HOLDI SÉTÁK APOLLO 12 1969. NOVEMBER 14.

  1969. november 14-én indult útjára az Apollo-12 a második emberes küldetés, mely leszállt a Holdra 1969 november 18-án. Személyzet Pete Conrad parancsnok, Alan Beam holdkomp pilóta, Dick Gordon parancsnoki modul pilóta alkotta. Két nagyjából négy órás holdsétát tettek. Feladatuk közé tartozott a harmincegy hónappal előbb felküldött Surveyor 3 holdszonda meglátogatása is szerepelt. A legénység 34,3 kg kőzet és talajmintát hoztak a Földre. 

 Sajnos az Apollo-12 legénységének egyik tagja sincs az élők sorában. 

A fotó forrása: Wikipedia

A fotóm 2020.04. 03. - án készült. 

LUNA-23. INDÍTÁSA 1974. OKTÓBER 28. BAJKONUR.

 A Luna - 23 1974. október 28-án indítottak a Hold mintavételezésére. A küldetés sikertelenül végződött, mert a leszállás közben megsérült a szonda mintagyűjtő berendezése, így nem tudott mintát venni és nem tudta elküldeni azt a Földre. A szonda mindössze három nappal a leszállás után, 1974. november 9-én beszüntette az adást. Két évvel később, 1976-ban a Luna–24 küldetés sikeresen teljesítette a feladatot, és mintát hozott. 

   A kép forrása: Wikipedia

A fotóm a szonda leszállási helyét jelöli, mely 2024.06.11.- én készült.

BRAHE TYCHO DÁN CSILLAGÁSZ 424. ÉVE EZEN A NAPON HUNYT EL.

Brahe Tycho Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. - Benátky, ( Prága mellett ) Csehország, 1601.október 24.

A Kép forrása: Wikipedia

Dán csillagász

Jómódú családban született, ez lehetővé tette, hogy saját érdeklődését kövesse. Koppenhágában 1559-1562 között jogot tanult. A csillagászat felé az 1560 évi teljes napfogyatkozás fordította érdeklődését. 1562-1565 között a lipcsei egyetemen tanult továbbra is jogot, azonban önképzéssel csillagászati ismeretekre tettszert és műszereket szerzett be. 1563-ban észlelte a Jupiter és Szaturnusz együttlállását. Asztrológiával is foglalkozott, horoszkópokat is készített. 1565-1570 között Rostokban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 1572-ben itt írta le egy szupernova észlelését,  ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitét alapvetően rendítette meg. II. Frigyes dán király támogatásával 1575-ben Hven  ( ma: Ven Svédország ) szigetén hozta létre csillagászati obszervatóriumát. A király halála után 1597-ben elhagyta Vent, rövid hamburgi kitérő után 1599-ben Prágában II. Rudolf császár csillagásza lett. Itt volt tanítvány Johannes Kepler, akinek mérési adatait és táblázatait átadta. Életművének jelentős része a korábbiaknál pontosabb csillagászati megfigyelések végzése és dokumentálása. Elfogadta kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer három mozgástörvényét. 

A Holdon egy feltűnő kráter őrzi nevét.    

A Tycho krátert 2024.07.28 örökítettem meg. Az átmérője 85 km. mélysége 4850 m. Feltűnő fiatal és nagyon jó állapotú , összetett szerkezetű kráter. Szomszédságában található a munkatársáról Longomontanusról elnevezett kráter. Erről itt olvasható: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search?q=Longomontanus

SZPUTNYIK-1. 1957. OKTÓBER 4.

   A Szputnyik.1 volt az első mesterséges égitest, 1957. október 4-én bocsájtották fel a Szovjetunióban. Az alig több mint félméter átmérőjű, 84 kg tömegű gömb alakú hold 92 napig keringett a Föld körül, majd a sűrűbb légrétegbe érve a súrlódás miatt felizzott és megsemmisült. Működése ideje alatt rádiója jellegzetes "bip" jeleket sugárzott a Földre. 

Kép forrása: Wikipedia

 

RÖMER, OLE CHRISTENSEN DÁN CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS

 

Römer, Ole Christensen

Aarhus, Dánia 1644. szeptember 25. - Koppenhága, 1710. szeptember 19.

