SCHRÖTER - VÖLGY.

Nagyon régóta szerettem volna megörökíteni ezt a rendkívül érdekes alakzatot. Mintha egy folyó kanyarogna a Hold felszínén, valójában  egykori lávafolyások nyomait őrzi. Teteje megszilárdult majd az alóla kifolyó láva helyén beszakadt a felszín, ezzel létrehozva ezt a 185 km hosszú rianást. A legmélyebb pontja 1,5 km, szélessége 10 km. A fotón jobbra az Aristarchus - kráter egy becsapódás nyomát őrzi. Átmérője 40 km viszonylag mély 3,7 km. A kráter alját nem öntötte el bazalt ezért rendkívül fényes. Balra az Aristarchus - tól a Herodutus kráter látható, szintén becsapódás hozta létre, átmérője 35 km, mélysége 1,5 km. Az alját bazalt öntötte el ezért fényvisszaverő képessége ( albedó ) sokkal kisebb mint az Aristarchus - kráteré.  Még említésre méltó a Princ kráter mely az Aristarchustól   jobbra felfele látható. Részben bazalttal elöntött 47 km átmérőjű. A krátersánc, már ami megmaradt belőle 1 km-re emelkedik ki környezetből. Mellette több apró rianás figyelhető meg.

Két fotón örökítettem meg. Az egyik kisebb nagyítással készült, hogy látható a környezete a másik egy nagyobb nagyítással, Valamint egy korong fotó, hogy nagyjából elhelyezhető legyen az alakzat.

SINUS IRIDIUM

Hosszú idő után az idén először mentem ki fotózni égi kísérőnkét a Holdat. Azt mondják, hogy unalmas, mert mindig ugyan azt látni. Bizony én máshogyan gondolom. A fény és árnyék vonalán ( terminátor ) mindig új részletek és formákat láthatok. Nem utolsó sorban a Hold földi életünket teljes mértékben meghatározza, évtizedekkel ezelőtt ez inspirál arra, hogy megismerjem keletkezését, mozgását, alakzatait. 
 Most az egyik legnagyobb öböl a Sinus Iridium ( Szivárvány öböl ) került a távcső látómezejébe.  A Mare Imbrium területén egy majdnem félköríves öböl. 400x260 km-es méreteivel elég tiszteletet parancsoló. Az öböl lávával van feltöltődve, néhol mint tenger hullámai felgyűrődések látszódnak. A fotó 2019.02. 15-én készült.

KULIN GYÖRGY

Kulin György ( Nagyszalonta 1905. Január 28. - Budapest 1989. április 22. ) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. 

APOLLO-1

1966 végére az amerikaiak készen álltak az új űrhajó első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésre. A legénység ( Grus Grissom, Edwart Withe és Roger Chaffee ) feladata az Apollo anyaűrhajó kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. 1967. Január 27-én, a 34-es indítópadon  álló Apollo-űrhajóban próbaközben halálos baleset történt. Az Apollo-kabinban az egyszerűség és a súlymegtakaritás kedvéért 35 kilopascal nyomású tiszta oxigén légkört alkalmaztak. Grissom parancsnok széke közelében rövidzárlat keletkezett, majd gyorsan terjedő tűz ütött ki. Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a sok gyúlékony anyagot tartalmazó kabinban szén-monoxid okozta a halálukat. A balesetet követő vizsgálat után számos javítást és átalakítást végeztek az anyaűrhajón. A későbbiekben a kabinban a startig rendes nitrogén-oxigén légkört tartottak fent, kiiktatták a gyúlékony anyagokat, s míg a régi ajtó, csak percek alatt lehetett kinyitni, az újat már 5 másodperc alatt. 
Az első emberrel végrehajtott Apollo-űrrepülés ezért másfél évet csúszott.

NEW HORIZONS

A New Horizons űrszondát 2006. Január 19-én indították útjára. 2007. február 28-án megközelítette a Jupitert. Ott végrehajtott egy úgynevezett hintamanővert és megkezdte a Plutó felé tartó majd 9 éves útját. 4,88 milliárd km. után a szonda sikeresen megközelítette a Plutót és annak kísérőjét a Charon nevű holdját. A Plutot 12 500 km-re közelítette meg, adatokat és fotókat küldött a Földre. Hihetetlen mérnöki és tudományos teljesítménynek tartom.

