A koranyári estéket kihasználva sétát tettem égi kisérőnk felszínén. A sétát néhány fotóval dokumentáltam.
Az első fotó a növekvő Hold korongja látható.
Második fotón a déli pólus közelében készült. Egy magyar vonatkozású kráter is látható a kép alján, igaz a kráter belsejébe még nem világít be a Nap. A Zach Ferenc Xavérról ( 1754-1832 ) elnevezett kráter 71 km. Átmérőjű. Zach egy pozsonyi születésű magyar csillagász és geodéta volt.
A következő kép az északi pólus környékén látható. Szaturnusz holdjait felfedező Giovanni-Domenico Cassini ( 1625-1712 ) Itáliai születésű francia csillagászról elnevezett kráter látható, később róla nevezték el a bolygó gyűrűjében lévő rést Cassini résnek. A kráter átmérője 17 km. mélysége 2830 méter.
A séta következő megállója a 190 km. átmérőjű Janssen kráter. Pierre Janssen ( 1824-1907 ) francia csillagász a párizsi obszervatórium igazgatója. Hatalmas erősen lepusztult idős kráter, aljzatán egy félköríves rianással.
Visszafelé sétálva az északi pólus környékén látványos kráterpáros látható. A nagyobb 55 km. átmérőjű Aristillus ( Kr. e. 280. ) alexandriai görög csillagász. Az alatta lévő az Autolycus (Kr. e. 330 ) 39 km. átmérőjű kráter.
Innét délfelé fordulva egy hatalmas töredezett aljzatú kráter látható a Posidonius a maga tekintélyt parancsoló 95. km-es átmérőjével. Posidonius (Kr. e. 135-51.)
A séta végén pedig két mitológiai hősről elnevezett kráterrel végződött a kirándulás. Nevezetesen az Atlas és Herculesről elnevezett látványos kráternél. Az Atlas átmérője 87 km. a Hercules átmérője 69 km.
