A MARS MOZGÁSA 2024. SZEPTEMBER ÉS DECEMBER KÖZT

  A Mars a Naptól számítva a negyedik bolygó, mely szabadszemmel is látható, vörös csillagnak látszik. Ez a Földhöz leginkább hasonló és legtöbbet vizsgált bolygó. Vörös bolygónak is nevezik. Szinét az okozza, hogy felszínét vas-oxid fedi. Atmoszféráját alapvetően szén-dioxid alkotja. Lehet, hogy földkéregtől eltérően, mely mozgásban lévő lemezekből áll, a Mars felszínét egyetlen összefüggő lemez alkotja. Sem növényzet, sem víz nincs rajta. Keringési ideje, tengelyének dőlésszöge és belső szerkezete a Földéhez hasonló Ellipszis alakú pályáján 637 nap alatt kerüli meg a Napot. Néhány adat a Marsról:

Átmérője: 6794 km.

Átlagos távolsága a Naptól: 228 millió km.

Keringési ideje: 687 nap ( 1,88 év ) 

Forgási ideje: 24 óra 37 perc. 

Felszíni hőmérséklet: - 130 ℃ és + 20 ℃ közt változik.

Keringési és egyenlítői síkja egymással 25 fokos szöget zár be ( a Föld esetében ez a szög 23,5 fok ) ezért a Marson ugyanúgy vannak évszakok mint a Földön. 

Holdjai: Phobos Ø 22 km., Deimos 12 km. 

Kétévenként kerül földközelbe. 

A fotóim 2024. szeptember 04-től December 25-ig készültek. Földközelben 2025. január 26- án lesz. 

2024.12. 21. TÉLINAPFORDULÓ

 Idén december 21-én, azaz szombaton, magyarországi idő szerint délelőtt 10 óra 20 perckor lesz a téli napforduló, vagyis a Nap ekkor éppen a Baktérítő fölött fog zenitben delelni, majd megkezdi fél évig tartó látszólagos vándorlását az égbolton észak felé, így vasárnaptól újra hosszabbodni kezdenek a nappalok. Egyúttal ez a dátum jelenti az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét.

.Forrás: Időikép

Az időjárás is tudhatta, hogy jeles nap a mai, megengedte, hogy fotót készítsek Napunkról. 

  

BOULLIAU, ISMAEL FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Boulliau, Ismael Loudom, Franciaország 1605. szeptember 28. Párizs, 1694. november 25. 

Francia csillagász, matematikus, teológus.

  Apja Loudon jegyzője, műkedvelő csillagász, aki értékes megfigyeléseket végzett az 1607. évi ( utóbb E. Halleyről elnevezett ) üstökösről, és felkeltette fia érdeklődését is e tudomány iránt. 21 éves korában katolizált, teológiai tanulmányokat folytatott, 1632 - ben pappá szentelték. 1632 - től a párizsi Királyi könyvtárban könyvtárosként dolgozott. Könyvek beszerzésére sokat utazott Itáliába, Németországba és Hollandiába, 1657 - től egy ideig Hollandiában a francia követ titkára volt. Kiterjedt levelezést folytatott kora számos nagynevű tudósával. Különösen jelentős Kepler munkájának ismertetése ( 1645 ), valamint a bolygók pályájára vonatkozó számításai, melyeket Newton is elismeréssel említett. A Nagy Andromeda köd ( M31 ) a legközelebbi csillagrendszer távcsöves újra-felfedezője volt.     Matematikai munkája mellett kiadta apjának csillagászati észleléseit is. A Londoni Royal Society egyik első tagja, nevét holdkráter őrzi. 

Forrás: História -Tudósnaptár

  A Bullialdus krátert 2024.08.28-án kerestem fel. A Mare Nubium ( Felhők Tengere ) terültén található. Feltűnő kráter teraszos fallal és központi csúccsal. Sugaras szerkezet veszi körül. Átmérője 61km, mélysége 3510 méter. A fotó egy 200/1200 -es Newton távcsővel ( sk. ) és egy Asi 120 mc.  kamerával készült a Vulpecula csillagdában Gödöllőn.  

LUNA - 17. INDÍTÁS 1970. NOVEMBER 10.

