HAZATÉRÉS 1969. JÚLIUS 24.

    Az emberiség  legnagyobb kalandja ért véget 1969. Július 24-én a Csendes - óceáni Johnston - atolltól 380 km-re délre. Ide csobbant a vízre az Apollo-11 visszatérő egysége, 8 nappal 3 órával a felszállás után.
   Az estleges fertőzések elkerülése véget a mentőegységek izolációs ruhát vittek az asztronautáknak.  Ezután karanténba kerültek, melyet  1963. augusztus 13-án hagyták el.

53. ÉVE ÉRINTETTE EMBERI LÁB A HOLDAT 1969. JÚLIUS 20.

  Az emberiség talán legnagyobb kalandja. 1969. július 20-án emberi láb érintette a Hold felszínét. Neil Armstrong és Edwin Aldrin. A parancsnoki modulban pedig Michael Collins.
 Négyszázezer ember munkája áll a küldetés mögött. Próbáljuk elfelejteni a politikai célokat, csak nézzük a teljesítmény. Gondoljunk nagy tisztelettel ezekre az emberekre és  úgy gondolom, hogy másik oldalon is nagyszerű emberek dolgoztak.

     Külön örömet érzek, hogy kilencévesen megélhettem ezt a pillanatot.
 Nagyapám színházi látcsövével látni véltem a Neilt és Buzzt a Holdon.   Talán ez inspirált, hogy az amatőr csillagászat lett a szenvedélyem.
 Három fotómon emlékezek meg az 53. éve történt eseményről. Az   utolsó fotón pedig a három űrhajóst láthatjuk.

  Az első egy korong fotó melyen a parancsnoki modul és a holdkomp pályáját valamint a leválást, fékezés kezdetét és a leszállás helyét jelöltem. A másik fotó a leszállás pontos helyét, valamint a három űrhajósról elnevezett krátert láthatók. A harmadig fotó pedig azt mutatja, hogy milyen fázisa volt a Holdnak 1969. július 20-án. Még sikerült az évforduló előtt beszerezni egy a Magyar Posta gondozásában kiadott borítékot bélyeggel, melyen megemlékeznek a Holdra szállásról. Ennek szkennelt képét is csatolom.

A kép forrása: NASA

APOLLO- 11 STARTJA 1969.JÚLIUS 16.

  Az emberiség talán legnagyobb kalandja kezdődött 1969.július 16-án. Ekkor indult útjára az Apollo-11 három fős személyzettel Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michaell Collins, hogy július 20-án a Holdra lépjen Neil Armstrong és Edwin Aldrin.
 A rakéta mely eljuttatta az embert a Holdra a Saturn V, 110 m magas, átmérője 10 m, tömege 2800 t.  Három kép az arányok érzékeltetésére az utolsó kép az ami vissza tért a Földre.

ÉVFORDULÓ HERVÉ FAYE

 Hervé Faye Saint-Benoit-du Sault, Franciaország, 1814. okt. 3. 1902. júl. 4. Párizs.

Francia csillagász

  1835-től a párizsi obszervatórium munkatársa volt. Kitűnő megfigyelő csillagász, az üstökösök vizsgálatával foglalkozott. 1843-ban felfedezte a rövid keringési idejű 4P Faye üstököst, ezzel elismerést szerzett. 1848-tól  a párizsi École Polytechnique geodéziatanára, 1854-ben a nancy-i egyetem rektora. 1873-tól 1893-ig az École Polytechnique-en a csillagászati tanszék vezetője. Számos fontos megbízást is betöltött. Mind észlelési, mind elméleti munkásságának eredményei jelentősek. Az üstökösök pályájának vizsgálatán kívül munkássága kiterjedt a csillag-távolság és sajátmozgásuk mérésére. Kidolgozta a Nap fizikájának, a napfoltoknak akkor új elméletét, majd a Naprendszer kialakulására vonatkozó, az addig elterjedt Kant Laplace-féle elméleténél korszerűbb feltevéseket.(1884) Értékes gondolatokat fejtett ki a sarki fény és a napkorona kialakulásáról.  Új műszereket is tervezett. Elsőként ismerte el Hell Miksa 1769. évi alaptalanul megtámadott Vénusz-átvonulás megfigyeléseinek helyességét. A Francia Természettudományi Akadémia tagja, a Lalande-érm kitüntetettje.   Nevét egy holdkráter és az 1418-as kisbolygó őrzi.  ( Bartha Lajos )

Forrás: História Tudósnaptár. 

A fotómon a kép alján látható az erősen lepusztult központicsúccsal rendelkező 37 km. átmérőjű Faye kráter.  

