentarn, Kerek - torony ) Igazgatójává. Csillagászati észlelései mellett elkészítette Dánia első geodéziai felmérését. Legtöbb kézirata az 1728. évi tűzvészben pusztult el. Nevéhez fűződik több, korszerű formában ma is használatos csillagászati műszer megszerkesztése, ezeknek egy részét otthonában berendezett házi obszervatóriumában szerelte fel. 1688 után több, közéleti állást vállalt. V. Keresztély dán király az útmutatása alapján rendelte el a naptárreformot Dániában ( 1700 ). A Francia Tudományos Akadémia tagja, a berlini Királyi Akadémia tiszteletbeli, a párizsi Obszervatóriumon emléktábla, egykori lakóháza helyén a Roemer Múzeum, valamint egy holdkráter és az 1657. sz. kisbolygó őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár 

Fotómon a 40. km. átmérőjű Römer kráter a kép jobb szélén. Látható teraszos fala és központi csúcsa. 

PUISEUX, PIERRE HENRI FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Puiseux, Pierre Henri Párizs 1855. július 21. Párizs, 1928. szeptember 28. 

Francia csillagász, matematikus, alpinista.

Forrás: alamy

    A tekintélyes matematikus Victor Puisex fia. 1879-től a párizsi Nemzeti Obszervatóriumban Maurice Loewi ( Lővi Mór, 1833-1907 ) munkatársa, akivel együtt 6000 fénykép alapján elkészítette a Hold fotografikus térképét  ( Atlas Photographique de La Lune, 4 köt. 1896-1910 ) amelynek utolsó 71 lapját leíró részét ő szerkesztett. Utóbb elméleti kérdésekkel, pl. a Hold-mozgás gyorsulásával foglalkozott. Tekintélyes alpinista, aki a legnehezebb feljutások közepette is geológiai megfigyeléseket végzett, ismereteit a hold morfológiában értékesítette. A párizs Tudományos Akadémia tagja, a Sorbonne tiszteletbeli professzora, az angol Királyi Csillagászati Társaság kültagja. Nevét egy holdkráter őrzi.

Forrás: História Tudósnaptár

A Puisex kráter egy 25 km átmérőjű, lávával feltöltött kráter a Mare Homorum ( Nedvesség Tengere ) területén. A fotó 2019. október 23-án készült. 

SCHIAPARELLI GIOVANNI VIRGINIO OLASZ CSILLAGÁSZ

 Schiaparelli Giovanni 1835.március 14. Svaigliano, 1910. július 4. Milánó.

Olasz csillagász  

Kép forrása: Wikipedia

   1854-ben Berlinben kezdte csillagászati tanulmányait. Két évvel később a pulkovo-i (Oroszország) csillagvizsgálóban kapott állást, majd 1860-ban a milánói obszervatóriumba került, ennek vezetője volt 1860-1900 között. 1861-ben fedezte fel a Hesperia-nak elnevezett kisbolygót, ötévvel később pedig rájött, hogy a meteorrajok pályája az üsttököséhez hasonló, a Perseida nevű meteoráram két üstökös szétesése által keletkezett. Különösen nevezetessé váltak Mars megfigyelései, melyek során Scihaparelli általa "csatornáknak" - sötét vonalakat fedezett fel a bolygón. Ezek geometriai szabályosságából arra következtetett, hogy csak mesterséges létesítmények lehetnek. A Marson tehát értelmes, tevékeny élőlények is kell lenniők. A legújabb műszeres megfigyelések nem csak ezt a feltételezést cáfolták meg hanem a "csatornák" létezését is. 

Forrás: Ki kicsoda a tudományban Anno kiadó 2003.

   Egy Hold és egy Mars kráter őrzi a nevét.  A Holdon található krátert én is megörökítettem még 2024.10.15-én. A Schiaparelli kráter 24 km átmérőjű. Holdunk egy látványos területén található, a Shröteri  Völgy közelében. 

 

NYÁRI NAPFORDULÓ 2025.

Mivel az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő felett. hol alatta jár. A legnagyobb magasságban kb. június 21-én jut, ekkor van a nyári napforduló. Mely 2025-ben június 21 04h.42m-re esik.  Legalacsonyabban december 23. táján van, ekkor van a téli napforduló. Az évet a napfordulók és a napéjegyenlőségek osztják négy évszakra. A magyar népi szokások a kereszténység felvétele óta Szent Iván éjszakához köti a nyári napfordulót.