    A Luna - 17 szovjet holdszonda, amely először jutatott a Hold felszínére űreszközt, a Lunohod - 1 holdjárót. Feladata a holdjármű szállítása, a Hold felszínére juttatása az előírt kutatási program teljesítése, nagy területről részletes  panorámafelvételeket készíteni . A leszállóegység tömege 1836 kilogramm, szerkezete két részből, az univerzális szállítóegységből és ennek tetején elhelyezett, 765 kilogramm tömegű holdjáróból állt. Első alkalommal juttattak a Hold felszínére önjáró berendezést. A leszállást követően 2,5 órával a Lunohod - 1 legördült a szállítóegység vezető sinein, előbb 1,2 méterre, majd 20 méterre ( később 1,5 kilométerre távolodott el a leszállóegységtől.  A leszállóegység részei a fékező - leszálló, az állványzat és a visszatérő egység. Minden egység energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A fékező-leszállóegység: üzemanyagtartályokból, fékező rakétahajtóműből, a Lunohod - 1-ből, vezérlő - ellenőrző egységből, rádió adó-vevő berendezésből, antennából, állványzatból ( lengéscsillapítókkal ), stabilizáló egységből ( giroszkóp ), magasság és sebességmérő állt.

 1971. október 4-én fejezte be a 11 hónapos szolgálatot. 

A kép forrása: solarsystem.nasa.gov/mission/luna-17-depth

A csillagda távcsöve felkereste a Lunohod - 1 leszállási helyét. 

NAPRÓL KÉSZÜLT FOTÓIM 2024. OKTÓBER

   Októberben a Napról készült fotóimat hoztam a blogomat megtekintő látogatónak. Természetesen a teljesség igénye nélkül. A fotók akkor készültek mikor az időjárás engedte.  A korongfotók egy Canon1000D fényképezőgéppel készültek, a nagyított képek ASI 120 MC videókamerával. Mindkét kamerát egy 200/1200-es sajátkészítésü Newton távcsőhöz van csatlakoztatva. A távcsövet szintén sajátkészitésü mechanika mozgatja, laptopról vezérelve. Vulpecula csillagda Gödöllő.

LUNA - 5 INDÍTÁS 1965. MÁJUS 9.

  

 1965. május 9 - én indították el a Luna - 5 holdszondát Bajkonurból. Feladata a Hold megközelítése, leszállás helyszínének fotózása, kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágnesesterének vizsgálata.  

Az 1474 kilogrammos űrszondának 83,3 óra repülés után technikai okok a fékező rakétarendszer hibája miatt nem sikerült a puha leszállás. Május 9 - én a Mare Nubium ( Felhők Tengere ) területén becsapódott a Hold felszínébe. Ezt a helyszint kereste fel a Vulpecula csillagda távcsöve. A helyszíni fotó mellé még csatolok egy saját térképet, melyen a Luna program szondái találhatók, melyek elérték a Hold felszínét.

 

 

LUNA - 4 INDÍTÁS DÁTUMA 1963. ÁPRILIS 2.

    1963. április 2 - án indult útjára a bajkonuri kilövőállasról a Luna - 4 szovjet holdszonda. Feladata a Hold megközelítése, leszálás helyének fényképezése, kozmikus sugárzás, napszél, mikrometeoritok és a Hold mágnesesterének vizsgálata. Az 1422 kilogrammos űrszonda 87 óra repülés után 8336 kilométerre elhaladt a Hold mellett és egy 89 250 - 694 00 kilométeres ellipszispályára állva keringett a Föld körül. Hírkapcsolatot két hétig sikerült tartani. Később mesterséges bolygó lett.    

Kép forrása: Wikipédia 

LUNA - 1 FELLÖVÉS 1959 JANUÁR 2.

 1959 január 2-án bocsátották fel az első olyan szondát mely 34 órás repülés után mintegy 6000 km-es távolságra haladt el a Hold mellett. A fedélzeten elhelyezett műszerek azt mutatták, hogy a Hold felszíntől  6000 km-es távolságban nincs mágneses tere a Holdnak. A repülés során fenntartott rádióösszeköttetés volt az első nagy távolságú adatátviteli kísérlet is. A szondának a felszínbe kellett volna csapódnia, de földi üzemzavar miatt a Hold mellett repült el és az első mesterséges bolygója lett a Napnak 450 napos keringési idővel. 

Kép forrása: RIA Novosztyi / Alekszandr Moklecov

.

ÁTTEKINTŐ HOLDTÉRKÉPEK

     A laptopom eldugott zugaiban találtam rá néhány áttekintő holdtérképemre. Természetesen a teljesség igénye nélkül. 