 

ÉVFORDULÓ WHITAKER EWEN ADAIR

 Whitaker, Ewen Adair London, Anglia, 1922. Jun. 22. - Tucson, Arizona, USA 2016. okt. 11.

Angol-amerikai csillagász

A 2. világháború alatt mérnökként dolgozott és spektroszkópos anyagvizsgálatokkal foglalkozott. A háború után a greenwichi Királyi Obszervatóriumban kamatoztatta spektroszkópiai ismereteit a csillagok ultraibolya spektrumainak vizsgálatával, de szabadidejében a Hold akkori hivatalos térképének javítgatásával  foglalkozott. 1955-ben Gerard Kuiper felhívására csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely egy új, modern holdtérkép megalkotását tűzte ki céljául. 1958-ban költözött az Egyesült Államokba ahol a Yerkes Obszervatóriumban dolgozott tovább. 1960-ban itt jelent meg a világ első fotografikus Hold-atlasza ( Photogrich Lunar Atlas ). Amikor Kuiper 1960-ban létrehozta az arizonai Tucsonba a Lunar and Planetary Laboratory-t, Whitaker továbbra is az egyik legfontosabb munkatára volt. Jelentős szerepük volt az amerikai Ranger, Surveyor-majd az Apollo programban a leszállóhelyek kiválasztását elősegítő térképek megalkotásával. Több jelentős holdatlasz állítottak össze, ezen kívűl Whitaker eredménye az Uránus Miranda holdjának pályameghatározása, vagy Galilei első Hold-rajzai időpontjának meghatározása. Kidolgozta a Hold kráterinek elnevezési szabályait. ( Piriti János ) 

Forrás: História Tudósnaptár 

Kép forrása: The Times 

GONDOLATÉBRESZTŐ

Képzelőerőnket támogatják azok a szemléltető példák, melyek révén érzékelhetővé válik a számok nagyságrendje. ezerig - ha minden másodpercben mondunk ki egy számot negyedóra alatt tudunk elszámolni. Az egymillióhoz - már napi nyolc órán át hasonló ütemben számolva - már egy egy egész hónapra lenne szükség. És hogy egymilliárdig jussunk el, ahhoz már az életet kellene feláldozni, minden nap nyolc órát, minden másodpercben egyet-egyet számlálva, kereken nyolcvan évig, tehát a születéstől az aggkorig. Ugyanilyen megdöbbentő eredményhez jutunk, ha az idő mértékszámait mint távolságot visszük át egy egyenesre. Ábrázolja a természet történelmének elmúlt hárommilliárd esztendöjét egy háromméteres távolság. Ezen az egyenes szakaszon az egész emberi időtartama a bronzkortól napjainkig tulajdonképpen nem látható, hacsak mikroszkópot nem használunk. Tízezer év ugyanis egyenesünkön egy századmilliméteres szakasz. 

Forrás: Hoimar v. Dietfurt A Világegyetem gyermekei. Táncsics könyvkiadó Budapest. 1973. 

VULPECULA CSILLAGDA 2022.

 Egy rövid videó a csillagda 2022-es állapotáról. A mozgásokat végző motorokat lecseréltem, kapott egy saját készítésű csapágyakon mozgó nem fogasléces fókuszírozót és egy szűrőtartót mely a fókuszírozóra csatlakozik. 

ÉVFORDULÓ GOTHARD JENŐ

 Gothard Jenő 

Szombathely - Herény, 1857. máj. 31.Szombathely - Herény 1909. máj. 29.

Csillagász, mérnök

Tanulmányait a bécsi műegytemen végezte. Öccsável Gothard Sándorral a szombathelyi székesegyházban bemutatták a Fouval-inga működését. Konkoly Thege Miklós biztatására 1881-ben a a család herényi ( ma Szombathelyhez tartozik ) lakóháza mellett fizikai laboratóriumot, finommechanikai műhelyt és csillagászati obszervatóriumot építtetett  Hauszmann Alajos tervei szerint. A csillagászat akkor legkorszerűbb észlelési módszereit alkalmazta,  műhelyében asztrofizikai berendezéseket készített, ezekből külföldi intézetek is vásároltak. Legfőbb eredményeit a fényképezés asztrofizikai alkalmazásban érte el. Fényképeken megörökítette a Lant csillagkép gázködének vizuális nem látható központi csillagát  (1886) , az elmosódott , kiterjedt égi objektumok finom részleteit, üstökös színképeket. Kimutatta a nova csillagok és planetáris ködök hasonlóságát (1892,1901), és az ún. fényecho jelenségét ( a fellángoló csillagok fényének a környező sötét anyagfelhőkről). Részt vett az ikervári vízierőmű elektromos részeinek tervezésében .Eredményes kísérleteket végzett a korai Röntgen-fényképezés terén is. Az MTA levelező tagja, az Astroronomische Gesellschaft tagja, fényképeivel érmet nyert. Nevét az 1710.sz. kisbolygó, az ELTE szombathelyi Gothard Obszervatóriuma , a Vas megyei Csillagászati Egyesület, és a Gothard Jenő Emlékérem is őriz.  

