2022. MÁRCIUS 20. TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG.

 2022- ben rendhagyó módon nem március 21-én lesz a tavaszi napéjegyenlőség, hanem március 20-án vasárnap. 

 A Nap évente kétszer, március 21-én és szeptember 23-án keresztezi az égi egyenlítőt. Ekkor a Föld egész területén egyenlő az éjszakák és nappalok hossza. 

Néhány népi jóslat erre az időszakra:

Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes étkekkel élj, egyél mustárt és tormát ecettel. 

Ha e hónapban mennydörgést hallasz , szeles és bő időt jelent. 

Forrás:  Csízió vagyis csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. 1909. reprint kiadás. Mezőgazdasági kiadó BP. 1986.

HOLDI SÉTÁK 2022.03.11.

 A esti órákban készültek a fotók. A rohamosan csökkenő hőmérséklet bizony próbára tesz. 😊 Kint az ég alatt a távcső mellett sikerül egy kicsit elfelejteni ami a világban történik. 😞

(1.) A séta első állomása a Hold északi területe, az egyik leglátványosabb. A kép alján a 101 km. átmérőjű lávával feltöltőt Plató kráter. Tőle jobbra egy 180 km. hosszú völgy a Vörös tengerhez szokták hasonlítani. 

(2. kép.) A Montes Apeninus egy 600 km. hosszú hegység, magasága helyenként meghaladja az 5000m.-t.  A kép bal sarkában az Eratosthenes kráter. Magas teraszos fala jól látható, alján mely most árnyékban van több központi csúcs is található. Átmérője 58 km. mélysége 3570 m. 

(3.) Rupes Recta Vagy Magas falnak is szokták nevezni. A képen egy vastag fekete csíknak látszik. Hossza 110 km. szélessége 2,5 km. Korábban meredek szakadéknak hitték. Tulajdon kép egy 7 fokos lejtő. 

(4.) A Clavius egy óriás kráter, átmenet a medence és a kráter közt. Hegylánc övezi a képen majdnem középen látható. Átmérője 225 km. Tőle jobbra kissé lejjebb a Moroteus kráter Teraszos fallal és központi csúccsal. Átmérője 114 km. 

Végül egy korong fotó  az első negyedét elhagyó Holdról, hogy hol is vannak ezek az alakzatok a fehér téglalap jelzi.

EGY LÉZER UTÓÉLETE

     A kacatjaim közt találtam egy lézert. Gondolkodtam mit is kezdjek vele. Turkáltam még a kincseim közt és találtam egy 15x20 m/m-es síktükröt és egy valamivel kisebb mágnest. A mágnest ráragasztottam a tükör hátlapjára. A tükörhöz rögzítettem egy vékony cérnát, ezt elhelyeztem egy 0,5 literes befőttesüvegben úgy, hogy a fedelét átfúrtam egy 1 m/m-es fúróval, és ezen átvezettem a cérnát és a tükröt és mágnest körülbelül az üvegfeléig leengedtem és lezártam. A lezárt üvegben a tükröt és a mágnest nem éri az esetleges légmozgás. A lézer körülbelül 300 m/m-re helyeztem el fikszen. A lézert a tükör közepére irányítottam. Bekapcsolva  a 4 m-re levő falon megjelen a piros pötty. Egy idő után a pötty elkezdett jobbra balra mozogni kisebb nagyobb mértékben majd teljesen mozdulatlan lett. Ez a mozgás teljesen véletlenszerű, a kilengés mértéke, nagysága szintén. Ez napjában többször is megismétlődik. Gondolkodtam, hogy nincs-e összefüggésben a  naptevékenységgel. Az időkép térképei közt találtam egy napkitörés térképet, mely valós időben mutatja a Nap röntgensugárzását kb. órás felbontásban. A kis lézeres rendszer ezt a mozgást feltételezve követi. 