LUNA - 2 1959. SZEPTEMBER 12.

    A Luna - 2 az első holdszonda mely elérte a Hold felszínét, igaz becsapódott. 1959. szeptember 12-én indult útjára Bajkonurból. 36 órás út után csapódott a Mare Imbrium ( Esők tengere ) területén lévő 40 km. átmérőjű Autolycus kráter mellé. Elődjéhez, a Luna - 1-hez hasonlóan mérte a Hold mágneses terét, és megállapította, hogy a Holdnak nincs számottevő mágneses tere. A becsapódás jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia szabadság - hegyi Csillagvizsgáló Intézetének egyik műszerével Lovas Miklós csillagász észlelte.  A fotón a becsapódás helyét örökítettem meg és jelöltem. A képen látható hegység a Montes Apenninus, a hegység csúcsai helyenként meghaladják az 5000 métert. Ebben a környezetben landolt az Apollo - 15 melyet szintén jelöltem a fotómon. 

LUNA - 3 1959. OKTÓBER 4.

  A Luna - 3 ( nemzetközi sajtóban Lunyik - 3 ) az első holdszonda mely a Hold Földről nem látható oldalát lefotózta 1959. október 6-án. Az indítás 1959. október 4-én történt Bajkonurról. Október 6-án a 6200 km-re a Holdtól elhaladva folyamatosan felvételeket készített a nem látható oldal körülbelül 70%-át átfogva. A panoráma képeket egy 200 milliméteres objektívvel a részletes képeket pedig egy 500 milliméteres objektívvel készítette.
 Sikerült beszereznem egy könyvet 1960-ból az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent: Első felvételek a Hold túlsó oldaláról című kiadványát, a szonda felépítését mutató kép ebből a könyvből származik.

RÖMER, OLE CHRISTENSEN DÁN CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS

 

Römer, Ole Christensen

Aarhus, Dánia 1644. szeptember 25. - Koppenhága, 1710. szeptember 19.

Dán csillagász, matematikus

Apja vette fel a szülőhelyére utaló "Römer" nevet. Koppenhágai egyetemi évei alatt rendezte sajtó alá Tycho Brahe kéziratos munkáit. 1672 - ben a párizsi Királyi Obszervatórium munkatársa lett. XIV. Lajos felkérésére a trónörökös oktatója volt.  A Jupiter holdjainak megfigyeléséből arra a következtetett, hogy a fény véges sebességgel terjed. A fénysebességre számszerű adatot nem közölt, az első számítást levélbeli közlése alapján Christiaan Huygens végezte. 1781 - ben visszatért Koppenhágába, ahol kinevezték az egyetem matematikai professzorává, és a Királyi Csillagvizsgáló ( a Rundentarn, Kerek - torony ) Igazgatójává. Csillagászati észlelései mellett elkészítette Dánia első geodéziai felmérését. Legtöbb kézirata az 1728. évi tűzvészben pusztult el. Nevéhez fűződik több, korszerű formában ma is használatos csillagászati műszer megszerkesztése, ezeknek egy részét otthonában berendezett házi obszervatóriumában szerelte fel. 1688 után több, közéleti állást vállalt. V. Keresztély dán király az útmutatása alapján rendelte el a naptárreformot Dániában ( 1700 ). A Francia Tudományos Akadémia tagja, a berlini Királyi Akadémia tiszteletbeli, a párizsi Obszervatóriumon emléktábla, egykori lakóháza helyén a Roemer Múzeum, valamint egy holdkráter és az 1657. sz. kisbolygó őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár 

Fotómon a 40 Km. átmérőjű Römer kráter épp árnyékba kerül, de még látható a központi csúcs. 

 

KLEIN, HERMANN JOSEPH NÉMET CSILLAGÁSZ TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ

 Klein, Hermann Joseph

Köln, Németország, 1844. szeptember 14. Köln, 1914. július 1.

Német csillagász, egyetemi tanár, tudománynépszerűsítő.