( Bartha Lajos )

 

Forrás: História Tudósnaptár. 

Arckép forrása: 100hires.hu

Fotóm az M57 Gyűrű-ködről 

ÉVFORDULÓ RUTHERFURD, LEWIS MORRISON

 Ruthefurd, Lewis Morris

Morrisania, New York, USA, 1816. nov. 25. - Tranquility, New Jersey, 1892. máj. 30.

Amerikai csillagász

A csillagászati fényképezés egyik úttörője. Dédapja a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aaláírója volt. A Williams Collage-ban tanult, majd jogászként dolgozott. Európai utazás után 1856-ban New Yorban saját obszervatóriumot hozott létre. A fényképezés a csillagászatban történő alkalmazásának elősegítésére speciális objektívet tervezett, továbbá új eljárásokat dolgozott ki a fotólemezek minőségénekés tartósságának javítására is. Az asztrofizikában jelentős eredménye a csillagok színképének felvételére alkalmas optikai rács elkészítése, mellyel sok csillag színképét is meg tudta örökíteni. Ennek alapján 1863-ban elvégezte csillagszínképek első osztályozását is. 1881-ben közreműködött a Columbia Egyetem geodéziai és csillagászati tanszékének létesítésében. A Holdon egy kráter viseli a nevét. ( Piriti János )

Forrás: História - Tudósnaptár     

Az arcékép forrása: britannica.com

Fotóm az 54 km. átmérőjű Rutherfurdról. 

ORION-KÖD

  A Téli égbolt egyik leglátványosabb csillagképe. A magyar nyelvben Kaszás illetve Égi vadász néven is ismert. Ebben a téli csillagképben található az egyik legfiatalabb köd az Orion köd. Távolsága 1344 fényév. Központjában egy csillag óvoda van, ahol csillagok születnek. A születőfélben lévő csillagok erős sugárzása világítja meg a ködöt. A fehér kertben található az Orion köd. 

  

ÉVFORDULÓ APOLLO-16 1972. ÁPRILIS 21.

 Apollo-16-ot  1972. április 16.indították a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról. A felszinre lépés április 21-én történt.  Ez volt az ötödik küldetés mely landolt a Hold Descartes- fennsíkon.  

                        Parancsnok: John Young
 Parancsnoki modul pilóta: Thomas Mattingly
               Holdkomp pilóta: Charles Duke  JR. 

A megtett távolság a Hold felszínén 26 km. Az összegyűjtött kőzet 96 kg. 

Kisebb problémák is felmerültek: Young például véletlenül átbotlott az egyik kábelen, amelyet így kitépett a központi egységből, használhatatlanná téve  a hozzá kapcsolódó hőáramlásmérő műszert.

Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő. 

Egy érdekesség. Charles Duke családi fotóját hagyta a Hold felszínén.  

ÉVFORDULÓ HELL MIKSA

 Hell Miksa Rudolf ( Maximilian )

Selmecbánya, 1720. máj. 15. - Bécs, 1792. ápr. 14. 

Jezsuita csillagász.

Magyarországi születésű tudós. 1757-től haláláig a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló ( első ) igazgatója. Megindította és 35 éven át szerkesztette az időrendben második csillagászati évkönyv-sorozatot. (Ephermerides Astronomicae), amely tudományos értekezéseket is közölt. Tökéletesítette a földrajzi hosszúság mérését, új, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki  a szélesség meghatározására. 1762-1764-ig Sajnovics János Hell mellett gyakornok. 1769-ben a dán király felkérésére Észak Norvégiából megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap előtt, ennek  adataiból a ténylegeshez közelálló értéket számított a Csillagászati Egységre, a pontos az általa kidolgozott kiegyenlítő módszerrel érte el. Elsőként végzett folyamatos meteorológiai és földmágneses méréseket a Sark-körtől északra. Nagy figyelmet fordított szülőföldjének tudományos  előmenetelére, az egri budai Obszervatóriumok berendezésének tanácsadója, számos fiatal magyar tudós oktatója. A finn-ugor nyelvrokonság kutatásának kezdeményezője, foglalkozott a magyarok őshazájának kérdésével.

