TELJES ÉGBOLT KAMERA

  A kamera ( ASI 120 MC )melyet a távcsőre csatlakoztatva használok bolygók, Nap, Hold fotózására, járt hozzá egy halszemoptika. Ezt belecsavarva kaptam egy teljes égbolt kamerát. Egy megfelelő átmérőjű légmentesen záródó kézápolós dobozba helyeztem el. Találtam itthon még egy félgömb plexi búrát mely pont átmérőben megfelelő volt a hengerhez.  A henger oldalán pontos nyílást vágva jön ki a kamera kábele mely a laptohoz csatlakozik. A szerkezet a csillagdán kívülre helyeztem el, a loptop a csillagdában van. Az első teszt felvételek egy órát rögzítettek. Sajnos párásodott a búra, ezt sikerült orvosolni. (a búrát később szándékomban áll polikarbonát búrára cserélni ) A második videó már három órát rögzített a párosodás megszűnt. a kamerát vezérlő program optimális beállításait még gyakorolni kell. Reményeim szerint nagyobb meteorrajokról videó készítése lesz a cél. A Hold erős fénye most befolyásolja a videót, de már így is látható néhány műhold és meteor. Az első videó egy órát ölel fel, 50 másodpercben felgyorsítva. A második videó 3 órát rögzített. A cél, hogy megfelelő időben egy egész éjszaka rögzítésre kerüljön. ( A videóhoz teljesképernyőt javaslok )

451. ÉVE SZÜLETETT JOHANNES KEPLER

Johannes Kepler

Weil der Stadt, Baden-Württemberg, Németország, 1571. dec. 27.- Regensburg, Bajorország, 1630. nov. 15.

Német matematikus, csillagász, optikus

A tübingeni egyetemen lutheránus lelkésznek készült, de tanulmányainak befejezése után 1594-től matematikát tanított egy grázi szemináriumban. Már tanulmányai során Kopernikus elméletének híve lett. 1600-tól Prágában Tycho Brahe mellett dolgozott, s nem sokkal később utóda lett, mint Rudolf császár udvari csillagásza. Brahe és saját maga által végzett pontos mérések alapján a bolygópályák számításaival foglalkozott. A Mars bolygó pályaszámítása alapján ismerte fel első két törvényét, amelyeket 1609-ben Astronomia Nova című művében ismertetett: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap. 2. A bolygót a Nappal összekötő vezérsugár azonos idő alatt azonos területet súrol. 1612-ben rudolf császár lemondása után Linzbe költözött, itt adta ki 1619-ben Harminices mundi című művét amelyben kimondta a harmadik törvényt: A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk fél nagy tengelyének köbével. Ezzel megvetette a korszerű csillagászat alapjait, és előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Jelentős felismerései voltak az optikában is: elemezte a látás folyamtát, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Galileitől kapott távcső továbbfejlesztésével megkonstruálta az un. Kepler távcsövet.   

forrás: História-Tudósnaptár  

Személy szerint mint embert is nagyon tisztelem, a magánéletében is rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül. 

Nevét egy 32 km átmérőjű és 2570 m. mély kráter őriz. A kráterből kiinduló sugárrendszer megfigyelhető a fotómon. 

1642. DECEMBER 25.-ÉN SZÜLETETT SIR ISAAC NEWTON

Sir Isaac Newton Woolsthorpe-by-Colsterworth, Anglia 1642.dec.25. - London, 1727. márc.20. 

Angol fizikus, matematikus, csillagász

1661-ben a cambridge-i Trinity College-ben tanult. Az egyetemen a tananyag mellett megismerkedett a heliocentrikus világrendszerrel, Galilei kísérleteivel Descartes mechanikus materialista világmagyarázatával. 1665-ben fejezte be tanulmányait, matematikaprofesszora, Isaac Barrow 1669-ben tanítványa javára lemondott katedrájáról. Newton felfedezte a binomiális tételt, kidolgozta a differenciál és integrál számítást. Dolgozatot írt a színekről, vizsgálta a körmozgás, és megállapította, hogy a bolygókra ható sugárirányú erő a Naptól mért távolság négyzetével arányosan csökken. Közreadta a végtelen sorokról írt dolgozatát, amely ismerté tette a nevét. Előadásait 1670-ben kezdte meg, a fénytan kérdéseiről-ebből született az Optika első kötete. Fontos felismeréseket tett a színekkel kapcsolatban. 1671-ben készített tükrös távcsöve nagy sikert aratott, a Royal Society tagjává választották. Felfedezte a Newton-gyűrűket. A Philosophiae Naturalis Principa Mathematica a modern fizika alapműve. Három mozgástörvénye vezetett el az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásához. 1703-ban fogadta el a Royal Society elnöki székét. Londonba költözött, és ott Pénzverde őre, majd vezetője lett. 

forrás: História-Tudósnaptár 

A Holdon egy 72 km. átmérőjű kráter őrzi a nevét. 