  Gondolom mindenkinek van otthon kacatos dobaza. érdemes néha áttúrni. Bepillantást nyertem a Nap nem látható viselkedésébe. ( legalábbis ezt feltételezem )  Utólag jutott eszembe, hogy a pötty helyzetét milliméter papíron kellene rögzíteni. 

A grafikon forrása: Időkép.hu                                                                                                        

       Saját grafikon                                        

                                     

PIERRE GASSENDI SZÜLETÉSÉNEK 430. ÉVFORDULÓJA

 Pierre Gassendi 1592. január 22-én született francia teológus, matematikus csillagász. Copernicus nézeteinek támogatója, levelezett Keplerrel és Galileivel. Kepler előrejelzése alapján észlelte a Merkúr átvonulást a Nap előtt 1631-ben. 1655-ben hunyt-el Párizsban. A Holdon egy feltűnő 110 km átmérőjű kráter őriz a nevét. Aljzatán rianások és központi csúcs is megfigyelhető. 

Az arckép forrása: História - Tudósnaptár

KI IS VOLT JAMES WEBB?

 A James Webb űrteleszkópot 2021. december 25-én indították útjára, de ki is volt akiről elnevezték.

  James Edwin Webb ( 1906. október 7. - 1992. március 27. )  amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második igazgatója 1961. március 14. és 1968. október 7. között. Az ő vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo program keretében. A NASA keretein belül több kulcsfontosságú döntés a nevéhez köthető. Sikerrel vezette ki a szervezetet az Apollo-1 tragédia után. 1968-ban sikeresen szervezte meg hogy a  CIA értesülései alapján a szintén Holdra készülő szovjeteket megelőzve az Apollo-8 megkerülje a Holdat. 

HÁROM KRÁTER, HÁROM NÉV, EGY CSALÁD, HERSCHEL.

   Nincs még egy olyan család kiknek három tagjáról is elneveztek volna krátert a Holdon. A Herschel család bizony ilyen. William Herschel az apa, William húga Carolin és William fiáról Johnról van szó. Az apáról Williamról elnevezett kráter egy teraszos 41 km. átmérőjű 3770 méter mély kráter.  A holdi egyenlítőtől délre található egy látványos kráterhármas társaságában. Részletesebben a blogomban itt olvasható William Herschelről.   https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/2021/11/evfordulo-william-herschel.html

A fiú John Herschel  ( 1792 - 1871 ) Apja nyomdokain kora egyik legjobb csillagászává vált. 1834-től 1837-ig Dél-Afrikában a Jóreménység-fokához közel végezte megfigyeléseit, kettőscsillagokról és ködökről. Itt találkozott Charles Darwinnal. A Johnról elnevezett 156 km. átmérőjű,  hatalmas erősen lepusztult kráter a hold északnyugati részén található.

   Végül, de nem utolsósorban William Herschel húga Carolin Herschelről ( 175 - 1848 ) elnevezett kráter láthatjuk a Luna 17 leszálló helyétől nem messze. Carolin 50 évig dolgozott bátyja mellett odaadó segítőjeként. Saját megfigyelései is voltak, főleg az üstökösök érdekelték, melyből nyolcat is felfedezett. A kicsi kráter 13,4 km. átmérőjű és 1850 méter mély. 

HOLDI SÉTÁK 2021. NOVEMBER 15. 16.

  Öt kép öt helyszín.  Az 1-es képen a Szivárvány Öböl látható, ( óriás kráter ) átmérője 260 km. Az előtt alakult ki mielőtt a medencét láva töltötte volna fel. Nem messze az öböltől délnyugat felé a Luna 17 szovjet holdszonda  leszálló helye mely először juttatatott holdjárművet a Lunohod -1-et kísérőnk felszínére 1970. novemberében. Az öböl felett látható Kína első holdszondájának leszálló helye, mely holdi anyagmintával tért vissza Földre. 2020. december 16-án.