A felső kép a Pluto középen a szonda alatta Charon nevű holdja.  

LUNA-1.

A luna-1 Szovjet űrszonda az első ember alkotta tárgy mely elhagyja a Föld gravitációs erejét és eléri a Holdat. 1959. január 4-én 15 995 km-re közelítette meg Holdat. Talán aktuális a megemlékezés, mert a napokban a kinai holdszonda leszállt a Hold tőlünk nem látható oldalán. Érzékelhetővé válik hatvan év alatt a fejlődés.

FÉNYSZENNYEZÉS.

Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. Az emberi és technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent közvetlen környezetkárosító tényezővé vált.  ( forrás: Wikipédia )
A fotót gödöllői lakásom teraszáról készítettem, délnyugati irányban. A felhőkről visszavert fény Budapest fénye.

MARASKO 2018.

Szombaton meglátogatott Rezsabek Nándor barátom. Mintát kaptam a Marasko kráter expedíció mintáiból.  Mellesleg egy jót beszélgettünk. Köszönet Nándi.

2018.

A teljesség igénye nélkül  néhány kép a 2018 - as évből. Rengeteg kép készült, ezt a néhányat választottam. Ezzel kívánok boldog újesztendőt.

FÉNYI GYULA

Fényi Gyula ( 1845. jan. 8. - 1927. dec 21. ) Jezsuita, csillagász, tanár. Innsbruckban tanult 1871 - től  a kalocsai Érseki Főgimnázium fizika tanára. 1877 - ben szentelték pappá. 1880 - 1882  a kalocsai Haynald Obszervatóriumban Karl Braun tanítványa és asszisztense volt. 1885 - ig  pozsonyi  tanár, ez utána a kalocsai Obszervatórium igazgatója, nyugalomba vonulása után 1917 - ig folytatta észleléseit. Kalocsán elsősorban prutuberanciák megfigyelésével foglalkozott e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Elsőként észlelt spektroszkópikusan egy napkitörést.  Üstökös és meteor megfigyeléseket is végzett. 1916 - tól az MTA tagja.

ARTHUR C. CLARKE

Sir Arthur Cherles Clarke ( Minehead 1917. december 16. - Sri Lanka.  2008. március 19. ) angol író mérnök. 

Már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért.  Egész korán publikálni kezdett     iskolaújságokban a legkölömbözöbb helyeken játszódó kalandos történeteket. Felfedezte a science - ficion világát, s nemsokára sci-fi rajongói klubok magazinjaiban kezdett el publikálni. A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált, egy új találmány, a radar kezelését oktatta a katonáknak. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatot szerezve fizikából, matematikából, mely témából 1945 - ben doktorált. Tagja majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott nemcsak Nagy - Britanniában, de az egész világon űrkutatás és űrhajózás népszerűsítésében.
Clark volt az aki, 1945 - ben felvázolta a geostacionárius pálya alkalmazását a távközlésben: az Egyenlítő fölött harminchatezer kilométeres magasságban pályára állított három, a Földel szinkronban keringő műholddal megoldható a vezeték nélküli kommunikáció a bolygón.

Talán írói tevékenységének legismertebb művei: 2001. Űrodisszeia.
                                                                              Randevú a Rámával.

JOHANN ELERT BODE

Johann Elert Bode ( 1747. Január 19. - 1826. november 23. ) Német csillagász a róla elnevezett Titus- Bode - szabály hirdetője. Bode meghatározta a Uránusz pályáját és ő javasolta az Uránusz nevet.
A Titus - Bode szabály annak megfigyelése, hogy a Naprendszer bolygóinak pályái egyszerű mértani szabályszerűség szerint követik egymást. A szabályra elméleti bizonyosság nincs, ezért inkább szabálynak, mint törvénynek lehet tekinteni.

RUPES RECTA ( Egyenes fal )

Az alakzat hossza 110 km. magassága 200-300 m. közt változik. A fotón megfigyelhetően árnyékot vet. Ismeretterjesztő könyveim egyikében találtam egy rajzot, hogyan látnánk  az Egyenes falat, ha a lábánál állnánk. A könyv 1950-es kiadás címe: A végtelen csillagvilág. Szerzője J. I. Perelman

PLATO 2018.11.16.

