JUPITER 2019.06. 29.

    Tegnap a késő esti órákban lefotóztam a Galilei holdak egyikét amint elvonul a Jupiter korongja előtt és az árnyéka az egyik felhősávra esik. A Jupiter átmérője 139 822 km. Távolsága a Naptól a fotó elkészítésekor 791 millió km volt.  Az Ió átmérője 3642 km. Fogalmat alkothatunk a gázóriás nagyságáról.

 A kép jobb oldalán halványan látszik egy másik Galilei hold a Ganymedes.

KÖNYVAJÁNLÓ

  Gene Kranz Houston baj van Akik felmentek a Holdra és akik visszahozták őket. Kranz Jelen volt a NASA minden jelentős mozzanatánál: az első űrhajós fellövésétől a Holdra szálláson keresztül a Chalenger katasztrófáig. Az Apollo-13 legénységének hihetetlen megmentését Kranz és csapata irányította. Lebilincselő könyv, amely betekintést nyújt az űrprogram kulisszái mögé.

A BLOG ÉLETE

    A Tudományos Újságírók Klubja és a Tudományos ismeretterjesztő Társulat harmadik alkalommal hirdet pályázatot az Élet és Tudomány egykori szerkesztője Juhari Zsuzsanna emlékére. 

  

A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogot készítők szerkesztők nevezését várjuk. 

 Erre a pályázatra elküldtem a blogom és elismerő oklevélben részesítették. 

  Köszönet Rezsabek Nándor tudománytörténeti szakírónak, hogy biztatott a blog elindítására 2017-ben. 

1963. JUNIUS 16

   1963. június 16-án indult útjára az első női űrhajós Valentyína Tyereskova a Vosztok-6 űrhajóval. 48 keringést végzett a Föld körül. Az űrben töltött idő 2 nap 22 óra 50 perc.
  
 A kép 2009-ben készült Tyereskováról.

HOLDI SÉTÁK 2019.06.09.

   A kora nyári időjárás engedte, hogy egy előzetes fotóval tisztelegjek  az emberek előtt kik először érintették lábukkal a Hold talaját. 1969. július 20-án lesz 50 éve. hogy  Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins végrehajtották  ezt a történelmi küldetést.

Kilenc évesen Nagyapám színházi látcsövében látni véltem Buzzt és   Neilt. akkor kezdődött a rácsodálkozás az égbolt csodáira, mely a mai napig töretlen.
A fotókon először egy korongfotón jelöltem a leszállás helyét. A második fotón kinagyítva a helyszín. A harmadik fotón még nagyobb nagyítást alkalmazva, számokkal jelölve felsejlik a három űrhajósról elnevezett kráter a leszállás környezetében.
  1, Armstrong
  2, Collins
  3, Aldrin.

AMERIKA ELSŐ ŰRSÉTÁJA 1968. JÚNIUS 3

1963. Június 3-án Edward White hajtotta végre az első amerikai űrsétát

   a Gemini - 4 küldetése során. A küldetés másik tagja James McDivitt.

   Az űrséta 23 perces volt. 

Edward White 1968. Január 27-én az Apollo program első repülésére készült fel Virgil Grissommal és Roger Chaeffeevel, mikor tűz ütött ki az Apollo kapszulában és tűzben mindhárman életüket vesztették.

2019.05.16. HERSCHEL, ANAXIMANDER

 A fotó két nappal holdtölte előtt készült. A kép alsó részén a Sinus Iridium ( Szivárvány öböl ) látható. A kép jobb felső sarkában a Plato kráter. Az Anaximander kráterben épp felkel a Nap. Olyan hatást keltve mintha hiányozna a kráterből egy darab.

  Az Anaximander átmérője 68 km. Alatta a Herschel , melynek átmérője 156 km. Nagyon idős, erősen lepusztult teraszos falú kráter. 

1961. MÁJUS 5. ALAN SHEPARD

   1961. május  5. Alan Shepard az első amerikai, aki a Freedom 7 űrhajóval eljutott a világűrbe, szuborbitális űrugrást végezve. Shepardot többszöri halasztás után indították el a Floridában lévő Cape Canaveral-i rakétatámaszpontról. Mindössze 15 percet töltött az űrben.
 Shepard az Apollo-14 küldetés parancsnokaként 33. órát töltött a Hold felszínén.

.

CSILLAGÁSZATTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉG

   A  Göncölszekér rúdjának két utolsó csillagát összekötő egyenest meghosszabbítva egy ragyogó sárgás fényű csillagra akadunk. Az Arcturus ez, az Ökörhajcsár csillagkép alfája. Az Arcturus nevezetessége, hogy fényével nyitották meg a chicagoi világkiállítást 1900-ban.
 A csillag fényét egy távcsövön keresztül egy érzékeny műszerre, úgynevezett fotocellára vetítették, s a fény hatására ebben létrejövő gyenge elektromos áram kapcsolta be azután a kiállítás fényszóróit.
                                         ( Forrás: Barta Lajos Séta a csillagos égen )

HÚSVÉTI ÉSZLELÉS

  Az ünnepi hétvége időjárása kegyes volt az amatőr csillagászok számára. A hosszú hétvégén a Nap, Jupiter és a Hold került a távcső látómezejébe. Kezdem a Nappal. Elbúcsúzhattunk a hatalmas folttól, két apró kísérte. A Jupiter megmutatta a Vörös foltját, másnap pedig egyik Holdja vetett árnyékot kavargó felhőzetére. Az elkövető a Galilei Holdak egyike, nevezetesen az Io.

