Bessel, Fiedrich Wilhelm Minden, Poroszország, 1784. július 22. - Könisberg, 1846. márc. 17.
Kereskedőinasként önképzés útján tanult asztronómiát és matematikát. Kiszámította a Halley-üstökös pályáját, ezzel felkeltette Wilhelm Olbers ( 1758-1840 ) figyelmét, akinek támogtásával 1803-ban Johann Hireonymus Schröter csillagász Lilienthal csillagvizsgálójának munkatársa lett, 1809-ben a porosz király kinevezte könisbergi csillagvizsgáló igazgatójává, valamint a csillagászat professzorává. 1818-ban kiadta a " Fundamenta Astronomiae " c. fundamentális katalógust. Nagyszabású mérési program alapján 1833-ig 83 000 csillag pozíciójának mérésével és összeállításával megalapozta a modern astrometriát. Elsők között sikerüt egy csillag, a 61 Cygni távolságát ( parallaxisát ) pontosan megmérnie 1837.38 között. A Sziriusz mozgásának ingadozásaiból kimutatta, hogy a csillag körül egy, addig ismeretlen kisérő kering; a Sirius B-t 1862-ben valóban fellelték. Elsőként vetette fel, hogy az Uránus mozgásának háborgását egy addig ismeretlen bolygó ( az 1846-ban valóban felfedezett Neptunusz ) okozza. Korábbi nagy földmérések alapján újra számolta Föld lapultságának mértékét. A matematikai analízisben bevezette a róla elnevezett Bessel függvényeket, melyek a fizika számos területén fontos szerep játszanak. A londoni Királyi Csillagászati Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a párizsi Természettudományok Akadémiája a Lalande-dijjal tüntette ki. Nevét a Bessel-függvény, egy holdkráter, az 1552.sz. kisbolygó és a "Bessel-elipszoid" örökíti meg.
Forrás: História Tudósnaptár  A kráter a Mare Serenitatis ( Derültség Tengere ) területén találjuk. A kráter 16 km. átmérőjű.  |