   Kettes kép. A Schröter völgy figyelhető meg a  Holdon a legnagyobb völgy. Hossza 160 km van ahol 10 km. széles, mélysége kb. 1000 m. Mellette az Aristarchus kráter, átmérője 40 km. mélysége 3000 m. Rendkívül fényes. Schröteri német holdkutató. Aristarchus Kr. e. kb. 310 - 230. Görög csillagász. Elsőként tanította, hogy a Nap körül kering a Föld és forog a tengelye körül. 

  Hármas kép. A Gassendi kráter rianással szabdalt aljzata és összetett központi csúcsa figyelhető meg. Átmérője 110 km. mélysége 1860 méter. Gassandi ( 1592 - 1655 ) Francia teológus, matematikus, csillagász. Kepler számításai alapján megfigyelte a Merkúr átvonulását a Nap előtt 1631-ben. 

  Négyes kép. Schiller kráter erősen elnyúlt hossza 179 km. Szélessége 71 km. Felette a Schikard erősen lepusztult fallal az egyik legnagyobb kráter a Holdon. Átmérője 227 km. Schiller német szerzetes. A csillagképeket bibliai alakokkal helyettesítette az ábrázolások nem váltak elfogadottá. Schikard (1592 - 1635 ) Német matematikus, csillagász. 

   Ötös kép. Tycho kráter átmérője: 85 km. mélysége: 4850 m. Ennél a kráternél lehet a legjobban megfigyelni a sugárrendszert. Szabadszemmel is észlelhető teleholdkor környékén. Clavius átmenet a kráter és medence közt. Átmérője: 225 km. Érdemes megfigyelni, hogy az aljzatán félkörívben elhelyezkedő kráterek majdnem egyforma távolságban egyre kissebednek. Végül, de nem utolsó sorban egy magyar vonatkozású kráter a Zach. Engem mindig egy dobókocka ötös oldalára emlékeztet. Átmérője: 71 km.  Zach ( 1754 - 1832 ) pozsonyi születésű magyar csillagász.  Clavius ( 1537 -1612 )  német matematikus, csillagász. Tycho Brahe ( 1546 - 1601 ) Dán csillagász. Megfigyeléseit felhasználva tudta Kepler megalkotni a bolygók mozgását leíró törvényeit. 

 Végül egy növekvő korongfotó, ahol jelöltem az alakzatok elhelyezkedését. 

                                                                                                                                                                                                                                              

ÉVFORDULÓ EDMOND HALLEY

   Edmond Halley ( 1656 november 8. Haggerston - 1742 január 14. Greenwich ) angol csillagász, matematikus, meteorológus, fizikus. Róla kapta nevét a 76 évenként visszatérő üstökös a Halley. 1705-ben megjósolta, hogy 1758 decemberében újra látható lesz az égi vándor. Sajnos a számított időpontot már nem élhette meg az égi vándor néhány napot késett. Legutóbb 1986 februárjában jelent meg.  A következő jelenése 2061-ben várható. Halley további jelentős megfigyeléseket végzett, többek közt megmérte a Hold delelési időpontjait egy adott délkörön. 

A JUPITER KÉT HOLDJA 2021. 10. 30.

   Az esti órákban készült fotó a Jupiterről és két holdjáról, nevezetesen az Ioról és az Europáról. Az Io a legbelső Holdja a Jupiternek, közel azonos átmérőjű a Holddal. Rendkívül gyors a keringési ideje a gázóriást 1 nap 18 óra 27 perc alatt kerüli meg. Átmérője 3642,6 km. Az Io az egyetlen hold a Naprendszerben melyen működő vulkánok vannak.  Europa átmérője 3121,6 km. A külső héja vízjégből illetve folyékony vízből áll. A felszíne meglepően sík, barázdákkal tagolva, melyek nem különösebben mélyek.  Az Europát és az Io a négy Galilei holdhoz tartozik melyeket 1610-ben nem sokkal a távcsöve elkészítése után fedezett fel az itáliai tudós. 

Sajnos a kamera érzékelőjére a másik két hold már nem fért rá. 

SZATURNUSZ 2021. 10.28.