MAGYAR VONATKOZÁSÚ ELNEVEZÉSEK A HOLDON. SEGNER JÁNOS ANDRÁS.

  Holdatlaszok, térképek tanulmányozása közben botlottam a Segner kráterre. Utána olvasva meglepődve tapasztaltam, hogy Pozsonyban született 1704-ben. A hivatalos elnevezése német tudósnak írják. A rövid életrajz alapján döntse el mindenki maga, hogy magyarnak tartja vagy sem. Átnézve a fotóimat találtam is képet a Segner kráterről, mely még 2024 augusztusában készült. Lássuk is ki is volt Segner János András.

Segner János András 1704. Pozsony, 1777. Halle magyar születésű német természettudós, orvos, matematikus; Jénában, Göttingenben, Halléban egyetemi tanár; a pétervári, londoni, berlini, göttingeni akadémiának tagja. 1724-ben Debrecenben kezdett tanulmányait 1725 - 1729 között Jénában fejezte be: orvostudományt, fizikát, matematikát tanult. 1730 - 1732 között, majd Debrecenben volt orvos. Ez után került vissza Jénába. Ott, továbbá Göttingenben fizikát, kémiát, matematikát tanított. 1748 - 1754 között megszervezte a göttingeni csillagvizsgáló intézetét. Jelentős eredményeket ért el a merev testek és a folyadékok mozgásának tanulmányozásában. 1755-tól  Halléban volt fizika és matematika professzor. Foglalkozott a folyadékok belső erőivel, a felületi feszültség jelenségével. A róla elnevezett Segner-kerék a reakciós turbinák őse. 1740-ben közzétett dolgozatában ismertetett eredményeire alapította Euler a turbinák kifejlesztéséhez vezető egyenletet. 

Forrás: Ki kicsoda a tudományban 2003. Anno kiadó. 

Rezsabek Nándor ( Rezsabek Nándor ScienceBlog ) felvételei Pozsonyból, a Segner szoborról, a Segner kúriáról és az emléktábláról.

 

 Végezetül fotóm 2024,08.03-án készül a Segner kráterről. Átmérője 68 km. Idős, lepusztult kráter feltöltött egyenetlen aljzattal. 

  

LUNA PROGRAM

A fotómon jelöltem a  Luna holdszondák leszállási helyét illetve becsapódási pontját.

SCHIAPARELLI GIOVANNI VIRGINIO OLASZ CSILLAGÁSZ

 Schiaparelli Giovanni Virginio Savigliano, Itália, 1835. március 14. Miláno 1910. Július 4.

Olasz csillagász

1854-ben Berlinben Johann F. Enckétől tanult csillagászatot. Két évvel később Oroszországba, a Pulkovói Csillagvizsgálóba került. 1860-ban a milánói Brera Csillagvizsgáló munkatársa lett, és itt dolgozott 1862-től igazgatóként 1900-ig nyugalomba vonulásáig. A Hesperia nevű kisbolygót 1861-ben fedezte fel. Kettőscsillagokat is megfigyelt, és alaposan vizsgálta a Merkurt, a Vénuszt és Marsot. Ő volt az első, aki pontos méréseken alapuló Mars-térképet szerkesztett. Ő észlelte először a Mars felszínén látható, olykor egymást metsző finom vonalakat, amelyeket csatornáknak   ( Canali ) nevezte el. Ennek alapján többen, így Flammarion is, azt feltételezték, hogy a csatornák mesterségesek és értelmes lények készítették őket. A Mars-csatornák körül évtizedekig folytak viták. Nyugalomba vonulása után az ősi héber és babilóniai csillagászatot tanulmányozta. Egy Hold és egy Mars krátert neveztek el róla. 

Forrás: História Tudósnaptár  

A róla elnevezett kráter a Holdnak egy igencsak látványos környékén van. Átmérője 28 km.

 

1610. FEBRUÁR 7. GALILEI ELŐSZÖR FIGYELI MEG A JUPITER HODJAIT

   A Jupiter négy nagy holdját - Io, Europa, Ganymedes és Callisto - elsőként Galileo Galilei itáliai tudós figyelte meg 1610. február 7-én, ezért Galilei holdaknak nevezzük őket. Kisebb távcsővel vagy látcsővel nézve, csak halvány, a bolygó egyenlítőjének két oldalán felsorakozó. és a keringés során pozíciókat változtató, csillagszerű égitesteknek látszanak. Időnként egyik vagy másik eltűnik a bolygó korongja mögött, illetve elvonulni látszik előtte, vagy elvész az árnyékában. 

forrás: Határozó kézikönyvek Bolygók és csillagok  ( Panemex Kft. és Grafo Kft. 1999. )

A Jupiterről és három holdjáról készült fotóm 2024.09. 21-én. A Jupiternek 63. holdja ismert. 