Dán csillagász, matematikus

Apja vette fel a szülőhelyére utaló "Römer" nevet. Koppenhágai egyetemi évei alatt rendezte sajtó alá Tycho Brahe kéziratos munkáit. 1672 - ben a párizsi Királyi Obszervatórium munkatársa lett. XIV. Lajos felkérésére a trónörökös oktatója volt.  A Jupiter holdjainak megfigyeléséből arra a következtetett, hogy a fény véges sebességgel terjed. A fénysebességre számszerű adatot nem közölt, az első számítást levélbeli közlése alapján Christiaan Huygens végezte. 1781 - ben visszatért Koppenhágába, ahol kinevezték az egyetem matematikai professzorává, és a Királyi Csillagvizsgáló ( a Rundentarn, Kerek - torony ) Igazgatójává. Csillagászati észlelései mellett elkészítette Dánia első geodéziai felmérését. Legtöbb kézirata az 1728. évi tűzvészben pusztult el. Nevéhez fűződik több, korszerű formában ma is használatos csillagászati műszer megszerkesztése, ezeknek egy részét otthonában berendezett házi obszervatóriumában szerelte fel. 1688 után több, közéleti állást vállalt. V. Keresztély dán király az útmutatása alapján rendelte el a naptárreformot Dániában ( 1700 ). A Francia Tudományos Akadémia tagja, a berlini Királyi Akadémia tiszteletbeli, a párizsi Obszervatóriumon emléktábla, egykori lakóháza helyén a Roemer Múzeum, valamint egy holdkráter és az 1657. sz. kisbolygó őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár 

Fotómon a 40. km. átmérőjű Römer kráter a kép jobb szélén. Látható teraszos fala és központi csúcsa. 

PUISEUX, PIERRE HENRI FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Puiseux, Pierre Henri Párizs 1855. július 21. Párizs, 1928. szeptember 28. 

Francia csillagász, matematikus, alpinista.

Forrás: alamy

    A tekintélyes matematikus Victor Puisex fia. 1879-től a párizsi Nemzeti Obszervatóriumban Maurice Loewi ( Lővi Mór, 1833-1907 ) munkatársa, akivel együtt 6000 fénykép alapján elkészítette a Hold fotografikus térképét  ( Atlas Photographique de La Lune, 4 köt. 1896-1910 ) amelynek utolsó 71 lapját leíró részét ő szerkesztett. Utóbb elméleti kérdésekkel, pl. a Hold-mozgás gyorsulásával foglalkozott. Tekintélyes alpinista, aki a legnehezebb feljutások közepette is geológiai megfigyeléseket végzett, ismereteit a hold morfológiában értékesítette. A párizs Tudományos Akadémia tagja, a Sorbonne tiszteletbeli professzora, az angol Királyi Csillagászati Társaság kültagja. Nevét egy holdkráter őrzi.

Forrás: História Tudósnaptár

A Puisex kráter egy 25 km átmérőjű, lávával feltöltött kráter a Mare Homorum ( Nedvesség Tengere ) területén. A fotó 2019. október 23-án készült. 

SCHIAPARELLI GIOVANNI VIRGINIO OLASZ CSILLAGÁSZ

 Schiaparelli Giovanni 1835.március 14. Svaigliano, 1910. július 4. Milánó.

Olasz csillagász  

Kép forrása: Wikipedia

   1854-ben Berlinben kezdte csillagászati tanulmányait. Két évvel később a pulkovo-i (Oroszország) csillagvizsgálóban kapott állást, majd 1860-ban a milánói obszervatóriumba került, ennek vezetője volt 1860-1900 között. 1861-ben fedezte fel a Hesperia-nak elnevezett kisbolygót, ötévvel később pedig rájött, hogy a meteorrajok pályája az üsttököséhez hasonló, a Perseida nevű meteoráram két üstökös szétesése által keletkezett. Különösen nevezetessé váltak Mars megfigyelései, melyek során Scihaparelli általa "csatornáknak" - sötét vonalakat fedezett fel a bolygón. Ezek geometriai szabályosságából arra következtetett, hogy csak mesterséges létesítmények lehetnek. A Marson tehát értelmes, tevékeny élőlények is kell lenniők. A legújabb műszeres megfigyelések nem csak ezt a feltételezést cáfolták meg hanem a "csatornák" létezését is. 

Forrás: Ki kicsoda a tudományban Anno kiadó 2003.

   Egy Hold és egy Mars kráter őrzi a nevét.  A Holdon található krátert én is megörökítettem még 2024.10.15-én. A Schiaparelli kráter 24 km átmérőjű. Holdunk egy látványos területén található, a Shröteri  Völgy közelében. 

