Le Verrier, Urbain Jean Joseph Saint - Lő, Franciaország, 1811. márc. 11. Párizs, 1877. szept. 23.
Francia csillagász, matematikus
Huszonöt évesen már az Écolé Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumban kapott állást, s az intézményt igazgató Arago biztatására az akkor ismert legtávolabbi bolygó, az Uránusz mozgásában tapasztalható rendellenességeket kezdte tanulmányozni. 1846-ban tanulmányozva az Uránuszt pályájában mutatkozó szabálytalanságokat, kiszámította a pályaháborgást okozó, az Uránuszon túli bolygó a Neptunusz helyzetét. Számításait elküldte Gallénak a berlini csillagvizsgálóba, aki egy órai keresés után rátalált az új égitestre. 1845-ben Le Verriert megelőzően az angol Adams is kiszámította az eddig ismeretlen bolygó helyzetét, azonban az ő munkájára nem figyeltek fel. Le Verrier akadémikus és szenátor lett, s 1854-ben őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének. A csillagvizsgáló élén átdolgozta és nagy pontossággal összeállította a Naprendszer bolygóinak mozgási táblázatait, s ő állapította meg az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet valamint a francia természettudományos társaságot is. Nevét a Holdon és a Marson kráter őrzi, a Neptunusz egyik gyűrűje és egy kisbolygó viseli. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós közt az Eiffel-tornyon.
Forrás: História - Tudósnaptár
A róla elnevezett kráter talán a Hold legszebb részén található, átmérője 20km. mélysége 2100m. a fotómon még látható a Luna - 17 leszálló helye. Ez volt az első önjáró eszköz kisérőnkön.
|