ÉVFORDULÓ JANSSEN PIERRE JULES CÉSAR A HÉLIUM FELFEDEZŐJE

 Janssen, Pierre Jules César Párizs, 1824.febr.22.- Meudon, 1907.dec.23.

Francia csillagász 

Építészetet tanult, de már fiatalon különféle természettudományos kutatómunkákban vett részt. 1857-58-ban Peruban dolgozott a mágneses egyenlítő meghatározásán. 1867-ben az Azori szigeteken mágneses és optikai vizsgálatokat végzett. 1868-ban ismeretlen spektrum vonalat fedezett fel a Nap színképében. Ezt a vonalat Joseph Lockyer is észlelt, ő nevezte el az új elemet héliumnak. Janssent és Lockyert tekintik a hélium felfedezőjének. 1868-ban sikerült spektroszkópikusan észlelnie a Nap protuberanciáit, amelyeket eddig, csak teljes napfogyatkozások idején figyelhettek meg. 1874-ben Japánban és 1882-ben Algériában figyelte meg a Vénusz átvonulását. Hat napfogyatkozást-észlelő expedíciót szervezett. 187-banaz ujjonan alapított Meudon-i Asztrofizikai obszervatórium igazgatójának nevezték ki. Javaslatára és tervei alapján épült meg 1893-ban a Mont Blanc obszervatórium. 1904-ben jelentette meg hatalmas, 6000 Nap-fényképfelvételt tartalmazó atlaszát. A Rumford-érmek kitüntetettje, az angol Királyi Társaság kültagja, nevét egy hold és Mars-kráter viseli.

forrás: História - Tudósnaptár. 

Fotómon a Janssen - kráter erősen lepusztult 190 km. átmérőjű. Aljzatán széles rianások láthatók kb. 140 km hosszúságban. A korong fotón a keretben látható a kráter. 

TÉLI NAPFORDULÓ. 2022. DECEMBER 21.

 

  Mivel az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő fölött, hol alatta jár.  A legnagyobb magassága kb. július 21-én jut, ekkor van a nyári napforduló. A legalacsonyabban december 23 táján van, ekkor van a téli napforduló. Ez most 2022. december 21-én van, magyar idő szerint 22.47-kor. Ettől az időpontól nagyon lassan, egy egy perccel hosszabbodnak a nappalok. Az évet a napfordulók és a napéjegyenlőségek osztják négy évszakra.

AZ UTOLSÓ APOLLO KÜLDETÉS APOLLO-17. 1972. DECEMBER 11.

 Az Apollo-17 az utolsó emberes küldetés volt mely a Holdon járt. Az indítás 1972. december 7-én történt, leszállás a Hold felszínre december 11.   A küldetés több rekordot is felállított. 110,5 kg kőzetmintát hozott vissza a Földre, A Hold felszínén töltött idő 22 óra 3 perc 57 másodperc volt. A holdautóval megtett távolság 35,7 kilométer. 
A legénység: Eugene Cernan ( parancsnok )
                      Harrison Schmitt ( geológus, holdkomp pilóta )
                      Ronald Evans ( parancsnoki modul pilóta )
Egy apró baleset történt, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvédőjét. ( ezt a fotó ismerté vált ) Ezt sebtében kijavították, ragasztószalag és egy térképlap segítségével. Ez bizonyítja, hogy az emberi jelenlét mennyire fontos az űr felfedezésekor. Az automata szondák ezzel a helyzettel nem tudtak volna mit kezdeni. ( a sárvédő kijavítása létfontosságú volt mert a felverődő por meghibásodást okozhatott volna a rover működésében ) A Holdra szállások ezzel a küldetéssel le is zárultak. A mai nap délutánján fog leszállni 25 napos Holdkörüli útja lezárásaként a NASA  Artemis-1 Személyzet nélküli Orion kapszulája a Csendes-óceanra. 

 

Fotón az Apollo-17 pontos leszállóhelye. A korong fotón pedig, hogy kisérőnk melyik részén szállt le az Apollo 17. 