A giesseni egyetemen doktorált. 1880 - tól a kölni Időjárási és Csillagászati Obszervatórium vezetője. Főleg a Hold felületének morfológiájának vizsgálatával, és a csillagok színváltozásával foglalkozott. A Tejút körvonaláról és fényesség eloszlásáról szerkesztett térképe a fényképezés alkalmazásáig a legpontosabb volt. Széleskörű tudománynépszerűsítő munkájával a műkedvelő csillagászok által végezhető tudományos értékű észlelésekhez kívánt útmutatását adni. Kitűnően szerkesztett csillagtérképe máig mintául szolgál. Az általa szerkesztett Sirius c. folyóirat az észlelési adatok értékes forrása. Sok éven át volt a " Jahrbuch Astronomie und Geophysik egyik szerkesztője. Fontosak meteorológiai megfigyelései is. Nevét egy holdkráter és a 12041. sz. kisbolygó viseli. 

Forrás: História Tudósnaptár   

A Klein kráter 44 km átmérőjű 1460 méter mély, kis központicsúcs látható a közepén. 

Fotó: Vulpecula csillagda Gödöllő

BOND, WILLIAM CRANCH AMERIKAI CSILLAGÁSZ

 Bond, William Crach 

Falmouth, Massachusetts ( ma Portland ), USA 1789. szeptember 9. - Cambridge, Massachusetts, 1859. január 29. 

Amerikai csillagász

  A modern észlelő csillagász egyik úttörője. Apjának műhelyében órásmesterséget tanult, 15 esztendősen bonyolult óraszerkezetet készített, majd műhelyt alapított. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, dorchesteri házában kis obszervatóriumot rendezett be. Másoktól függetlenül fedezte fel az 1811. évi üstököst. Munkássága alapján meghívták az USA Harvard Egyetemének ( Cambridge, Massachusetts, USA ) obszervatóriumában. Az 1843-ban általa felfedezett üstökös olyan feltünést keltett, hogy társadalmi úton 26 ezer dollárt gyűjtöttek össze a Harvard egyetem csillagvizsgálójának berendezésére. A csillagvizsgálónak  Bond lett az első igazgatója 1847-ben fiával George Philips Bonddal ( 1825 - 1865 ) főleg a halvány égitestek, az elmosódott körvonalú ködök és csillagrendszerek vizsgálatában tűnt ki. Együtt fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjének belső halvány részét ( fátyolgyűrű ), és a Hyperionak nevezett Szaturnusz - holdat. Elsők közt alkalmazta a fényképezést csillagászati vizsgálatokra, 1850 - ben elsőnek sikerült egy csillagot ( a Lant csillagképben a Vegát ) fotografikusan megörökítenie. Munkája összeköti a szemmel ( vizuálisan ) végzett észleléseket a csillag - fényképezés korszakával. Nevét ( fiának nevével együtt egy holdkráter, a Hyperion - hold egyik alakzata, és a 767. sz. kisbolygó őrzi ) 

Forrás: História Tudósnaptár      

A W. Bond egy óriás kráter a Hold  északi részén. Átmérője 158 km. 

Fotó: Vulpecula csillagda

LEMONNIER, LUIS GUILLAUME FRANCIA TERMÉSZETTUDÓS

 Lemonnier, Luis Guillaume Párizs, Franciaország, 1714.Június 27. - Versailles, 1799. szeptember 7. Francia természettudós. 

Pierre Lemonnier ( 1675 - 1757 ) francia csillagász, filozófus fia Pierre Charles Lemonnier testvére. 1739-ben részt vett César - Francois Cassini és Lacaille expedíciójában, melynek feladata a francia fokmérés kiterjesztésével az ország pontos topográfiai térképének elkészítése volt. Ettől az évtől orvosként dolgozott, valamint kísérleteket végzett a leydeni palack elektromosságával. Egyike volt xv. Lajos Kis - Trianonbeli botanikai kezdeményezőinek, majd a Füvészkert botanika professzorává nevezték ki. Később a király orvosaként tevékenykedett A Diderot - féle Enciklopédiában számos cikket írtaz elektromosságról és mágnességről. A francia porosz akadémia, valamint a az angol Royal Society is a tagjai közé választotta. A Holdon kráter őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A fotómon a  Le Monnier kráter és környezete látható. A kráter átmérője 61 km mélysége 2400 m. Kis öblöt formáz nagyon sötét aljzattal.

ÖVEGES JÓZSEF ISMERETTERJESZTŐ FIZIKATANÁR

 Visszagondolva kisgyermekként fogott meg a műsor. Talán előadás módja tetszett. Emlékeim szerint vasárnap délelőttönként volt a műsor.

Öveges József  Páka, 1895. november 10. Budapest 1979. szeptember 4.