   A Szaturnusz leginkább a szemet gyönyörködtető gyűrűrendszeréről nevezetes. A bolygó kétszer olyan messze van van mint a Naprendszer  óriása a Jupiter. Összetétele hasonlít a Jupiterhez, 74% hidrogén, 24% hélium, továbbá kisebb mennyiségben metán. Átmérője 120 660 km. Tengelyforgási ideje 10,7 óra. A Napot 29,5 év alatt kerüli meg. Holdjainak száma 30. A gyűrűk összetétele jég és kő vastagsága csupán néhány kilométer. 

HOLDI SÉTÁK. 2021.10.15.

  Négy fotót készítettem a séta alkalmával. Az első fotó egy növekvő fázist mutat, jelölve a séta állomásait. Az alakzatok mind a holdi nappal és éjszaka vonalán (terminátor) helyezkednek el. Az első a Vallis Alpes   ( Alpesi völgy ) hossza 130 km. szélessége helyenként, 10 km. A földi Vörös tengerhez is hasonlítják, bővebben itt írtam róla. (https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/2021/08/a-holdbeli-voros-tenger.html ) A kettes kép az Apollo-15 leszálló helyét jelöli. Ez a küldetés vitt először a Hold felszínére a holdautót, melyet a General Motors tervező csapata Pavlics Ferenc vezetésével tervezte meg. A másik az nem leszállóhely hanem becsapódás. A Luna-2 volt az első ember alkotta űrszonda mely elérte a Hold felszínét. A harmadik kép pedig egy törés a Hold felszínen  Rupes Recta ( Egyenes törés ) hossza 110 km. magassága 240-300 méter. 

KÖNYVAJÁNLÓ. DAVA SOBEL HOSSZÚSÁGI FOK

   A felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája " jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának  képessége híján a tengerészek  a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren amint eltűnt a szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon  futottak zátonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak.  

 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. Egyetlen ember John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni-egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt, amire eddig még a szárazföldön se igen volt példa. Ez a könyv ennek a nagyszerű embernek az életét, küzdelmét valamint a hosszúsági fok jelentőségét  ismerhetjük meg történelmi hiteleséggel a könyv oldalain. 

A Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör. 

Képek forrása: Vilaglex, Hir.ma.

PLANETÁRIS KÖD A VULPECULA CSILLAGKÉPBEN. TÍZÉVES A VULPECULA CSILLAGDA.

   A napokban tízéves a Vulpecula ( Kis Róka )  csillagda illő megemlékezni egy fotóval mely a névadó csillagképben található. A planetáris köd Súlyzó köd kép is ismeretes mivel alakja egy súlyzóra emlékeztet. Távolsága 1000 fényév. A csillagkép a Tejút savjába helyezkedik el, augusztustól szeptemberig látható. ( A katalógusukban M 27. néven található )  

A térkép forrása: Wikipédia

SZATURNUSZ 2021.09.03. 2008.11.24.

 A Szaturnusz keringési ideje 29,5 földi év tengelyforgása 10 óra 14 perc. A gyűrűrendszer a Földhöz képest legfeljebb 27 fokos szögben látszik. A keringése során van olyan pont, hogy a gyűrű éléről látható. Ezt nekem 2008-ban sikerült rögzítenem. A gyűrű vastagsága legfeljebb 1,5 km. A Szaturnusz átmérője 120 660 km. kilencszerese a Földének. A gyűrű rendszer átmérője 270 000 km. 30 holdja ismert, ezek között a Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja. 

( A 2008-as felvétel még egy régebbi technikai háttérrel készült. )

A MARS HOLDJAINAK FELFEDEZŐJE

   A Mars két holdját a Phobost és a Deimost  Asaph Hall ( 1829-1907 ) amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben a washingtoni 66 cm-es lencsés távcsővel. Asaph Hall 1857-től a Harvard egyetem csillagvizsgálójának asszisztense, majd később az egyetem matematikai professzora lett. 