Forrás: Bartha Lajos

A Holdon egy 33 km. átmérőjű és 2200 m. mély kráter őrzi a nevét melyet én is rögzítettem.  

KÉT GALAXIS EGY CSILLAGKÉP

  Az Ursa Maiort hazánkban Göncölszekérnek vagy Nagy Göncölnek ismerik. Valószínű kevés olyan ember van ki ne ismerné  ezt a csillagképet. Ebben a csillagképben található ez a két egymáshoz közeli galaxis, nagyjából 8,5 millió fényévre található és egymás vonzáskörébe tartoznak. Az egyikre felűlről látunk rá és így láthatjuk a két spirálkarját a Messier katalógus M81 számmal jelöli. A Másik galaxis Szivar galaxis ( M82) feltehetőleg az éléről látjuk. Ez az objektum egy erős rádióforrás. A magjában hatalmas robbanások révén 1000 km/s sebességgel hidrogénfelhők dobódnak ki. 

LALANDE JOSEPH 1732. JÚl. 11. 1807. ÁPR. 4.

 Lalande Joseph francia csillagász ( 1732. júl. 11. - 1807. ápr. 4. )

  Párizsban jogot tanult, azonban Delisle csillagászati előadásait is hallgatta. Jogi tanulmányainak befejezése után kiküldték Berlinbe, hogy méréseket végezzen a Mars és a Hold parallaxisának meghatározására. Dolgozott a Halley-üstökös pályájának pontosabb meghatározásán. 1762-től 46 éven át a Delise utódaként a College de France asztronómiai tanszékének tanára volt. 1761 és 1769 között részt vett a Vénusz két Nap előtti átvonulásának megfigyelését célzó nemzetközi együttműködés  megszervezésében. 1795-től a párizsi obszervatórium igazgatója volt. Főképp a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott. Kiadott egy Hold-atlaszt és 1801-ben egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel- tornyon. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A Holdon egy 26 km átmérőjű kráter őrzi a nevét. Átnéztem az összes Hold fotómat és ráakadtam a Lalende kráterra. A kép még 2020. júliusában készült. 

 

2022. MÁRCIUS 20. TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG.

 2022- ben rendhagyó módon nem március 21-én lesz a tavaszi napéjegyenlőség, hanem március 20-án vasárnap. 

 A Nap évente kétszer, március 21-én és szeptember 23-án keresztezi az égi egyenlítőt. Ekkor a Föld egész területén egyenlő az éjszakák és nappalok hossza. 

Néhány népi jóslat erre az időszakra:

Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes étkekkel élj, egyél mustárt és tormát ecettel. 

Ha e hónapban mennydörgést hallasz , szeles és bő időt jelent. 

Forrás:  Csízió vagyis csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. 1909. reprint kiadás. Mezőgazdasági kiadó BP. 1986.

HOLDI SÉTÁK 2022.03.11.

 A esti órákban készültek a fotók. A rohamosan csökkenő hőmérséklet bizony próbára tesz. 😊 Kint az ég alatt a távcső mellett sikerül egy kicsit elfelejteni ami a világban történik. 😞

(1.) A séta első állomása a Hold északi területe, az egyik leglátványosabb. A kép alján a 101 km. átmérőjű lávával feltöltőt Plató kráter. Tőle jobbra egy 180 km. hosszú völgy a Vörös tengerhez szokták hasonlítani. 

(2. kép.) A Montes Apeninus egy 600 km. hosszú hegység, magasága helyenként meghaladja az 5000m.-t.  A kép bal sarkában az Eratosthenes kráter. Magas teraszos fala jól látható, alján mely most árnyékban van több központi csúcs is található. Átmérője 58 km. mélysége 3570 m. 

(3.) Rupes Recta Vagy Magas falnak is szokták nevezni. A képen egy vastag fekete csíknak látszik. Hossza 110 km. szélessége 2,5 km. Korábban meredek szakadéknak hitték. Tulajdon kép egy 7 fokos lejtő. 

(4.) A Clavius egy óriás kráter, átmenet a medence és a kráter közt. Hegylánc övezi a képen majdnem középen látható. Átmérője 225 km. Tőle jobbra kissé lejjebb a Moroteus kráter Teraszos fallal és központi csúccsal. Átmérője 114 km. 

Végül egy korong fotó  az első negyedét elhagyó Holdról, hogy hol is vannak ezek az alakzatok a fehér téglalap jelzi.