  Piarista fizikatanár, ismeretterjesztő TV személyiség. A győri bencéseknél kezdte és a kecskeméti piaristáknál fejezte be a gimnáziumot. A tanári diplomáját Budapesten szerezte nehéz időkben, 1919-ben. Utána Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten tanított piarista gimnáziumokban. Pályája 1945. után ívelt meredeken felfelé. 1948 tavaszán rendfőnökével együtt kapott Kossuth-díjat, néhány hónappal az egyházi iskolák államosítása előtt.  Ezután rövid ideig ( 1948 - 55 ) fennálló budapesti tanárképző főiskola fizika, tanszékét vezette. Rádió és televízióműsorai tették országosan ismertté. A fizikát népszerűsítette, nagy sikerrel. Előadásai az ifjúsághoz szóltak., de szívesen hallgatták  azok a felnőttek is, akik már elfelejtették, vagy sosem tanúlták a fizikát. Érdekes kisérleteket mutatott be mindig a legegyszerűbb eszközökkel. Ízes beszéde, jól elhelyezett poénjai egy egész országot ültettek le TV készülékek elé, olyan időkben amikor a világban sokkal  inkább félték, mint szerették az emberek fizikát. Ezen kívül számos ismeretterjesztő könyvet írt, az egyszerű fizikai kísérletektől a fegyverek fizikájáig mindenről volt megfontolandó mondanivalója. Igazi, jó fizikatanár volt, de nem tiltakozott az ellen sem, ha professzornak szólították. Életérő, munkásságáról rendtársa, Kovács Mihály írt tanulságos könyvet. 

Forrás: Historia Tudósnaptár. 

Végezetül álljon itt egy másfélperces rövid videó az élvezetes előadás módjáról.  Forrás: YUTUBE

BAILLY, FRANCIS MATEMATIKUS, CSILLAGÁSZ

 Bailly, Francis Newbury, Berksire, Anglia 1774. április 28. - London, 1844. augusztus 30. 

Angol matematikus, csillagász. Észak-amerikai tanulmányútját követően ( 1796-97 ) a londoni értéktőzsdén működött üzletemberként. Eközben csillagászati számításokkal is foglalkozott, 1825-ben az üzleti élettől visszavonult, és magánemberként, csak a csillagászati munkát végzett. A londoni Királyi Csillagászati Társaság egyik megalapítója volt 1820-ban. Kezdeményezte a tengerészet számára nagy jelentőségű Nautical Almanach táblázat új, jobban kezelhető alakra hozását. Hatalmas munkát végzett a 18. századi, és a kortárs csillag-pozíció merések egységes redukálására. Legnagyobb műve a Lalande, és Lacaille-féle helymeghatározások 57000 csillagát magában foglaló katalógus. Az 1836. május 15-i teljes napfogyatkozás idején leírta a holdperemet gyöngysor szerűen  övező fénygyűrűt, amely a földfelszín völgyein átcsillanó napfénytől származik. Ezt ma " Bailly gyöngysornak nevezik. Gazdasági és üzleti szakíróként is számon tartják. Két ízben nyerte el a Királyi Csillagászati aranyérmet. 1827-ben és 1843-ban. Az utókor egy holdkráter és a 3115.sz. kisbolygó őrzi emlékét. 

A Bailly egy Holdi medence, átmérője 300km, szegélye lepusztult, szakadozott kráterperemre hasonlít.

LAMONT, JOHANN VON ( JOHN ) CSILLAGÁSZ GEOFIZIKUS

 Lamont, Johann von ( John ) Braemar, Skócia, 1805. dec. 13.- München, Németország, 1879. aug. 6. 

  Skót születésű, német jezsuita csillagász, geofizikus. Középiiskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, 1817-ben a regensburgi St. James skót kolostorban tanult matematikát és csillagászatot. A München melletti Bogenhausen-i csillagvizsgálóban asszisztensként került, majd 1835-től 1879-ig annak igazgatója volt. Részletes számításokat végzett a Szaturnusz, majd az Uránusz holdjainak, valamint a Halley- üstökösnek mozgásáról. Fő munkaterülete földmágneses mérés volt. Felismerte a Föld mágneses terének 10 éves hullámzását, amelyet 1850-ben sikerült párhuzamba állítania a Nap tevékenységi periódusával. A földmágneses tér elemzésére nagy pontosságú mágneses felméréseket végzett Németországban, Franciaországban, Dániában és Spanyolországban. Nagy érzékenységű magnetométert és más műszereket szerkesztett.  1852-ben a müncheni egyetem professzora volt A bajor királytól nemességet kapott, A bajor Tudományos Akadémia, és a londoni Royal Society tagjává választotta, nevét egy-hold és egy Mars-kráter őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

A fotómon a Lamont lapos gyűrűje, melyet a bazalt alatt eltemetett kráter leképezésé látható. Átmérője 150 km. A Környéken szállt le az Apollo-11. A leszállóhelytől nem messze található a három űrhajósról elnevezet kráter.