   

MARS FÖLDKÖZELBEN 2022. DECEMBERÉBEN

 2022. december 1-én volt a Mars Földközelben, ekkor 81 millió kilométerre közelítette meg a Földet. Ezen a napon az időjárás nem engedte meg a Mars megfigyelését ill. fotózását. Erre december 7-én sikerült sort keríteni az  esti órákban. Ekkor már távolodóban volt a vörös bolygó. A fotó készítésekor 88,110 millió kilométerre volt már a Földtől. Még december, január  hónapban is megfigyelhető a bolygó a koraesti órákban a keleti égbolton. Vöröses narancs színével és fényességével feltűnő jelenség. 

Technikai adatok: 200/1200-es Newton (sajátkészítésű az ezt mozgató mechanika szintén ) 4000 frame 10% lett feldolgozva, ASI 120MC kamera, Atostakker, Registax, PS. 

EDWIN HUBBLE

 Edwin Hubble ( 1889. november 20. Marshfield Missouri - 1953. San Marino Egyesült Államok )

  Hubble 1924-ben a nem sokkal előtte üzembe helyezett 2500mm-es reflektor segítségével - Milton Humasonnal együtt elsőként fedezte fel, hogy az Andromeda- köd tulajdonképpen egy csillagokból álló galaxis, egyike a számtalan galaxisnak, és ugyanolyan mint a Tejutunk. Hubble 1925 - ben osztályozta a galaxisokat, és rendszerbe foglalta őket. Rendszerét kisebb módosításokkal mind a mai napig  használják. Nevét egy róla elnevezett törvényszerűség  is őrzi, amely az univerzum korát és állandó tágulását összefüggésbe hozza. Kimagasló érdemeit azzal is elismerik, hogy az 1989-ben a NASA által felbocsátott űrteleszkópot róla nevezték el. 

Forrás: David H. Levy Természetkalauz. Az égbolt csodái

Egy fotó a Hubble teleszkóp méreteinek érzékeltetésére. Az utolsó kép egy saját fotó az Andromeda galaxisról. 

LONGOMONTANUS DÁN CSILLAGÁSZ

 Longomontanus, Christen Sorensen Longberg, Dánia, 1562. okt 4. - Koppenhága, 1647. okt. 8. 

Dán csillagász

Szegény családból származott, a középiskolát önerőből végezte el, emellett fizikai munkával tartotta el magát. 1588-tól a koppenhágai egyetemen Tycho Brahe tanítványa volt. 1597-99 között német egyetemeken tanult. 1603-tól Viborgban volt az iskola rektora. 1607-47 között a matematika és csillagászat professzora volt a koppenhágai egyetemen. Tycho Brahe csillagászati elméleteit Astronomia Danica c. könyvében foglalta össze, amely Amsterdamban, 1622-ben jelent meg. 

Forrás: História - Tudósnaptár

 A Holdon mesteréről elnevezett Tyho kráter mellett található a Longomontanus   145 km. átmérőjű óriás kráter. 

DOPPELMAYER JOHANN GABRIEL NÉMET CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS, TÉRKÉPÉSZ

 Doppelmayer Johann Gabriel Nürnberg, 1677. szept. 27. Nürnberg 1750. dec. 1.

Német csillagász, matematikus, térképész

  Több németországi egyetemet is látogatott, sokat utazott. 1704-től haláláig a nürnbergi Aegidien-Gymnasium matematika tanára volt. Eredeti kutatásokat nem végzett, de számos jelentős természettudományi ismeretterjesztő munkát publikált a csillagászat, földrajz és térképészet témakörben. Feldolgozta többszáz nürnbergi matematikus és műszerkészítő életrajzi adatait. Csillagászati atlaszt és Hold-térképet készített. 

Forrás: História -Tudósnaptár

Két  fotómon a róla elnevezett 64 km. átmérőjű kráter a  Nedvességek Tengerének ( Mare Homorum ) déli szélén található. Erősen lepusztult kráter. 

LUNA - 16 1970. SZEPTEMBER 24.

   A Luna program első olyan eszköze mely sikeresen hozott vissza a Holdról mintát a Földre. 1970. szept. 12-én indították Bajkonurból egy Proton rakétával. Szeptember 20-án landolt a termékenység tengerén. Szeptember 21-én indult vissza az 512 kg. tömegű szonda. Egy fúrófej 101 gramm mintát helyezett el egy hermetikusan lezárt tartályba. A 101 gramm minta 1970. szeptember 24. tért vissza a Földre.

A fotómon a szonda leszálló helye látható. A másik fotómon a Luna program szondáinak Leszálló ill. becsapódási helyei azonosíthatók.