APOLLO-13.

    Az Apollo-13. 1970. április 11-én startolt el a Holdra. A küldetés legénysége Jim lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta, Fred Haise holdkomp pilóta. Az Apollo program harmadik küldetése lett volna mely végül az egyetlen sikertelen küldetés, de legnagyobb sikere talán, hogy épségben haza hozták a legénységet. Ezen a napon április 14-én robbant fel az oxigéntartály, egy rövidzárlat következtében.

   Az Apollo-13 a NASA első komoly vészhelyzete melyet sikeresen megoldott. Mind ezt a világ nyilvánossága előtt. 

  

KÖNYVAJÁNLÓ

 Sok várakozás és Internetes kutatás után sikerült megszereznem Dancsó Béla: Holdséta  című 2004-ben kiadott könyvét. A könyv annak az évtizednek a nagyszerű eredményeit dolgozza fel, melynek csúcsa az Apollo küldetések. Az időzítés tökéletes hisz idén lesz 50 éve, hogy emberi láb érintette Holdunk felszínét. A könyv hitelesen dokumentálja az Apollo programokat és a benne résztvevők történetét.

 A könyv tökéletes kiegészítője a már polcomon lévő két kötetnek: Robert Kurson Rakéta emberek, ( az Apolló 8 története ), valamint James R. Hansen Az első ember ( Neil Armstrong élete ) 

  A Rakéta embereket pont karácsonykor olvastam, ez az apróság egy pluszt adott az olvasás élményéhez, hisz az Apollo 8. 1968. december 21-én startolt és karácsony este keringett a Hold körül. Ekkor készült az a híres fotó a földkeltéről.

MAGYAR NEVEK AZ ŰRKUTATÁSBAN

     1999-ben indított amerikai Wide Field Infrared Explorer (Wire, nagy látószögű infravörös kutató) működési idejét a felbocsátáskor négy hónapra tervezték, de az infravörös mérések el sem kezdődhettek, mert műszaki hiba miatt a hűtőanyag már a pályára állást követően teljesen elillant. Az, hogy a WIRE mégsem teljes kudarcként került be az űrkutatás történetébe, az apai ágon magyar származású Derek Buzasi amerikai csillagász érdeme. Ő kezdeményezte ugyanis azt, hogy a WIRE fedélzetén lévő berendezések közül a mindössze 5 centiméter átmérőjű csillagkövető távcsővel fényességmérést végezzenek az optikai hullámhossztartományban.  Így a WIRE végül az űrfotometria előfutára lett, egy évtizeddel megelőzve a 2009-ben indított nevezetes űrszondát a Keplert.    Forrás: IPM magazin 2018. november.

COPERNICUS-KRÁTER

    A majd egyhetes fotózás utolsó blokkja. 

   A Copernicus-kráter és környezete. A legfiatalabb kráterek közé tartozik 934 km-es enyhén hatszögletű átmérőjével és 3760 m-es mélységével.  Sáncfala 900 m-re emelkedik a környezete fölé. A kráter belső oldalfalai teraszos elrendezésű, mely jól megfigyelhető a fotón. Három központi csúcsot láthatunk, melyek magassága eléri 1,2 km-t. A fiatal kráterekre jellemző sugársávok is megfigyelhetők, melyek 800 km hosszúak. A korongfotón felfedezhetőek a sugársávok. A Copernicus 900 millió éves.  A fiatal kráterekre jellemzőek a sugársávok, melyet a kidobódott anyag hoz létre. Az idősebb krátereknél már nem láthatóak. 

Körülbelül 1 milliárd év kell, hogy a kozmikus erózió elkoptassa.                                                                                                                                             

    A képek mint a többinél, a kráter tágabb környezetét láthatjuk, majd egy nagyított fotó és végül egy korongfotó, melyen a korong közepetáján látható a Copernicus. ( kép nagyítható )

 A következő blokk a Naprendszer óriásáról fog szólni, a Jupiterről.

SCHILLER-, SCHIKARD-KRÁTER

Ritkaság számba megy, hogy hat napon keresztül tudtam fotózni illetve vizuálisan észlelni kísérőnket. A mostani fotókon a délnyugati régió került a távcső látómezejébe. Először  a Schiller-kráterről essék szó. Alakját nem csak a gömbfelület torzítása okozza,  formáját cipőtalphoz is hasonlítják. Két, vagy esetleg több kráter összeolvadása, vagy egy alacsony szögben becsapódott meteor okozhatta. Hossza 179 km, szélessége 71 km.
 Tőle balra a 230 km átmérőjű Schikard-kráter található. Körülbelül fél Magyarország területű. Alját bazaltos láva borítja. Romos sáncfalai néhol elérik a 2700 m-t sok kisebb-nagyobb kráter található benne.

