HÚSVÉTI ÉSZLELÉS

  Az ünnepi hétvége időjárása kegyes volt az amatőr csillagászok számára. A hosszú hétvégén a Nap, Jupiter és a Hold került a távcső látómezejébe. Kezdem a Nappal. Elbúcsúzhattunk a hatalmas folttól, két apró kísérte. A Jupiter megmutatta a Vörös foltját, másnap pedig egyik Holdja vetett árnyékot kavargó felhőzetére. Az elkövető a Galilei Holdak egyike, nevezetesen az Io.

APOLLO-13.

    Az Apollo-13. 1970. április 11-én startolt el a Holdra. A küldetés legénysége Jim lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta, Fred Haise holdkomp pilóta. Az Apollo program harmadik küldetése lett volna mely végül az egyetlen sikertelen küldetés, de legnagyobb sikere talán, hogy épségben haza hozták a legénységet. Ezen a napon április 14-én robbant fel az oxigéntartály, egy rövidzárlat következtében.

   Az Apollo-13 a NASA első komoly vészhelyzete melyet sikeresen megoldott. Mind ezt a világ nyilvánossága előtt. 

  

KÖNYVAJÁNLÓ

 Sok várakozás és Internetes kutatás után sikerült megszereznem Dancsó Béla: Holdséta  című 2004-ben kiadott könyvét. A könyv annak az évtizednek a nagyszerű eredményeit dolgozza fel, melynek csúcsa az Apollo küldetések. Az időzítés tökéletes hisz idén lesz 50 éve, hogy emberi láb érintette Holdunk felszínét. A könyv hitelesen dokumentálja az Apollo programokat és a benne résztvevők történetét.

 A könyv tökéletes kiegészítője a már polcomon lévő két kötetnek: Robert Kurson Rakéta emberek, ( az Apolló 8 története ), valamint James R. Hansen Az első ember ( Neil Armstrong élete ) 

  A Rakéta embereket pont karácsonykor olvastam, ez az apróság egy pluszt adott az olvasás élményéhez, hisz az Apollo 8. 1968. december 21-én startolt és karácsony este keringett a Hold körül. Ekkor készült az a híres fotó a földkeltéről.

MAGYAR NEVEK AZ ŰRKUTATÁSBAN

     1999-ben indított amerikai Wide Field Infrared Explorer (Wire, nagy látószögű infravörös kutató) működési idejét a felbocsátáskor négy hónapra tervezték, de az infravörös mérések el sem kezdődhettek, mert műszaki hiba miatt a hűtőanyag már a pályára állást követően teljesen elillant. Az, hogy a WIRE mégsem teljes kudarcként került be az űrkutatás történetébe, az apai ágon magyar származású Derek Buzasi amerikai csillagász érdeme. Ő kezdeményezte ugyanis azt, hogy a WIRE fedélzetén lévő berendezések közül a mindössze 5 centiméter átmérőjű csillagkövető távcsővel fényességmérést végezzenek az optikai hullámhossztartományban.  Így a WIRE végül az űrfotometria előfutára lett, egy évtizeddel megelőzve a 2009-ben indított nevezetes űrszondát a Keplert.    Forrás: IPM magazin 2018. november.

COPERNICUS-KRÁTER

    A majd egyhetes fotózás utolsó blokkja. 

   A Copernicus-kráter és környezete. A legfiatalabb kráterek közé tartozik 934 km-es enyhén hatszögletű átmérőjével és 3760 m-es mélységével.  Sáncfala 900 m-re emelkedik a környezete fölé. A kráter belső oldalfalai teraszos elrendezésű, mely jól megfigyelhető a fotón. Három központi csúcsot láthatunk, melyek magassága eléri 1,2 km-t. A fiatal kráterekre jellemző sugársávok is megfigyelhetők, melyek 800 km hosszúak. A korongfotón felfedezhetőek a sugársávok. A Copernicus 900 millió éves.  A fiatal kráterekre jellemzőek a sugársávok, melyet a kidobódott anyag hoz létre. Az idősebb krátereknél már nem láthatóak. 

Körülbelül 1 milliárd év kell, hogy a kozmikus erózió elkoptassa.                                                                                                                                             

    A képek mint a többinél, a kráter tágabb környezetét láthatjuk, majd egy nagyított fotó és végül egy korongfotó, melyen a korong közepetáján látható a Copernicus. ( kép nagyítható )

 A következő blokk a Naprendszer óriásáról fog szólni, a Jupiterről.

