A Vallis Schröteri (Schröter-völgy) a Hold felszinének legnagyobb kanyargós rianása, amely az észak nyugati negyedben található. Ez a látványos, kígyózó völgy egy ősi, hatalmas vulkáni lávafolyam és az általa okozott termikus, valamint mechanikus erózió nyomán jött létre.
Legfontosabb jellemzői
- Földrajzi elhelyezkedése: Az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) által körülvett, geológiailag rendkívül összetett és színes Aristarchus-fennsíkon fekszik, közvetlenül az Aristarchus és a Herodotus kráterek szomszédságában.
- Méretei: A völgy hossza nagyjából 160–168 kilométer. Legnagyobb szélessége eléri a 6 kilométert, átlagos mélysége pedig körülbelül 500 méter.
- A „Kobrafej” (Cobra's Head): A rianás egy 6 km átmérőjű kráterszerű vulkáni kürtőből ered, amelyet jellegzetes alakja miatt a csillagászok gyakran Kobrafejnek neveznek.
- Rianás a rianásban: A fő völgy fenekén egy kisebb, még erősebben kanyargó, belső rianás is végighúzódik. Ez arra utal, hogy a területen több egymást követő vulkáni kitörés történt, vagy egyetlen kitörés intenzitása változott jelentősen az idő múlásával.
Névadója
A völgyet Johann Hieronymus Schröter (1745–1816) német csillagászról nevezték el, aki a holdi domborzatkutatás (szelenográfia) egyik úttörője volt, és korának élvonalbeli térképeit, rajzait készítette el a kísérőnkről.
Amatőrcsillagászati megfigyelése
A Vallis Schröteri a földi amatőrcsillagászok egyik legkedveltebb célpontja. Mivel az Aristarchus-fennsík a Hold egyik legfényesebb, albedó-gazdag területe, már egy közepes méretű távcsővel is gyönyörűen megfigyelhető a völgy S-alakú, sötétebb árnyékot vető vonala – különösen az első negyed után, amikor a terminátor (a fény-árnyék határ) a közelében jár, és kiemeli a domborzati formákat.