 

NYÁRI NAPFORDULÓ 2025.

Mivel az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, a Nap hol az égi egyenlítő felett. hol alatta jár. A legnagyobb magasságban kb. június 21-én jut, ekkor van a nyári napforduló. Mely 2025-ben június 21 04h.42m-re esik.  Legalacsonyabban december 23. táján van, ekkor van a téli napforduló. Az évet a napfordulók és a napéjegyenlőségek osztják négy évszakra. A magyar népi szokások a kereszténység felvétele óta Szent Iván éjszakához köti a nyári napfordulót.

MAGYAR VONATKOZÁSÚ ELNEVEZÉSEK A HOLDON. SEGNER JÁNOS ANDRÁS.

  Holdatlaszok, térképek tanulmányozása közben botlottam a Segner kráterre. Utána olvasva meglepődve tapasztaltam, hogy Pozsonyban született 1704-ben. A hivatalos elnevezése német tudósnak írják. A rövid életrajz alapján döntse el mindenki maga, hogy magyarnak tartja vagy sem. Átnézve a fotóimat találtam is képet a Segner kráterről, mely még 2024 augusztusában készült. Lássuk is ki is volt Segner János András.

Segner János András 1704. Pozsony, 1777. Halle magyar születésű német természettudós, orvos, matematikus; Jénában, Göttingenben, Halléban egyetemi tanár; a pétervári, londoni, berlini, göttingeni akadémiának tagja. 1724-ben Debrecenben kezdett tanulmányait 1725 - 1729 között Jénában fejezte be: orvostudományt, fizikát, matematikát tanult. 1730 - 1732 között, majd Debrecenben volt orvos. Ez után került vissza Jénába. Ott, továbbá Göttingenben fizikát, kémiát, matematikát tanított. 1748 - 1754 között megszervezte a göttingeni csillagvizsgáló intézetét. Jelentős eredményeket ért el a merev testek és a folyadékok mozgásának tanulmányozásában. 1755-tól  Halléban volt fizika és matematika professzor. Foglalkozott a folyadékok belső erőivel, a felületi feszültség jelenségével. A róla elnevezett Segner-kerék a reakciós turbinák őse. 1740-ben közzétett dolgozatában ismertetett eredményeire alapította Euler a turbinák kifejlesztéséhez vezető egyenletet. 

Forrás: Ki kicsoda a tudományban 2003. Anno kiadó. 

Rezsabek Nándor ( Rezsabek Nándor ScienceBlog ) felvételei Pozsonyból, a Segner szoborról, a Segner kúriáról és az emléktábláról.

 

 Végezetül fotóm 2024,08.03-án készül a Segner kráterről. Átmérője 68 km. Idős, lepusztult kráter feltöltött egyenetlen aljzattal. 

  

LUNA PROGRAM

A fotómon jelöltem a  Luna holdszondák leszállási helyét illetve becsapódási pontját.

A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN 00. A LISTA

Az alakzatok listája.   Forrás: https://www.mcse.hu/szakcsoportok/hold-szakcsoport/