  

 

PERSEIDÁK 2024. ( SZENT LŐRINC KŐNNYEI ) ALLSKY KAMERA

    Augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A látványos meteor hullást a Perseida nevű meteor rajról lett ismert. A Perseida nevet azért kapta, mert ettől a csillagkép ( Perseus ) felől sugárzik szét a raj. A maximuma augusztus 12. és augusztus 24. között jellemző. A magyar nyelvben használatos még a futócsillag, és a Szent Lőrinc könnyei elnevezés is. A  raj szülő égiteste a 130 éves keringési idővel rendelkező Swift-Tutle üstökös. A tagjait  az üstökös csóvájából kiszakadt por alkotja, mely hosszú időn át kering a kométa pályáján. Ezek az apró porszemek a légkörben elégnek és ez okozza a látványt. 

Forrás: Svábhegyi csillagvizsgáló

A fotó egy teljes égbolt kamerával készült ( sk. ), halszem optikával. Még dolgozom a program jobb beállításán. 

HOLDI SÉTÁK APOLLO - 15 JÚLIUS 31. EGY BÉLA NEVŰ KRÁTER A KÖZELBEN

   Az Apollo-15  a negyedik küldetés, mely leszállt a Holdon 1971. Július 30-án. Küldetés parancsnoka Dave Scott, Jim Irwin holdkomp pilóta, parancsnoki egység pilóta Alfred Worden. Dave Scott Július 31-én lépett a Hold felszínére. Egyben az első, mely használta a holdautót. A holdautó tervezését a magyar származású Pavlics Ferenc vezette mérnökcsapat végezte. A holdautóval majd 30 km-et autóztak a felszínen. Az autó 60 km-et is megtudott volna tenni, de biztonsági okokból 7 km-nél messzebb nem távolodtak el a holdkomptól.  Négy holdsétát tettek három nap alatt. 77 kg holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza. 

   Egy magyar vonatkozású elnevezést találunk az Apollo 15 leszálló helyétől nem messze. Egy 11 km hosszú és 2 km széles alakzatot melynek elnevezése Béla. Az elnevezést a térképeken magyar és a szlovák nyelvben egyaránt használatos keresztnévként jelölik. A környezetében még található spanyol, japán és afrikai keresztnév is, így ezek sorába beleillik, ennyit találtam róla. Az angol nyelvű Wikipédiában egyértelműen magyarnak nevezik.

   A fotón látható még a Luna-2 a szovjet Luna program második, 1959. szeptember 13-án Hold felé indított űrszondájának becsapódási helyszíne. 

BESSEL, FIEDRICH WILHELM NÉMET CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS, GEODÉTA

 Bessel, Fiedrich Wilhelm Minden, Poroszország, 1784. július 22.  - Könisberg, 1846. márc. 17. 

  Kereskedőinasként önképzés útján tanult asztronómiát és matematikát. Kiszámította a Halley-üstökös pályáját, ezzel felkeltette Wilhelm Olbers ( 1758-1840 ) figyelmét, akinek támogtásával 1803-ban Johann Hireonymus Schröter csillagász Lilienthal csillagvizsgálójának munkatársa lett, 1809-ben a porosz király kinevezte könisbergi csillagvizsgáló igazgatójává, valamint a csillagászat professzorává. 1818-ban kiadta a " Fundamenta Astronomiae " c. fundamentális katalógust. Nagyszabású mérési program alapján 1833-ig 83 000 csillag pozíciójának mérésével és összeállításával megalapozta a modern astrometriát. Elsők között sikerüt egy csillag, a 61 Cygni távolságát ( parallaxisát ) pontosan megmérnie 1837.38 között. A Sziriusz mozgásának   ingadozásaiból kimutatta, hogy a csillag körül egy, addig ismeretlen kisérő kering; a Sirius B-t 1862-ben valóban fellelték. Elsőként vetette fel, hogy az Uránus mozgásának háborgását egy addig ismeretlen bolygó ( az 1846-ban valóban felfedezett Neptunusz ) okozza. Korábbi nagy földmérések alapján újra számolta Föld lapultságának mértékét. A matematikai analízisben bevezette a róla elnevezett Bessel függvényeket, melyek a fizika számos területén fontos szerep játszanak. A londoni Királyi Csillagászati Társaság tiszteletbeli  tagjává választotta, a párizsi Természettudományok Akadémiája a Lalande-dijjal tüntette ki. Nevét a Bessel-függvény, egy holdkráter, az 1552.sz. kisbolygó és a "Bessel-elipszoid" örökíti meg.  