A Plato kráter átmérője 101 km. Számomra egy tóhoz hasonlatos.  Kora kb. 3 milliárd év, bazalttal kitöltött kráter. 2,2 km magas központi csúcsa nem látszik, mert 2,6 km magas lávatakaró borítja. Peremén 1,3-1,4 km magas csúcsok vannak, melyek alacsony napállásnál látványos árnyékot vetnek az aljzatra. Ez látható fotómon is.

VENYERA - PROGRAM

A Venyera - 3 a szovjet Venyera program harmadik űrszondája. 1965. november 16-án indult el a Vénusz felé. Az első űrszonda mely elérte a Vénuszt felszínét. A Vénusz légköre igen sűrű, melynek nagy része szén - dioxid kisebb része nitrogén. Néhány fotóm a Vénusz fényváltozásáról. A vastag légkőr miatt alakzat nem látható.

WEINEK LÁSZLÓ

Weinek László ( 1848. febr.13. - 1913. nov. 12. ) csillagász, egyetemi tanár. A csillagászati fényképezés úttörője. Eötvös József alapítványának ösztöndíjával folytathatta tanulmányait a bécsi egyetemen. Matematikát, fizikát és csillagászatot hallgatott és élénken érdeklődött az akkor újdonságnak számító fotografálás iránt. 1873-ban éppen speciális fényképészeti ismeretei okán hívták meg a német birodalmi Vénusz-átvonulás megfigyelő expedícióba. A Vénusz bolygó napkorong előtti átvonulásáról 1874. december 9-én 61 jól sikerült fényképet készített és ezeket ő is dolgozta fel már a lipcsei obszervatórium munkatársaként. Mivel itthon nem nyílt számára munkalehetőség, 1883. október 1-jén elfogadta a prágai Császári és Királyi Csillagvizsgáló meghívását az igazgatói székbe. Ugyanakkor a prágai egyetem csillagászattan professzorává is kinevezték.

Első tanulmányai a fényképezéssel végzett csillagászati pozíció meghatározások pontosságára és a fotografikus műszerek optikai pontossághatáraira vonatkoztak. Bebizonyította, hogy a csillagok fotografikusan meghatározott pozíciói egyenértékűek a vizuális mérésekkel.Prágában megkezdte a Hold felszínének térképezését. Fényképezés és rajzolás kombinált alkalmazásával 200 részletlapból álló, mintegy 3,3 méter átmérőjű holdtérképet készített. Módszerét az 1960-as években az űrutazásokhoz készített holdtérképek szerkesztésénél elevenítették fel.

A prágai obszervatórium 1889-ben csatlakozott a pólusingadozás nemzetközi megfigyeléséhez. Emellett Weinek értékes bolygó- és meteormegfigyeléseket is végzett.

A Holdon kráter őrzi a nevét. A kráter átmérője 31 km. Saját fotóval emlékezem meg róla. 

MARS 2018. 09. 07.

A Mars 2018. 09. 07.-én. Ekkor távolsága a Naptól 206,743 millió km. A porviharok gyengültek, több alakzat látható, köztük a pólussapka.

HOLDI SÉTÁK 2018.09.21. GASSENDI.

A Gassendi kráter a Mare Humorum ( A Nedvesség Tengere ) peremén látható. A  kráter átmérője: 110 km., mélysége 1,9 km. A krátert láva öntötte el így, csak a perem valamint a központi csúcsok láthatóak. Aljzatán a láva töredezett. A kráter aljának déli részén egy félkör alakú alakzat látható. A fotó 2018.09.21-én készült. A közelebbi kép még 2008.11.24.-én került rögzítésre.

ELNEVEZÉSEK A HOLDON MAGYARUL

Saját fotó felhasználásával készítettem egy áttekintés a holdi tengerek és öblök elnevezéséről. A neveket meghagyták a Holdon a régi formájában, mikor még azt gondolták, hogy ezek tengerek, óceánok és öblök.

KÖSZÖNET

Blogom meghaladta a tízezredik kattintást. Köszönet a látogatóknak.