L Alakzat neve Fontosság Szélesség (°) Hosszúság (°) Átmérő (km) Rükl térkép

1 Hold Nagy kísérő égitest – – 3476 –

2 Földfény Kétszeresen visszavert napfény – – – –

3 Tenger/felvidék ellentétpár Két, megkülönböztethető összetételű anyag – – – –

4 MontesAppeninus Imbrium medence pereme 18,9N 3,7W 400 22

5 Copernicus Nagy összetett kráter őstípusa 9,7N 20,1W 93 31

6 Tycho Nagy sugársávos kráter becsapódási olvadékokkal 43,4S 11,1W 102 64

7 Rupes Altai Nectaris medence pereme 24,3S 22,6E 425 57

8 Teophilus,Cyrillus,Cathatina A lerombolódás fokozatait illusztráló krátersorozat 13,2S 24,0E 110 46,57

9 Clavius A medence jellemzői nincsenek meg, mérete ellenére sem 58,8S 14,1W 245 72

10 Mare Crisium Nagy kör alakú medencében lévő tenger 18,0N 59,0E 540 26,27,37,38

11 Aristarchus Nagyon fényes kráter sötét sávokkal a falain 23,7N 47,4W 40 18

12 Proclus Rézsútos becsapódási sugársávok 16,1N 46,8E 28 26

13 Gassendi Töredezett fenekű kráter 17,6S 40,1W 110 52

14 Sinus Iridum Nagyon nagy kráter hiányzó peremmel 45,0N 32,0W 260 10

15 Rupes Recta Holdi vetődés legjobb példa 21,8S 7,8W 130 54

16 Petavius Kúpos és töredezett fenekű kráter 25,1S 60,4E 188 59

17 Vallis Schrőteri Óriási kanyargós rianás 26,2N 50,8W 168 18

18 Mare Serenitatis sötét peremei Jól megkülönböztethető, különböző összetételű tengerterületek 17,8N 23,0E N/A 24

19 Vallis Alpes Tektonikus holdi árok 49,0N 3,0E 165 4

20 Posidonius Töredezett fenekű kráter 31,8N 29,9E 95 14

21 Fracastorius Kráter megsüllyedt és töredezett fenékkel 21,5S 33,2E 112 58

22 Aristarchus fennsík Titokzatosan felemelkedett terület, piroklasztikus kőzettel borítva 26,0N 51,0W 150 18

23 Pico Imbrium medence-gyűrű elszigetelt töredéke 45,7N 8,9W 25 11

24 Rima Hyginus Perem nélküli összeomlott gödröket tartalmazó rianás 7,4N 7,8E 220 34

25 Messier és Messier A Rézsútos gelleres becsapódás-pár 1,9S 47,6E 11 48

26 Mare Frigoris Bizonytalan eredetű ívelt tenger 56,0N 1,4E 1600 2-6

27 Archimedes Központi csúcs nélküli nagy kráter 29,7N 4,0W 83 12,22

28 Hipparchus Egyetlen kráter 5,5S 4,8E 150 44,45

29 Rima Ariadaeus Hosszú, egyenes tektonikus árok 6,4N 14,0E 250 34

30 Schiller Valószínűleg ferde becsapódás 51,9S 39,0W 180 71

31 Taruntius Fiatal, töredezett fenekű kráter 5,6N 465E 56 37

32 Arago alfa és béta Vulkanikus dómok 6,2N 21,4E 26 35

33 Serpentine-redő Medence belső gyűrűjének szegmense 27,3N 25,3E 155 24

34 Lacus Mortis Furcsa kráter rianással és redővel 45,0N 27,2E 152 14

35 Rimae Triesnecker Rianás-rendszer 4,3N 4,6E 215 33

36 Grimaldi medence Kicsi két-gyűrűs medence 5,5S 68,3W 410 39

37 Bailly Alig észlelhető medence 66,5S 69,1W 303 71

38 Sabine és Ritter Valószínű iker-becsapódás 1,7N 19,7E 30 35

39 Schickard Kráterfenék az Orientale medencéből származó kivetődések miatti sávokkal 44,3S 55,3W 206 62

40 Rimae Janssen Felvidéki rianás ritka példája 45,4S 39,3E 199 67,68

41 Bessel sugársávja Bizonytalan eredetű sugár a Bessel közelében 21,8N 17,9E N/A 24

42 Marius dombok Vulkáni dómok és dombok komplexuma 12,5N 54,0W 125 28,29

43 Wargentin Pereméig lávával vagy kivetődött anyaggal feltöltődött kráter 49,6S 60,2W 84 70

44 Mersenius Másodlagos kráterekkel felszabdalt dómos fenék 21,5S 49,2W 84 51

45 Maurolycus Kráterekkel telített terület 42,0S 14,0E 114 66

46 Regiomontanus központi csúcsa Valószínűleg vulkáni csúcs 28,0S 0,6W 108 55

47 Alphonsus sötét foltjai Sötét fényudvarú kitörések a kráter fenekén 13,7S 3,2W 119 44

48 Cauchy környéke Törések, rianások és dómok 10,5N 38,0E 130 36