  Az első kép a délnyugati részt ábrázolja. A második kép egy nagyobb nagyítással készült fotó a két kráterről. A harmadik pedig egy korongfotó.

SCHRÖTER - VÖLGY.

Nagyon régóta szerettem volna megörökíteni ezt a rendkívül érdekes alakzatot. Mintha egy folyó kanyarogna a Hold felszínén, valójában  egykori lávafolyások nyomait őrzi. Teteje megszilárdult majd az alóla kifolyó láva helyén beszakadt a felszín, ezzel létrehozva ezt a 185 km hosszú rianást. A legmélyebb pontja 1,5 km, szélessége 10 km. A fotón jobbra az Aristarchus - kráter egy becsapódás nyomát őrzi. Átmérője 40 km viszonylag mély 3,7 km. A kráter alját nem öntötte el bazalt ezért rendkívül fényes. Balra az Aristarchus - tól a Herodutus kráter látható, szintén becsapódás hozta létre, átmérője 35 km, mélysége 1,5 km. Az alját bazalt öntötte el ezért fényvisszaverő képessége ( albedó ) sokkal kisebb mint az Aristarchus - kráteré.  Még említésre méltó a Princ kráter mely az Aristarchustól   jobbra felfele látható. Részben bazalttal elöntött 47 km átmérőjű. A krátersánc, már ami megmaradt belőle 1 km-re emelkedik ki környezetből. Mellette több apró rianás figyelhető meg.

Két fotón örökítettem meg. Az egyik kisebb nagyítással készült, hogy látható a környezete a másik egy nagyobb nagyítással, Valamint egy korong fotó, hogy nagyjából elhelyezhető legyen az alakzat.

SINUS IRIDIUM

Hosszú idő után az idén először mentem ki fotózni égi kísérőnkét a Holdat. Azt mondják, hogy unalmas, mert mindig ugyan azt látni. Bizony én máshogyan gondolom. A fény és árnyék vonalán ( terminátor ) mindig új részletek és formákat láthatok. Nem utolsó sorban a Hold földi életünket teljes mértékben meghatározza, évtizedekkel ezelőtt ez inspirál arra, hogy megismerjem keletkezését, mozgását, alakzatait. 
 Most az egyik legnagyobb öböl a Sinus Iridium ( Szivárvány öböl ) került a távcső látómezejébe.  A Mare Imbrium területén egy majdnem félköríves öböl. 400x260 km-es méreteivel elég tiszteletet parancsoló. Az öböl lávával van feltöltődve, néhol mint tenger hullámai felgyűrődések látszódnak. A fotó 2019.02. 15-én készült.

KULIN GYÖRGY

Kulin György ( Nagyszalonta 1905. Január 28. - Budapest 1989. április 22. ) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. 

APOLLO-1

1966 végére az amerikaiak készen álltak az új űrhajó első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésre. A legénység ( Grus Grissom, Edwart Withe és Roger Chaffee ) feladata az Apollo anyaűrhajó kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. 1967. Január 27-én, a 34-es indítópadon  álló Apollo-űrhajóban próbaközben halálos baleset történt. Az Apollo-kabinban az egyszerűség és a súlymegtakaritás kedvéért 35 kilopascal nyomású tiszta oxigén légkört alkalmaztak. Grissom parancsnok széke közelében rövidzárlat keletkezett, majd gyorsan terjedő tűz ütött ki. Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a sok gyúlékony anyagot tartalmazó kabinban szén-monoxid okozta a halálukat. A balesetet követő vizsgálat után számos javítást és átalakítást végeztek az anyaűrhajón. A későbbiekben a kabinban a startig rendes nitrogén-oxigén légkört tartottak fent, kiiktatták a gyúlékony anyagokat, s míg a régi ajtó, csak percek alatt lehetett kinyitni, az újat már 5 másodperc alatt. 
Az első emberrel végrehajtott Apollo-űrrepülés ezért másfél évet csúszott.

NEW HORIZONS

A New Horizons űrszondát 2006. Január 19-én indították útjára. 2007. február 28-án megközelítette a Jupitert. Ott végrehajtott egy úgynevezett hintamanővert és megkezdte a Plutó felé tartó majd 9 éves útját. 4,88 milliárd km. után a szonda sikeresen megközelítette a Plutót és annak kísérőjét a Charon nevű holdját. A Plutot 12 500 km-re közelítette meg, adatokat és fotókat küldött a Földre. Hihetetlen mérnöki és tudományos teljesítménynek tartom.

A felső kép a Pluto középen a szonda alatta Charon nevű holdja.