Forrás: História Tudósnaptár A kráter a Mare Serenitatis ( Derültség Tengere ) területén találjuk. A kráter 16 km. átmérőjű.

Hédervári Péter.

1984. Június 27-én hunyt el Hédervári Péter.

 Hédervári Péter ( 1931 - 1984 ) földrajztanár, amatőrcsillagász, újságíró, író, ismeretterjesztő. Egy amerikai bolygókutató javaslatára neveztek el róla krátert a Hold déli pólusa környékén.  Átmérője 69 km. Hédervári Péter emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest //. kerület Árpád fejedelem útja 40-41. házon található. A tábla szövegét Rezsabek Nándor  fogalmazta, mint életrajz írója. A könyv címe: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen Hédervári Péter: Vulkánoktól csillagok világáig.

• 
  
  
  

ESTI SÉTÁK ÉGI KISÉRŐNKÖNK

 Az esti sétám különösebb cél nélkül, csak a maga szépségéért. . 

Sétám első állomása a Hold déli pólusához közeli kráterekkel szaggatott rész. A kép közepén egy magyar születésű pozsonyi csillagászról elnevezett kráter látható, a Zach.  Zach Ferenc Xavér ( 1754 jún.13.- 1832 szept. 02, ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. A kráter átmérője 71km. Ez kb. Bp. Székesfehérvár távolság. A kép közepén a Zach egy dobókocka ötös oldalára hasonlít.  

Innét kelet felé fordulva található a Tycho kráter 85 km-es átmérővel. Feltűnő fiatal kráter. Telehold környéken szabadszemmel is látható a sugárrendszer, melyet a kidobódott anyag hozott létre. 900 km. hosszan is elnyúlik. Tycho Brahe, ( 1541 - 1601 ) Dán csillagász, észlelő és tudós. Megfigyelései révén vált lehetségessé Kepler számára a bolygók mozgástörvényének kidolgozása. 

A fotón a kráter közepén lévő központi csúcsnak a tetejét már napfény érinti. 

Tovább haladva észak felé szintén egy magyar vonatkozású kráterrel találkozunk, ez a Hell. 33 km. átmérőjű 2200 méter mély. Hell Miksa ( 1720 - 1792 ) csillagász, az első Bécsi obszervatórium alapítója1769-ben észlelte a Vénusz átvonulást. 

 

16-án az esti órákban a Virgó csillagkép ( Szűz ) legfényesebb csillaga a Spica közelkerült a növekvő Hold korongjához. 

A déli pólushoz közel látható az igen impozáns méretű kráter a Clavius, átmérője 225 km. Jellegzetessége az aljzatán látható a Rutherford kráterrel kezdődő egyre kisebb félkör alakban elhelyezkedő kráterlánc. Christoper Klau ( 1537 - 1612 ) Német matematikus és csillagász. " a 16. század Euklidésze" 

A Claviustól sétáljunk fel északra a Sinus Iridiumig ( Szivárvány öböl )  Óriáskráter 260 km-es átmérővel. A kráter még az előtt alakult ki mielőtt láva öntötte volna el. 

A Szivárvány Öböltől kelet felé fordulva találjuk  a Plató krátert.101 km átmérőjű szabályos köralakú kráter . A keleti fal csipkézett árnyékot vet az aljzatra. Plató Kb. Kr. e. (427 - 347 ) görög filozófus, Szokratész tanítvány, ütagorasz csillagászati tanait fogadta el. Úgy vélte a világ gömb alakú, benne a Föld is egy gömb alakú test, amit a bolygók és csillagok szférái vesznek körül.