A kép forrása: BBC Science Magazin 

A HOLDBELI " VÖRÖS-TENGER "

    A Hold felszínének egyik érdekes és egyúttal vitatott felszíni képződménye az Alpesi völgy. Szinte alapjáig kettévágja az Alpesek hatalmas hegyláncát. Zavarba ejtő hasonlatosságot mutat a Vörös-Tengerrel. Az Alpesi völgy méretei: hossza: 130km. szélessége: helyenként 10km. mélysége: átlagosan 3km.  Egy rajzzal és egy saját fotóval szemléltetem a hasonlóságot. A Hold korongján fehér keretben a szobán forgó  terület.

A rajz forrása: Hédervári Péter Amiről a Hold mesél.  

JUPITER 2021.07.30.

  Péntek hajnalban készült fotó a Jupiterről. Két Galilei hold árnyéka is látható a korongon a Callistó árnyéka épp a "vörös folt felett "az épp kiforduló pedig az Io. A giff érzékelteti az óriás bolygó gyors tengelyforgását. A nagyobb nagyítású giffen a képek 16 perc különbséggel készültek, a kisebb nagyítású 45 perc alatti elfordulása figyelhető meg. A Jupiter tengelyforgása 9h. 55m. keringési ideje 11,9 év. Átlagos távolsága Naptól 778 millió km. 

 

 

 

AZ EMBERISÉG LEGNAGYOBB KALANDJA APOLLO - 11

Az Apollo -11 volt az első mely leszállt égi kísérőnkre 1969. július 20-án. A személyzet Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins. A Holdon összesen 2 h. 31m. 40 mp. töltöttek.
  21,55 kg kőzetet gyűjtöttek. A leszállás helyétől nem messze három kráter őrzi a három űrhajós  nevét, amelyeket a megszokottól eltérően élő emberekről neveztek el. Sajnos már Neil Armstrong és Michael Collins nincs közöttünk, Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én hunyt el Cincinnatiban. Michael Collins 2021. április 28-án távozott. 

"A NAP SZEKERÉNEK KERÉKVÁGÁSA" TEJÚT.

 A nyári éjszakai égbolton halvány fényszalagot láthatunk, mely sajnos most már városi égen szinte teljesen láthatatlan, ez a Tejút. A Tejútrendszerhez tartozik a Nap a Föld és a többi bolygó is. Mondhatjuk tehát: a Tejút csillagrendszere a mi szélesebb hazánk a világűrben. 

 Elnevezések. Van amelyik arról szól, hogy a Tejút a Nap szekerének elhagyott kerékvágása. Évezredekig napról napra ezen az úton járt a Nap szekere az égen. Az emberek azonban rossz cselekedeteikkel megharagították a szekér isteni gyeplőtartóját. Ezért jár a Nap most új úton.

Egy másik monda arról szól, hogy Herkules az óriás félisten egyszer kiloccsantott egy csöpp tejet. Ez a csöpp tej belehullott a a világűrbe. Ahogy mindig tovább gurult ott maradt a nyoma. Így keletkezett a széles tejfehér út az égen. Ennek az útnak egy rövid szakászát örökíti meg a fotóm. 

Forrás: Lothar Hitziger A holdbéli ember nyomában. Móra kiadó 1960. 

 

CSILLAGÁSZAT HASZNA ( 3 )

   A digitális képalkotás mára már teljesen kiszorította a hagyományos filmet. A 70-es évek elején kifejlesztett CCD technikát először csillagászati célokra  fejlesztették ki, ugyanakkor kitűnően használható látszólag távoleső területeken - mint például az orvosi röntgen, tomográfiás felvételek, ultrahangos képek. Ezek szó szerint életbe vágó. A röntgencsillagászati célokra fejlesztett érzékelők a távoli galaxisokat kitöltő gázt vagy a Tejútrendszer röntgen sugárzását mérték. Ezeket az érzékelőket használják a repülőtereken a csomagok átvilágítására. Még számos helyen felhasználható.