Az esti sétám különösebb cél nélkül, csak a maga szépségéért. .
Sétám első állomása a Hold déli pólusához közeli kráterekkel szaggatott rész. A kép közepén egy magyar születésű pozsonyi csillagászról elnevezett kráter látható, a Zach. Zach Ferenc Xavér ( 1754 jún.13.- 1832 szept. 02, ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. A kráter átmérője 71km. Ez kb. Bp. Székesfehérvár távolság. A kép közepén a Zach egy dobókocka ötös oldalára hasonlít.
A fotón a kráter közepén lévő központi csúcsnak a tetejét már napfény érinti.
Tovább haladva észak felé szintén egy magyar vonatkozású kráterrel találkozunk, ez a Hell. 33 km. átmérőjű 2200 méter mély. Hell Miksa ( 1720 - 1792 ) csillagász, az első Bécsi obszervatórium alapítója1769-ben észlelte a Vénusz átvonulást.
16-án az esti órákban a Virgó csillagkép ( Szűz ) legfényesebb csillaga a Spica közelkerült a növekvő Hold korongjához.
A déli pólushoz közel látható az igen impozáns méretű kráter a Clavius, átmérője 225 km. Jellegzetessége az aljzatán látható a Rutherford kráterrel kezdődő egyre kisebb félkör alakban elhelyezkedő kráterlánc. Christoper Klau ( 1537 - 1612 ) Német matematikus és csillagász. " a 16. század Euklidésze"
A Claviustól sétáljunk fel északra a Sinus Iridiumig ( Szivárvány öböl ) Óriáskráter 260 km-es átmérővel. A kráter még az előtt alakult ki mielőtt láva öntötte volna el.
A Szivárvány Öböltől kelet felé fordulva találjuk a Plató krátert.101 km átmérőjű szabályos köralakú kráter . A keleti fal csipkézett árnyékot vet az aljzatra. Plató Kb. Kr. e. (427 - 347 ) görög filozófus, Szokratész tanítvány, ütagorasz csillagászati tanait fogadta el. Úgy vélte a világ gömb alakú, benne a Föld is egy gömb alakú test, amit a bolygók és csillagok szférái vesznek körül.
