Az első a Vénusz. Junius 24-én a délelőtti órákban 10 h. 50 m.-kor delelt a bolygó, immáron átkerült a Nap elé. Már ellőtte nyugszik. A vékony sarló a nappali fényözönben is sikerült megtalálni.
A következő a Jupiter, éjfél előtt kel. 20-án hajnalban került a távcső látómezejébe, hajnali 02 h. készült a fotó. Három holdja is látható, melyek átmérője hozzávetőlegesen a mi Holdunkéhoz hasonlatos. A Nagy Vörös folt is látható mely mostanában inkább narancsos színt mutat és nagysága zsugorodik.
A következő a Naprendszer második óriás bolygója a Szaturnusz. Egy órával kel később mint Jupiter. A korongján láthatók felhősávok mint a Jupiteren. A gyűrűrendszer vastagsága, csak néhány kilométer, míg az átmérője eléri a 250 000 kilométert. A gyűrűben látható úgynevezett Cassini rés szélessége hozzávetőlegesen 3600 km. A Gyűrű főképp apró vízjégkristályok alkotják, de előfordul benne akár 10 méter átmérőjű jégdarabok is.
A Mars 04. óra körül fotóztam, már világosodott az ég alja. Nagyon kicsi még az átmérője, de hónapról hónapra javul a láthatósága. A déli pólusánál látható a jégsapka mely a zúzmara szerűen rakodik le összetétele, vízjég és szárazjég. A Mars átmérője hozzávetőlegesen a Föld fele, 6800 km. Két holdja van a 27 kilométer hosszú krumpli alakú Phobos és a még ennél is kisebb 15 km-es Deimosz.