49 Gruithuisen delta és gamma Viszkózus lávával képződött vulkáni dómok 36,3N 40,0W 20 9

50 Cayley síksága Bizonytalan eredetű világos, sima síkságok 4,0N 15,1E 14 34

51 Davy kráterlánc Üstököstöredékek becsapódásainak eredménye 11,1S 6,6W 34 43

52 Crüger Valószínű vulkáni kaldera 16,7S 66,8W 45 50

53 Lamont Valószínűleg eltemetett medence 4,4N 23,7E 106 35

54 Rimae Hippalus A Humorum medencével koncentrikus rianások 24,5S 29,0W 240 52,53

55 Baco Szokatlanul sima kráterfenék és környező síkságok 51,0S 19,1E 69 74

56 Mare Australe Részlegesen elöntött ősi medence 49,8S 84,5E 132 76

57 Reiner Gamma Jól látható örvény és mágneses anomália 7,7N 59,2W 70 28

58 Vallis Rheita Medence másodlagos kráter lánc 42,5S 51,5E 445 68

59 Schiller-Zucchius medence Nagyon lerombolódott észrevétlen medence 56,0S 45,0W 335 70,71

60 Kies Pi Vulkáni dóm 26,9S 24,2W 45 53

61 Mösting A A Hold felénk néző oldala közepének közelében lévő egyszerű kráter 3,2S 5,2W 13 43

62 Rümker dombok Nagy vulkáni dóm 40,8N 58,1W 70 8

63 Imbrium kőzetanyag Medencéből kivetődött anyag a Boscovich és Julius Caesar közelében és azt lefedve 11,0N 12,0E – 34

64 Descartes Az Apolló 16 leszállási helye; felföldi vulkáni tevékenység vélelmezett régiója 11,7S 15,7E – 45

65 Hortensius dómok A Hortensiustól északra lévő dóm-mező 7,6N 27,9W 10 30

66 Rima Hadley Lávacsatorna az Apolló 15 leszállási helye közelében 25,0N 3,0E – 22

67 Fra Mauro alakzat Az Apolló 14 leszállási helye az Imbrium kivetődéseken 3,6S 17,5W – 42

68 Flamsteed P Egyes feltevések szerint fiatal vulkáni kráter, a Surveyor 1 leszállóhelye 3,0S 44,0W – 40

69 Copernicus másodlagos kráterei Sugarak és kráterecskék a Pytheas közelében 19,6N 19,1W 4 20

70 Mare Humboldtianum Többgyűrűs becsapódási medence 57,0N 80,0E 650 7

71 Sulpicius Gallus sötét takarója Hamukitörések a krátertől északnyugatra 19,6N 11,6E 12 23

72 Atlas sötét halójú kráterei Robbanásos vulkáni gödrök az Atlas fenekén 46,7N 44,4E 87 15

73 Mare Smythii Nehezen észlelhető medencelejtő és tenger 2,0S 87,0E 740 38,49

74 Copernicus H Sötét fénygyűrűs becsapódási kráter 6,9N 18,3W 5 31

75 Ptolemaeus B Csészealjszerű mélyedés a Ptolemaeus fenekén 8,0S 0,8W 164 44

76 W. Bond Az Imbrium kivetődések által lerombolt nagy kráter 65,3N 3,7E 158 4

77 Rimae Sirsalis Procellarum medence sugárirányú barázdái 15,7S 61,7W 425 39,50

78 Lambert R Eltemetett "szellem" kráter 23,8N 20,6W 54 20

79 Sinus Aestuum Keleti sötét bevonatú vulkáni lerakódás 12,0N 3,5W 90 33

80 Mare Orientale A legfiatalabb nagy becsapódási medence 19,0S 95,0W 930 50

81 Hesiodus A Koncentrikus kráter 30,1S 17,0W 15 54

82 Linné Kisebb kráter, amiről valamikor azt gondolták, hogy eltűnt 27,7N 11,8E 2,4 23

83 Plato kráterecskéi Krátergödrök az észlelés határán 51,6N 9,4W 109 3,4

84 Pitatus Kráter koncentrikus barázdákkal 29,8S 13,5W 97 54

85 Langrenus sugársávjai Elöregedett sugárrendszer 8,9S 60,9E 132 49

86 Rimae Prinz Rianásrendszer a Prinz kráter közelében 27,0N 43,0W 46 19

87 Humboldt Kráter központi csúcsokkal és sötét pöttyökkel 27,0S 80,9E 189 60

88 Peary Nehezen észlelhető sarki kráter 88,6N 95,3E 104 4, II

89 Valentine-dóm Vulkáni dóm 30,5N 10,1E 30 13

90 Armstrong, Aldrin, Collins Kisebb kráterek az Apolló 11 leszállóhelye közelében 1,3N 23,7E 3 35

91 Rimae de Gasparis Terület sok rianással 25,9S 50,7W 30 51

92 Gyldén-völgy Az Imbrium radiális sugárrendszer része 5,1S 0,7E 47 44

93 Dionysius sugársávjai Szokatlan és ritka sötét sugarak 2,8N 17,3E 18 35

94 Drygalski Nagy, déli pólus környéki kráter 79,3S 84,9W 149 72, VI