LE VERRIER FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Le Verrier, Urbain Jean Joseph Saint - Lő, Franciaország, 1811. márc. 11. Párizs, 1877. szept. 23. 

Francia csillagász, matematikus 

 Huszonöt évesen már az Écolé Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumban kapott állást, s az intézményt igazgató Arago biztatására az akkor ismert legtávolabbi bolygó, az Uránusz mozgásában tapasztalható rendellenességeket kezdte tanulmányozni. 1846-ban tanulmányozva az Uránuszt pályájában mutatkozó szabálytalanságokat, kiszámította a pályaháborgást okozó, az Uránuszon túli bolygó a Neptunusz helyzetét. Számításait elküldte Gallénak a berlini csillagvizsgálóba, aki egy órai keresés után rátalált  az új égitestre. 1845-ben Le Verriert megelőzően az  angol Adams is kiszámította az eddig ismeretlen  bolygó helyzetét, azonban az ő munkájára nem figyeltek fel.  Le Verrier akadémikus és szenátor lett, s 1854-ben őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének. A csillagvizsgáló élén átdolgozta és nagy pontossággal összeállította a Naprendszer bolygóinak mozgási táblázatait, s ő állapította meg az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet  valamint a francia természettudományos társaságot is. Nevét a Holdon és a Marson kráter őrzi, a Neptunusz egyik gyűrűje és egy kisbolygó viseli. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós közt az Eiffel-tornyon. 

Forrás: História - Tudósnaptár

A róla elnevezett kráter talán a Hold legszebb részén található, átmérője 20km. mélysége 2100m. a fotómon még látható a Luna - 17 leszálló helye. Ez volt az első önjáró eszköz kisérőnkön. 

EULER LEONHARD MATEMATIKUS FIZIKUS

 

Euler, Leonhard Basel, Svájc, 1707. ápr. 15. Szentpétervár, Oroszország, 1783. szept. 18.

Svájci matematikus és fizikus

Teológiát kezdett tanulni, de több kedvet érezve a matematikához Johann Bernoulli tanítványa lett. Barátságot kötött tanára két fiával Nikolaus és Daniellel. A két Bernoulli fiú meghívta őt szentpétervári akadémiára, ahol hamarosan az akadémia elsőszámú matematikusa lett. Tizennégyévig maradt Szentpéterváron. Ez alatt 13 művet írt meg, nevelte a tudományos utánpótlást és Oroszország térképeinek szerkesztésén is dolgozott.  1741-ben meghívást kapott a berlini akadémia élére, ezeket az éveket fémjelzi még 275 kötetnyi tudományos munka. 1766-ban családostól visszaköltözik Szentpétervárra. Az életéből még hátralevő 17 évét munkával töltötte. Ebben az sem gátolta, hogy közben teljesen megvakult. Mintegy 415 kötetet diktált le inasának és tanítványainak. A 18. század legnagyobb és minden idők legtermékenyebb matematikusa volt. Euler kézikönyvei átfogják és szintetizálják az egész 18.századi matematikát. A felsőbb matematikai jelölése jórészt tőle származik. A matematika szinte minden területén maradandót alkotott. Művei sok későbbi kutatás kiinduló pontjául szolgáltak.

Forrás: História - Tudósnaptár

A Holdon egy 28 km. átmérőjű és 2240 méter mély kráter őrzi nevét. 

CIOLKOVSZKIJ A RAKÉTA MEGÁLMODÓJA

Ciolkovkszkij, konsztantyin Eduardovics Izsevszkoje, Oroszország, 1857.szept. 17. Kaluga 1935. szept. 19. 

Lengyel származású orosz rakétatudós, feltaláló. 

Autodidakta volt, gyermekkorában egy betegség miatt elvesztette hallását, emiatt tanulmányait magánúton végezte. Rendkívüli szorgalommal a fizikában, a kémiában és a matematikában alapos, ismeretekre tett szert. Magántanítóként dolgozott, majd iskolába tanított. 1880-tól kezdve publikált, a Szentpétervári Matematikai és Fizikai Társaság tagjává választotta. Rendszeres kutatásokat végzett a repülés, majd a rakétatechnika és űrkutatás elméletének területén. Ő építette az első szélcsatornát Oroszországban 1897-ben. 1912-ben jelent meg alapvető cikke az űrhajózás fontos problémáiról. 1918-ig csak csekély mértékű állami támogatást kapott kutatásaihoz, mivel azoktól az illetékesek nem vártak gyakorlati eredményeket. 1918-ban a Szocialista Akadémia tagjává választotta, és rendszeres nyugdíjat állapítottak meg számára, ezért tudta folytatni elméleti vizsgálatait. Őt tekintik a rakétatechnika, az űrhajózás elméleti megalapozójának. Ő fogalmazta meg először, a Föld elhagyása többfokozatú, folyékony üzemanyagot használó rakétával lehetséges. Foglalkozott az emberek életfeltételeit a világűrben biztosító rendszerek kidolgozásával és űrállomások,  űrkolóniák létrehozására is készített terveket. Jelentős hatással volt a későbbi szovjet űrprogramra, számos javaslatát az űrutazásban ténylegesen felhasználták. Egy holdkráter viseli a nevét a Hold tőlünk nem látható oldalán. 