EGY LÉZER UTÓÉLETE

     A kacatjaim közt találtam egy lézert. Gondolkodtam mit is kezdjek vele. Turkáltam még a kincseim közt és találtam egy 15x20 m/m-es síktükröt és egy valamivel kisebb mágnest. A mágnest ráragasztottam a tükör hátlapjára. A tükörhöz rögzítettem egy vékony cérnát, ezt elhelyeztem egy 0,5 literes befőttesüvegben úgy, hogy a fedelét átfúrtam egy 1 m/m-es fúróval, és ezen átvezettem a cérnát és a tükröt és mágnest körülbelül az üvegfeléig leengedtem és lezártam. A lezárt üvegben a tükröt és a mágnest nem éri az esetleges légmozgás. A lézer körülbelül 300 m/m-re helyeztem el fikszen. A lézert a tükör közepére irányítottam. Bekapcsolva  a 4 m-re levő falon megjelen a piros pötty. Egy idő után a pötty elkezdett jobbra balra mozogni kisebb nagyobb mértékben majd teljesen mozdulatlan lett. Ez a mozgás teljesen véletlenszerű, a kilengés mértéke, nagysága szintén. Ez napjában többször is megismétlődik. Gondolkodtam, hogy nincs-e összefüggésben a  naptevékenységgel. Az időkép térképei közt találtam egy napkitörés térképet, mely valós időben mutatja a Nap röntgensugárzását kb. órás felbontásban. A kis lézeres rendszer ezt a mozgást feltételezve követi. 

  Gondolom mindenkinek van otthon kacatos dobaza. érdemes néha áttúrni. Bepillantást nyertem a Nap nem látható viselkedésébe. ( legalábbis ezt feltételezem )  Utólag jutott eszembe, hogy a pötty helyzetét milliméter papíron kellene rögzíteni. 

A grafikon forrása: Időkép.hu                                                                                                        

       Saját grafikon                                        

                                     

PIERRE GASSENDI SZÜLETÉSÉNEK 430. ÉVFORDULÓJA

 Pierre Gassendi 1592. január 22-én született francia teológus, matematikus csillagász. Copernicus nézeteinek támogatója, levelezett Keplerrel és Galileivel. Kepler előrejelzése alapján észlelte a Merkúr átvonulást a Nap előtt 1631-ben. 1655-ben hunyt-el Párizsban. A Holdon egy feltűnő 110 km átmérőjű kráter őriz a nevét. Aljzatán rianások és központi csúcs is megfigyelhető. 

Az arckép forrása: História - Tudósnaptár

KI IS VOLT JAMES WEBB?

 A James Webb űrteleszkópot 2021. december 25-én indították útjára, de ki is volt akiről elnevezték.

  James Edwin Webb ( 1906. október 7. - 1992. március 27. )  amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második igazgatója 1961. március 14. és 1968. október 7. között. Az ő vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo program keretében. A NASA keretein belül több kulcsfontosságú döntés a nevéhez köthető. Sikerrel vezette ki a szervezetet az Apollo-1 tragédia után. 1968-ban sikeresen szervezte meg hogy a  CIA értesülései alapján a szintén Holdra készülő szovjeteket megelőzve az Apollo-8 megkerülje a Holdat. 

HÁROM KRÁTER, HÁROM NÉV, EGY CSALÁD, HERSCHEL.

   Nincs még egy olyan család kiknek három tagjáról is elneveztek volna krátert a Holdon. A Herschel család bizony ilyen. William Herschel az apa, William húga Carolin és William fiáról Johnról van szó. Az apáról Williamról elnevezett kráter egy teraszos 41 km. átmérőjű 3770 méter mély kráter.  A holdi egyenlítőtől délre található egy látványos kráterhármas társaságában. Részletesebben a blogomban itt olvasható William Herschelről.   https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/2021/11/evfordulo-william-herschel.html

A fiú John Herschel  ( 1792 - 1871 ) Apja nyomdokain kora egyik legjobb csillagászává vált. 1834-től 1837-ig Dél-Afrikában a Jóreménység-fokához közel végezte megfigyeléseit, kettőscsillagokról és ködökről. Itt találkozott Charles Darwinnal. A Johnról elnevezett 156 km. átmérőjű,  hatalmas erősen lepusztult kráter a hold északnyugati részén található.

   Végül, de nem utolsósorban William Herschel húga Carolin Herschelről ( 175 - 1848 ) elnevezett kráter láthatjuk a Luna 17 leszálló helyétől nem messze. Carolin 50 évig dolgozott bátyja mellett odaadó segítőjeként. Saját megfigyelései is voltak, főleg az üstökösök érdekelték, melyből nyolcat is felfedezett. A kicsi kráter 13,4 km. átmérőjű és 1850 méter mély.