95 Procellarum-medence A Hold legnagyobb medencéje? 23,0N 15,0W 3200 –

96 Leibnitz-hegység A déli sarki Aitken medence pereme 85,0S 30,0E – 73, V

97 Vallis Inghirami Az Orientale medence kivetődött anyaga 44,0S 73,0W 140 61

98 Mare Imbrium lávafolyásai Tengeri lávafolyási határok 32,8N 22,0W – 10

99 Ina kaldera D alakú fiatal vulkáni kürtő 18,6N 5,3E 3 22

100 Mare Marginis örvényei Lehetséges mágnes-mezős lerakódások 18,5N 88,0E – 27, III

SCHIAPARELLI GIOVANNI VIRGINIO OLASZ CSILLAGÁSZ

 Schiaparelli Giovanni Virginio Savigliano, Itália, 1835. március 14. Miláno 1910. Július 4.

Olasz csillagász

1854-ben Berlinben Johann F. Enckétől tanult csillagászatot. Két évvel később Oroszországba, a Pulkovói Csillagvizsgálóba került. 1860-ban a milánói Brera Csillagvizsgáló munkatársa lett, és itt dolgozott 1862-től igazgatóként 1900-ig nyugalomba vonulásáig. A Hesperia nevű kisbolygót 1861-ben fedezte fel. Kettőscsillagokat is megfigyelt, és alaposan vizsgálta a Merkurt, a Vénuszt és Marsot. Ő volt az első, aki pontos méréseken alapuló Mars-térképet szerkesztett. Ő észlelte először a Mars felszínén látható, olykor egymást metsző finom vonalakat, amelyeket csatornáknak   ( Canali ) nevezte el. Ennek alapján többen, így Flammarion is, azt feltételezték, hogy a csatornák mesterségesek és értelmes lények készítették őket. A Mars-csatornák körül évtizedekig folytak viták. Nyugalomba vonulása után az ősi héber és babilóniai csillagászatot tanulmányozta. Egy Hold és egy Mars krátert neveztek el róla. 

Forrás: História Tudósnaptár  

A róla elnevezett kráter a Holdnak egy igencsak látványos környékén van. Átmérője 28 km.

 

A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN 4.

 Negyedik rész öt kép.  

17. Vallis Schröteri. A legnagyobb völgy a Holdon. Egy kanyargós kiszáradt folyó mederre hasonlít, tulajdonkép egy láva csatorna.  Hossza160 km, szélessége néhol eléri a 10 km-t, mélysége 1000 méter. Egy kígyóhoz hasonlatos a völgy vége kiszélesedik mint a kobra feje.

18. Mare Serenitatis ( Derültség tengere ) sötét peremei. Távcsővel is megkülönböztethető mare területek. 

 19. Vallis Alpes. ( Alpesi völgy ) Egy 180 km. hosszú a középső részén kb. 10 km. széles völgy, mélysége 700 méter. Holdi Vörös tengernek is hívják mert hasonlít a földi Vörös tengerre.

20. Posidonius. 95 km. átmérőjű 2300 m. Mély aljzatú kráter árokrendszerrel az alján. A közepén egy kis központi csúcs látható. A mare bazalt nem kívülről ömlött bele, hanem aluról emelkedett fel és öntötte el.

 21. Fracastorius. Északi fala hiányos ezen keresztül ömlött be a a Mare Nectaris lávája. Átmérője 124 km.

A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN 3.

 A harmadik részben újabb öt kép került. A bejegyzés végén egy korongfotó található az alakzatok helyzetéről. 

12. Proclus. A Proclus kráter nem igazán látványos a 28 km-es átmérőjével. A nappalt és az éjszakát elválasztó vonalhoz, ha közel van nem látványos. Megjelenése holdtölte körül figyelemre méltó, ugyan is ekkor a keleti félteke leglátványosabb alakzatává válik, ilyenkor a legkisebb műszerrel is látható. Ennek oka a keleti belső sánc rendkívüli fehér színe és az aszimmetrikusan kidobódott törmelék okozza a sugársáv ilyen alakját. ( Proclusról egy nem igazán jó felvételt találtam képeim közt, de a korong fotón jól látható a sugársáv )

13. Gassendi. 110 km átmérőjű 3600 m. mély. Lávával kitöltött, rianásos aljzatú kráter, többszörös központi csúccsal. A falát egy 33 km. átmérőjű 3600 m. mély kráter töri meg. 