SCHILLER-, SCHIKARD-KRÁTER

Ritkaság számba megy, hogy hat napon keresztül tudtam fotózni illetve vizuálisan észlelni kísérőnket. A mostani fotókon a délnyugati régió került a távcső látómezejébe. Először  a Schiller-kráterről essék szó. Alakját nem csak a gömbfelület torzítása okozza,  formáját cipőtalphoz is hasonlítják. Két, vagy esetleg több kráter összeolvadása, vagy egy alacsony szögben becsapódott meteor okozhatta. Hossza 179 km, szélessége 71 km.
 Tőle balra a 230 km átmérőjű Schikard-kráter található. Körülbelül fél Magyarország területű. Alját bazaltos láva borítja. Romos sáncfalai néhol elérik a 2700 m-t sok kisebb-nagyobb kráter található benne.

  Az első kép a délnyugati részt ábrázolja. A második kép egy nagyobb nagyítással készült fotó a két kráterről. A harmadik pedig egy korongfotó.

SCHRÖTER - VÖLGY.

Nagyon régóta szerettem volna megörökíteni ezt a rendkívül érdekes alakzatot. Mintha egy folyó kanyarogna a Hold felszínén, valójában  egykori lávafolyások nyomait őrzi. Teteje megszilárdult majd az alóla kifolyó láva helyén beszakadt a felszín, ezzel létrehozva ezt a 185 km hosszú rianást. A legmélyebb pontja 1,5 km, szélessége 10 km. A fotón jobbra az Aristarchus - kráter egy becsapódás nyomát őrzi. Átmérője 40 km viszonylag mély 3,7 km. A kráter alját nem öntötte el bazalt ezért rendkívül fényes. Balra az Aristarchus - tól a Herodutus kráter látható, szintén becsapódás hozta létre, átmérője 35 km, mélysége 1,5 km. Az alját bazalt öntötte el ezért fényvisszaverő képessége ( albedó ) sokkal kisebb mint az Aristarchus - kráteré.  Még említésre méltó a Princ kráter mely az Aristarchustól   jobbra felfele látható. Részben bazalttal elöntött 47 km átmérőjű. A krátersánc, már ami megmaradt belőle 1 km-re emelkedik ki környezetből. Mellette több apró rianás figyelhető meg.

Két fotón örökítettem meg. Az egyik kisebb nagyítással készült, hogy látható a környezete a másik egy nagyobb nagyítással, Valamint egy korong fotó, hogy nagyjából elhelyezhető legyen az alakzat.

SINUS IRIDIUM

Hosszú idő után az idén először mentem ki fotózni égi kísérőnkét a Holdat. Azt mondják, hogy unalmas, mert mindig ugyan azt látni. Bizony én máshogyan gondolom. A fény és árnyék vonalán ( terminátor ) mindig új részletek és formákat láthatok. Nem utolsó sorban a Hold földi életünket teljes mértékben meghatározza, évtizedekkel ezelőtt ez inspirál arra, hogy megismerjem keletkezését, mozgását, alakzatait. 
 Most az egyik legnagyobb öböl a Sinus Iridium ( Szivárvány öböl ) került a távcső látómezejébe.  A Mare Imbrium területén egy majdnem félköríves öböl. 400x260 km-es méreteivel elég tiszteletet parancsoló. Az öböl lávával van feltöltődve, néhol mint tenger hullámai felgyűrődések látszódnak. A fotó 2019.02. 15-én készült.

KULIN GYÖRGY

Kulin György ( Nagyszalonta 1905. Január 28. - Budapest 1989. április 22. ) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. 

APOLLO-1

1966 végére az amerikaiak készen álltak az új űrhajó első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésre. A legénység ( Grus Grissom, Edwart Withe és Roger Chaffee ) feladata az Apollo anyaűrhajó kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. 1967. Január 27-én, a 34-es indítópadon  álló Apollo-űrhajóban próbaközben halálos baleset történt. Az Apollo-kabinban az egyszerűség és a súlymegtakaritás kedvéért 35 kilopascal nyomású tiszta oxigén légkört alkalmaztak. Grissom parancsnok széke közelében rövidzárlat keletkezett, majd gyorsan terjedő tűz ütött ki. Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a sok gyúlékony anyagot tartalmazó kabinban szén-monoxid okozta a halálukat. A balesetet követő vizsgálat után számos javítást és átalakítást végeztek az anyaűrhajón. A későbbiekben a kabinban a startig rendes nitrogén-oxigén légkört tartottak fent, kiiktatták a gyúlékony anyagokat, s míg a régi ajtó, csak percek alatt lehetett kinyitni, az újat már 5 másodperc alatt. 
Az első emberrel végrehajtott Apollo-űrrepülés ezért másfél évet csúszott.

NEW HORIZONS

A New Horizons űrszondát 2006. Január 19-én indították útjára. 2007. február 28-án megközelítette a Jupitert. Ott végrehajtott egy úgynevezett hintamanővert és megkezdte a Plutó felé tartó majd 9 éves útját. 4,88 milliárd km. után a szonda sikeresen megközelítette a Plutót és annak kísérőjét a Charon nevű holdját. A Plutot 12 500 km-re közelítette meg, adatokat és fotókat küldött a Földre. Hihetetlen mérnöki és tudományos teljesítménynek tartom.

