KEPLER NÉMET MATEMATIKUS, CSILLAGÁSZ, OPTIKUS.

Kepler, Johannes Weil der Stadt, Baden-Württemberg, Németország, 1571. dec. 27. - Regensburg, Bajorország, 1630. nov. 15. Német matematikus, csillagász, optikus A tübingeni egyetemen lutheránus lelkésznek készült, de tanulmányainak befejezése után 1594-től matematikát tanított egy grazi szemináriumban. Már tanulmányai során Kopernikus elméletének híve lett. 1600-tól Prágában Tycho Brahe mellett dolgozott, s nem sokkal később utóda lett, mint Rudolf császár udvari csillagásza. Brahe és sajátmaga által végzett pontos mérések alapján a bolygópályák számításával foglalkozott. A Mars bolygó pályaszámítása alapján ismerte fel első két törvényét, amelyeket 1609-ben Astronomia Nova című művében ismertetett: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap. 2. A bolygót a Nappal összekötő vezérsugár azonos idő alatt azonos területet súrol. 1612-ben, Rudolf császár lemondása után Linzbe költözött, itt adta ki 1619-ben Harmonices mundi című művét, amelyben kimondta harmadik törvényét: A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk fél nagytengelyének köbével. Ezzel megvetette a korszerű csillagászat alapjait, és előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Jelentős felismerései voltak az optikában is: elemezte a látás folyamatát, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Galileitől kapott távcső továbbfejlesztésével megkonstruálta az ún. Kepler-távcsövet. Forrás: Historia-Tudósnaptár  Két könyvet ajánlanék Kepler életéről: Száva István Az ég törvénye Móra kiadó 1965. Rosemarie Schuder A boszorkány fia. Kossuth kiadó 1959. A fotóm 2019.02.16-án készült. A Kepler feltűnő a Viharok óceánján ( Oceanus Procellarum ) található. Átmérője 32 km. messzire elnyúló sugárrendszer látható a kráter körül, mely 300 km-re is elnyúlik.