A Jupiterről készült többi fotóm az alábbi linken tekinthető meg: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search/label/Jupiter

120. ÉVE SZÜLETETT KULIN GYÖRGY CSILLAGÁSZ

 Kulin György Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.

Csillagász, tudománynépszerűsítő

A budapesti Tudományegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1935 - 47 között a Budapest - svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. Fő munkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíció meghatározása volt. Eközben egy új üstököst ( Whipple-Bernasconi-Kulin ), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot. Számos pontatlanul ismert aszteroida pályaadatát helyesbítette. Tökéletesítette a pályaszámítás módszerét. Nagy elhivatottsággal foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével műkedvelő csillagászat szervezésével: 1943-ban a Természettudományi Társulat keretében indította meg az amatőr-alosztályt, 1946-ban a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely önálló szervezetként 1949-ig működött, majd 1989-ben újra alakult. Megalapította az ország első nyilvános ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia igazgatója volt. 1963-ban életre hívta a TIT Csillagászat Baráti körét, számos hazai ismeretterjesztő csillagda alapítását kezdeményezte. Számos könyve közül A Távcső Világa c. munka, amely 1941-től ( társszerkesztőkkel ) három további, átdolgozott kiadást  ért meg. A nevét a 3019.sz. kisbolygó és a Kulin György emlékérem őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

1967. JANUÁR 27. AZ APOLLO - 1 TRAGÉDIÁJA

   Az Apollo - 1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS-204 volt az Apollo program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Roger Chaffee holdkomppilóta az életüket vesztették. 

Forrás: Wikipédia

AUWERS GEORG FRIEDRICH JULIUS ARTHUR von NÉMET CSILLAGÁSZ

 

Auwers Georg Friedrich Julius Aurthur von Göttingen, Németország, 1838. szeptember 12. Berlin, 1915. január 24. 

Német csillagász

A gothai csillagvizsgáló munkatársa, 1866-tól a berlini Akadémiai Obszervatórium kutatója, majd igazgatója. Magas színvonalra emelte a pozíciós asztronómia ( égitestek helyzetének mérése ) módszereit, kidolgozta, a ma is folyamatosan mért fundamentális csillagok rendszerét,  ( FK jegyzékek ) amelyek a további égi pozíció mérések alapjául szolgálnak. A csillagok sajátmozgásából meghatározta a távcsővel közvetlenül nem észlelhető Szíriusz és Proküon kisérőinek mozgását. Az 1874 és 1882. évi Vénusz átvonulások észlelője számolója, elsőnek számolta a Nap parallaxisát kisbolygó mérésekből. A berlini Akadémia titkára. 1881-89 közt a  nemzetközi jellegű Astronomische Gesellschaft elnöke, a francia Tudományos Akadémia tagja. Nevét holdkráter, valamint a 11760.sz. kisbolygó őrzi. 

Forrás: História - Tudósnaptár

2020.02. 01. készült fotómon látható az Auwers kráter. Átmérője 20 km. Mélysége 1680m. Észak felé a kráterfal nyitott. 

SZERGEJ PAVLOVICS KOROLJOV MÉRNÖK, RAKÉTATERVEZŐ

 Szergej Pavlovics Koroljov. Zsitomir, 1907. január 12. Moszkva, 1966. január 14. 

A kép forrása: Szovjet űrkutatás 1971 / 76

Ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező. A Szovjetunió rekétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsájtásával írta be a nevét a történelembe. A szovjet rakéta-és űrprogramok első vezetőjeként rendkívül sikeres mérnök-nem annyira repülési-vagy rakétaszakértőként, mint inkább szervezőzseniként juttatta hazáját vezető pozícióba az űrkutatásban és az űrversenyben. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, olyannyira, hogy haláláig még a nevét sem tudhatta a világ, csak " Főkonstruktőr" néven említették a szovjet publikációk.

forrás: Wikipedia

1985-ben-láttam Koroljov urnasírját a Kreml falában. Álljon itt egy saját készítésü térkép a szovjet holdszondákról a Holdon.