A felső kép a Pluto középen a szonda alatta Charon nevű holdja.  

LUNA-1.

A luna-1 Szovjet űrszonda az első ember alkotta tárgy mely elhagyja a Föld gravitációs erejét és eléri a Holdat. 1959. január 4-én 15 995 km-re közelítette meg Holdat. Talán aktuális a megemlékezés, mert a napokban a kinai holdszonda leszállt a Hold tőlünk nem látható oldalán. Érzékelhetővé válik hatvan év alatt a fejlődés.

FÉNYSZENNYEZÉS.

Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. Az emberi és technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent közvetlen környezetkárosító tényezővé vált.  ( forrás: Wikipédia )
A fotót gödöllői lakásom teraszáról készítettem, délnyugati irányban. A felhőkről visszavert fény Budapest fénye.

MARASKO 2018.

Szombaton meglátogatott Rezsabek Nándor barátom. Mintát kaptam a Marasko kráter expedíció mintáiból.  Mellesleg egy jót beszélgettünk. Köszönet Nándi.

2018.

A teljesség igénye nélkül  néhány kép a 2018 - as évből. Rengeteg kép készült, ezt a néhányat választottam. Ezzel kívánok boldog újesztendőt.

FÉNYI GYULA

Fényi Gyula ( 1845. jan. 8. - 1927. dec 21. ) Jezsuita, csillagász, tanár. Innsbruckban tanult 1871 - től  a kalocsai Érseki Főgimnázium fizika tanára. 1877 - ben szentelték pappá. 1880 - 1882  a kalocsai Haynald Obszervatóriumban Karl Braun tanítványa és asszisztense volt. 1885 - ig  pozsonyi  tanár, ez utána a kalocsai Obszervatórium igazgatója, nyugalomba vonulása után 1917 - ig folytatta észleléseit. Kalocsán elsősorban prutuberanciák megfigyelésével foglalkozott e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Elsőként észlelt spektroszkópikusan egy napkitörést.  Üstökös és meteor megfigyeléseket is végzett. 1916 - tól az MTA tagja.

ARTHUR C. CLARKE

Sir Arthur Cherles Clarke ( Minehead 1917. december 16. - Sri Lanka.  2008. március 19. ) angol író mérnök. 

Már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért.  Egész korán publikálni kezdett     iskolaújságokban a legkölömbözöbb helyeken játszódó kalandos történeteket. Felfedezte a science - ficion világát, s nemsokára sci-fi rajongói klubok magazinjaiban kezdett el publikálni. A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált, egy új találmány, a radar kezelését oktatta a katonáknak. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatot szerezve fizikából, matematikából, mely témából 1945 - ben doktorált. Tagja majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott nemcsak Nagy - Britanniában, de az egész világon űrkutatás és űrhajózás népszerűsítésében.
Clark volt az aki, 1945 - ben felvázolta a geostacionárius pálya alkalmazását a távközlésben: az Egyenlítő fölött harminchatezer kilométeres magasságban pályára állított három, a Földel szinkronban keringő műholddal megoldható a vezeték nélküli kommunikáció a bolygón.

Talán írói tevékenységének legismertebb művei: 2001. Űrodisszeia.
                                                                              Randevú a Rámával.

JOHANN ELERT BODE

Johann Elert Bode ( 1747. Január 19. - 1826. november 23. ) Német csillagász a róla elnevezett Titus- Bode - szabály hirdetője. Bode meghatározta a Uránusz pályáját és ő javasolta az Uránusz nevet.
A Titus - Bode szabály annak megfigyelése, hogy a Naprendszer bolygóinak pályái egyszerű mértani szabályszerűség szerint követik egymást. A szabályra elméleti bizonyosság nincs, ezért inkább szabálynak, mint törvénynek lehet tekinteni.

RUPES RECTA ( Egyenes fal )

Az alakzat hossza 110 km. magassága 200-300 m. közt változik. A fotón megfigyelhetően árnyékot vet. Ismeretterjesztő könyveim egyikében találtam egy rajzot, hogyan látnánk  az Egyenes falat, ha a lábánál állnánk. A könyv 1950-es kiadás címe: A végtelen csillagvilág. Szerzője J. I. Perelman

PLATO 2018.11.16.

A Plato kráter átmérője 101 km. Számomra egy tóhoz hasonlatos.  Kora kb. 3 milliárd év, bazalttal kitöltött kráter. 2,2 km magas központi csúcsa nem látszik, mert 2,6 km magas lávatakaró borítja. Peremén 1,3-1,4 km magas csúcsok vannak, melyek alacsony napállásnál látványos árnyékot vetnek az aljzatra. Ez látható fotómon is.