Forrás: História - Tudósnaptár     

   

CASSINI GIOVANNI DOMENIQUE

 Cassini Giovanni Domenico Perinaldo, Genovai Köztársaság (Olasz ország )

1625. jún. 8. 1712. szept.14.

Olasz csillagász

Főúri támogatással a bolognai obszervatóriumban végzett észleléseket, 1657.től 1668-ig a bolognai egyetem matematika és csillagász professzora volt. 1668-től  XIV. Lajos meghívta Párizsba ahol 1671-től az új obszervatórium igazgatója lett. Számos jelentős felfedezés fűződik a nevéhez. Ő fedezte fel a Szaturnusz A és B gyűrűje közti sötét térközt, az un. Cassini - rést, és a Szaturnusz négy holdját is. Elsőként készített feljegyzést az állatövi fény megfigyeléséről. Feltételezte, hogy a bolygók pályája nem ellipszis, hanem az általa bevezetett un. Cassini-féle görbe. Részt vett a párizsi meridián általa javasolt mérésben. Nem fogadta el Newton gravitációs elméletét, azonban felfedezései és megfigyelései alapján a 17. 18. század legjelentősebb csillagászai közé tartozik. Fia is jeles csillagász lett. 

A fotómon jelöltem a Cassini rést. Szélessége: 3570 km.  A Holdon a róla elnevezett 57 km. átmérőjű kráter látható. 

Forrás: História Tudósnaptár

ZACH FERENC XAVÉR CSILLAGÁSZ, GEODÉTA

 Zach Ferenc Xavér ( 1754  jún.13. - 1832 szept. 02. ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. 

                                    A bécsi katonai akadémián végezte tanulmányait.

  1798-ban csillagászati - geodéziai folyóiratot indít. Megszervezi az első nemzetközi csillagászati konferenciát. Több helyesbített csillagászati táblázatot közöl ( Hold, Nap, bolygó pozíciókról ) Felhívta a figyelmet a változócsillag észlelés jelentőségére. 

71km. átmérőjű kráter őrzi nevét a déli pólus környékén. A kráter átmérője kb. Budapest - Székesfehérvár távolság. A fotó 2020.04.30-án készült.  

ÉVFORDULÓ WILLIAM HERSCHEL

  William Herschel ( 1738. november 15. Hannover - 1822. augusztus 25. Slough Egyesült Királyság ) német származású angol zeneszerző, csillagász, távcső készítő, az Uránusz bolygó felfedezője az egyik legnagyobb megfigyelő csillagász. 1781. március 13-án felfedezte az Uránusz bolygót. A bolygót III. György királyról nevezte el, de a név nem terjedt el. Az Uránusz nevet Johann Elert Bode adta, az ég görög istenének ( Uranosz ) tiszteletére. Húga Carolin Herschel asszisztense volt, de ez mellet megfigyeléseket is végzett, az üstökös kutatás érdekelte. Herschelnek egy fia született John Fredrick William Herschel ( 1792. március 7. Slough - 1871. május 11. London ) ki szintén csillagász és matematikus lett.  A Holdon egy 41km. átmérőjű kráter őrzi a nevét. Ugyanakkor fiáról és húgáról is neveztek el krátert a Holdon melyről itt lehet olsvasni. https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/2021/11/harom-krater-harom-nev-egy-csalad.html

 

NÉHÁNY FOTÓ AZ ŰRVERSENY KORÁBÓL.

 Szeretem nézegetni 60-70-es évekbeli fotókat, Mindig találok képeket az űrverseny korából, no nem a küldetésekről hanem, hogy hogyan is volt jelen az életünkben akkor ez nagyszerű időszak. Ebből hoztam egy csokorra valót. Az én korosztályom biztos talál benne ismerős tárgyat. 😀Jó pár a szüleimnek is meg volt, hogy ezek a tárgyak hová lettek már azt homály fedi, de emlékeimben elevenen él. 

Forrás: Soviet visual