LONGOMONTANUS DÁN CSILLAGÁSZ

 Longomontanus, Christen Sorensen Longberg, Dánia, 1562. okt 4. - Koppenhága, 1647. okt. 8. 

Dán csillagász

Szegény családból származott, a középiskolát önerőből végezte el, emellett fizikai munkával tartotta el magát. 1588-tól a koppenhágai egyetemen Tycho Brahe tanítványa volt. 1597-99 között német egyetemeken tanult. 1603-tól Viborgban volt az iskola rektora. 1607-47 között a matematika és csillagászat professzora volt a koppenhágai egyetemen. Tycho Brahe csillagászati elméleteit Astronomia Danica c. könyvében foglalta össze, amely Amsterdamban, 1622-ben jelent meg. 

Forrás: História - Tudósnaptár

 A Holdon mesteréről elnevezett Tyho kráter mellett található a Longomontanus   145 km. átmérőjű óriás kráter. 

DOPPELMAYER JOHANN GABRIEL NÉMET CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS, TÉRKÉPÉSZ

 Doppelmayer Johann Gabriel Nürnberg, 1677. szept. 27. Nürnberg 1750. dec. 1.

Német csillagász, matematikus, térképész

  Több németországi egyetemet is látogatott, sokat utazott. 1704-től haláláig a nürnbergi Aegidien-Gymnasium matematika tanára volt. Eredeti kutatásokat nem végzett, de számos jelentős természettudományi ismeretterjesztő munkát publikált a csillagászat, földrajz és térképészet témakörben. Feldolgozta többszáz nürnbergi matematikus és műszerkészítő életrajzi adatait. Csillagászati atlaszt és Hold-térképet készített. 

Forrás: História -Tudósnaptár

Két  fotómon a róla elnevezett 64 km. átmérőjű kráter a  Nedvességek Tengerének ( Mare Homorum ) déli szélén található. Erősen lepusztult kráter. 

LUNA - 16 1970. SZEPTEMBER 24.

   A Luna program első olyan eszköze mely sikeresen hozott vissza a Holdról mintát a Földre. 1970. szept. 12-én indították Bajkonurból egy Proton rakétával. Szeptember 20-án landolt a termékenység tengerén. Szeptember 21-én indult vissza az 512 kg. tömegű szonda. Egy fúrófej 101 gramm mintát helyezett el egy hermetikusan lezárt tartályba. A 101 gramm minta 1970. szeptember 24. tért vissza a Földre.

A fotómon a szonda leszálló helye látható. A másik fotómon a Luna program szondáinak Leszálló ill. becsapódási helyei azonosíthatók.

LE VERRIER FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Le Verrier, Urbain Jean Joseph Saint - Lő, Franciaország, 1811. márc. 11. Párizs, 1877. szept. 23. 

Francia csillagász, matematikus 

 Huszonöt évesen már az Écolé Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumban kapott állást, s az intézményt igazgató Arago biztatására az akkor ismert legtávolabbi bolygó, az Uránusz mozgásában tapasztalható rendellenességeket kezdte tanulmányozni. 1846-ban tanulmányozva az Uránuszt pályájában mutatkozó szabálytalanságokat, kiszámította a pályaháborgást okozó, az Uránuszon túli bolygó a Neptunusz helyzetét. Számításait elküldte Gallénak a berlini csillagvizsgálóba, aki egy órai keresés után rátalált  az új égitestre. 1845-ben Le Verriert megelőzően az  angol Adams is kiszámította az eddig ismeretlen  bolygó helyzetét, azonban az ő munkájára nem figyeltek fel.  Le Verrier akadémikus és szenátor lett, s 1854-ben őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének. A csillagvizsgáló élén átdolgozta és nagy pontossággal összeállította a Naprendszer bolygóinak mozgási táblázatait, s ő állapította meg az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet  valamint a francia természettudományos társaságot is. Nevét a Holdon és a Marson kráter őrzi, a Neptunusz egyik gyűrűje és egy kisbolygó viseli. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós közt az Eiffel-tornyon. 

Forrás: História - Tudósnaptár

A róla elnevezett kráter talán a Hold legszebb részén található, átmérője 20km. mélysége 2100m. a fotómon még látható a Luna - 17 leszálló helye. Ez volt az első önjáró eszköz kisérőnkön. 

EULER LEONHARD MATEMATIKUS FIZIKUS

 

Euler, Leonhard Basel, Svájc, 1707. ápr. 15. Szentpétervár, Oroszország, 1783. szept. 18.