 14. Sinus Iridium (Szivárvány öböl) Óriás kráter 260 km-es átmérővel méltán az egyik legmegkapóbb látványt nyújtja a Holdon. Aljzata lávával feltöltött. A hiányzó falát lávaömlés pusztította el. 

15. Rupes Recta ( Egyenes fal) 110km hosszú 240-300 méter magas szélessége kb. 2,5 kilométer. Szakadéknak gondolták régebben, de tulajdonképp egy 7 fokos lejtő. 

16. Petavius. Feltűnő óriás kráter 177 km-es átmérővel és 1700 méteres összetett központi csúccsal. Az aljzatán öt rianásból általában a legnagyobbat látni.

A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN 2.

   A százas lista második részében öt alakzat került be. Lássuk sorban. 

7. Rupes Altai. Az ázsiai Altai-hegységről kapta nevét. 480 km. hosszú törésvonal szerű hegylánc. 

8. Theophilus, Cyrillus, Catharina kráter hármas. A Theophilus teraszos falú 100 km. átmérőjű 4400 m. mély látványos kráter. Központi csúcsai elérik az 1200 métert. A kráterfal 1200 méterre emelkedik a felszín fölé. Cyrillus kráter átmérője 98 km. lepusztult kráterfallal. A Chatrina 100 km átmérőjű 3300 m. mély erősen lepusztult kráter. A három kráterre tekinthetünk úgy is mintha koruk szerin követnék egymást. 

  9. Clavius. Az egyik legnagyobb kráter, átmenet a kráter és a medence közt. Átmérője 225 km. Érdekessége, hogy az aljzatán öt kráter látni egy szabályos íven egyre kisebb átmérővel. 

10.Mare Crisium. (Veszélyek tengere)  Egy majd kör alakú 638 km. átmérőjű bazalttal feltöltött medence.  Érdekessége, hogy két holdszonda Luna 15 és a Luna 24 is itt ért  a Hold felszínére. 

11. Aristarchus. Rendkívül fényes kráter, még a Holdnak a  Föld fénye által megvilágított árnyékos oldalán is látszik. Sugaras szerkezet övezi, átmérője 40 km. mélysége 3000 m. 

A korong fotó forrása:  

Wilmslow Astro Weather

A HOLD SZÁZ ALAKZATA KÉPEKBEN. 1.

 Létezik egy Hold-100-as lista. Sorra veszi a holdi alakzatokat. Ezt most a képeim  közül válogatva sorra veszem és rövid magyarázatot füzök hozzá. 

A hold korongján a számok jelölik az alakzat helyét. 

A korong fotó forrás: Wilmslow Astro Weather

  Lássuk az első hat alakzatot.

1. Ki nem ismeri az éjszakai Holdat.

2. Földfény illetve hamuszűrke fény. Amikor egészen vékony, fényes holdsarló látható a sötét égbolton, akkor a Hold árnyékos oldalát is megláthatjuk, halvány, szűrkés fénye körré egészíti ki a vékony sarlót. Ez a "hamuszűrke fény" a Földről a Holdra vetődő napfénytől származik, ugyanis ilyenkor a Holdon álló megfigyelő csaknem " teleföldet " látna, és a teleföld fénye világítja meg halványan a holdi tájakat.

3. Tengerek/felföldek. A szabadszemmel is látható "holdi arc" sötét foltjai.

4. Monte Appeninus. Az esők tengerének pereme. A hegység legmagasabb csúcsai helyenként meghaladja az 5000 métert, hossza 600 km. 

5. Copernicus. Kb. 800 millió éves kráter. Átmérője 93 km. mélysége 3760 m. Falai teraszosak aljzata viszonylag sík, több központi csúccsal, magasságuk eléri az 1200 m-t. A kráterfal 900 m-re emelkedik a felszín fölé. A kráterből kiinduló sugársávok 800 km-re is elnyúlnak. 

5. Tycho kráter. Fiatal Jó állapotú kráter, átmérője 85 km. mélysége 4850 m. Kora kb. 100 millió év. Teliholdkor szabadszemmel is megfigyelhető  látványos sugársávjai, melyek elérik a1400 km-t is.