Svájci matematikus és fizikus

Teológiát kezdett tanulni, de több kedvet érezve a matematikához Johann Bernoulli tanítványa lett. Barátságot kötött tanára két fiával Nikolaus és Daniellel. A két Bernoulli fiú meghívta őt szentpétervári akadémiára, ahol hamarosan az akadémia elsőszámú matematikusa lett. Tizennégyévig maradt Szentpéterváron. Ez alatt 13 művet írt meg, nevelte a tudományos utánpótlást és Oroszország térképeinek szerkesztésén is dolgozott.  1741-ben meghívást kapott a berlini akadémia élére, ezeket az éveket fémjelzi még 275 kötetnyi tudományos munka. 1766-ban családostól visszaköltözik Szentpétervárra. Az életéből még hátralevő 17 évét munkával töltötte. Ebben az sem gátolta, hogy közben teljesen megvakult. Mintegy 415 kötetet diktált le inasának és tanítványainak. A 18. század legnagyobb és minden idők legtermékenyebb matematikusa volt. Euler kézikönyvei átfogják és szintetizálják az egész 18.századi matematikát. A felsőbb matematikai jelölése jórészt tőle származik. A matematika szinte minden területén maradandót alkotott. Művei sok későbbi kutatás kiinduló pontjául szolgáltak.

Forrás: História - Tudósnaptár

A Holdon egy 28 km. átmérőjű és 2240 méter mély kráter őrzi nevét. 

CIOLKOVSZKIJ A RAKÉTA MEGÁLMODÓJA

Ciolkovkszkij, konsztantyin Eduardovics Izsevszkoje, Oroszország, 1857.szept. 17. Kaluga 1935. szept. 19. 

Lengyel származású orosz rakétatudós, feltaláló. 

Autodidakta volt, gyermekkorában egy betegség miatt elvesztette hallását, emiatt tanulmányait magánúton végezte. Rendkívüli szorgalommal a fizikában, a kémiában és a matematikában alapos, ismeretekre tett szert. Magántanítóként dolgozott, majd iskolába tanított. 1880-tól kezdve publikált, a Szentpétervári Matematikai és Fizikai Társaság tagjává választotta. Rendszeres kutatásokat végzett a repülés, majd a rakétatechnika és űrkutatás elméletének területén. Ő építette az első szélcsatornát Oroszországban 1897-ben. 1912-ben jelent meg alapvető cikke az űrhajózás fontos problémáiról. 1918-ig csak csekély mértékű állami támogatást kapott kutatásaihoz, mivel azoktól az illetékesek nem vártak gyakorlati eredményeket. 1918-ban a Szocialista Akadémia tagjává választotta, és rendszeres nyugdíjat állapítottak meg számára, ezért tudta folytatni elméleti vizsgálatait. Őt tekintik a rakétatechnika, az űrhajózás elméleti megalapozójának. Ő fogalmazta meg először, a Föld elhagyása többfokozatú, folyékony üzemanyagot használó rakétával lehetséges. Foglalkozott az emberek életfeltételeit a világűrben biztosító rendszerek kidolgozásával és űrállomások,  űrkolóniák létrehozására is készített terveket. Jelentős hatással volt a későbbi szovjet űrprogramra, számos javaslatát az űrutazásban ténylegesen felhasználták. Egy holdkráter viseli a nevét a Hold tőlünk nem látható oldalán. 

Forrás: História - Tudósnaptár     

   

CASSINI GIOVANNI DOMENIQUE

 Cassini Giovanni Domenico Perinaldo, Genovai Köztársaság (Olasz ország )

1625. jún. 8. 1712. szept.14.

Olasz csillagász

Főúri támogatással a bolognai obszervatóriumban végzett észleléseket, 1657.től 1668-ig a bolognai egyetem matematika és csillagász professzora volt. 1668-től  XIV. Lajos meghívta Párizsba ahol 1671-től az új obszervatórium igazgatója lett. Számos jelentős felfedezés fűződik a nevéhez. Ő fedezte fel a Szaturnusz A és B gyűrűje közti sötét térközt, az un. Cassini - rést, és a Szaturnusz négy holdját is. Elsőként készített feljegyzést az állatövi fény megfigyeléséről. Feltételezte, hogy a bolygók pályája nem ellipszis, hanem az általa bevezetett un. Cassini-féle görbe. Részt vett a párizsi meridián általa javasolt mérésben. Nem fogadta el Newton gravitációs elméletét, azonban felfedezései és megfigyelései alapján a 17. 18. század legjelentősebb csillagászai közé tartozik. Fia is jeles csillagász lett. 

A fotómon jelöltem a Cassini rést. Szélessége: 3570 km.  A Holdon a róla elnevezett 57 km. átmérőjű kráter látható. 

Forrás: História Tudósnaptár

ZACH FERENC XAVÉR CSILLAGÁSZ, GEODÉTA

 Zach Ferenc Xavér ( 1754  jún.13. - 1832 szept. 02. ) csillagász, geodéta. Holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla. 

                                    A bécsi katonai akadémián végezte tanulmányait.

  1798-ban csillagászati - geodéziai folyóiratot indít. Megszervezi az első nemzetközi csillagászati konferenciát. Több helyesbített csillagászati táblázatot közöl ( Hold, Nap, bolygó pozíciókról ) Felhívta a figyelmet a változócsillag észlelés jelentőségére. 

71km. átmérőjű kráter őrzi nevét a déli pólus környékén. A kráter átmérője kb. Budapest - Székesfehérvár távolság. A fotó 2020.04.30-án készült.