KÖNYVAJÁNLÓ. DAVA SOBEL HOSSZÚSÁGI FOK

   A felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája " jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának  képessége híján a tengerészek  a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren amint eltűnt a szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon  futottak zátonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak.  

 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. Egyetlen ember John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni-egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt, amire eddig még a szárazföldön se igen volt példa. Ez a könyv ennek a nagyszerű embernek az életét, küzdelmét valamint a hosszúsági fok jelentőségét  ismerhetjük meg történelmi hiteleséggel a könyv oldalain. 

A Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör. 

Képek forrása: Vilaglex, Hir.ma.

PLANETÁRIS KÖD A VULPECULA CSILLAGKÉPBEN. TÍZÉVES A VULPECULA CSILLAGDA.

   A napokban tízéves a Vulpecula ( Kis Róka )  csillagda illő megemlékezni egy fotóval mely a névadó csillagképben található. A planetáris köd Súlyzó köd kép is ismeretes mivel alakja egy súlyzóra emlékeztet. Távolsága 1000 fényév. A csillagkép a Tejút savjába helyezkedik el, augusztustól szeptemberig látható. ( A katalógusukban M 27. néven található )  

A térkép forrása: Wikipédia

SZATURNUSZ 2021.09.03. 2008.11.24.

 A Szaturnusz keringési ideje 29,5 földi év tengelyforgása 10 óra 14 perc. A gyűrűrendszer a Földhöz képest legfeljebb 27 fokos szögben látszik. A keringése során van olyan pont, hogy a gyűrű éléről látható. Ezt nekem 2008-ban sikerült rögzítenem. A gyűrű vastagsága legfeljebb 1,5 km. A Szaturnusz átmérője 120 660 km. kilencszerese a Földének. A gyűrű rendszer átmérője 270 000 km. 30 holdja ismert, ezek között a Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja. 

( A 2008-as felvétel még egy régebbi technikai háttérrel készült. )

A MARS HOLDJAINAK FELFEDEZŐJE

   A Mars két holdját a Phobost és a Deimost  Asaph Hall ( 1829-1907 ) amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben a washingtoni 66 cm-es lencsés távcsővel. Asaph Hall 1857-től a Harvard egyetem csillagvizsgálójának asszisztense, majd később az egyetem matematikai professzora lett. 

A kép forrása: BBC Science Magazin 

A HOLDBELI " VÖRÖS-TENGER "

    A Hold felszínének egyik érdekes és egyúttal vitatott felszíni képződménye az Alpesi völgy. Szinte alapjáig kettévágja az Alpesek hatalmas hegyláncát. Zavarba ejtő hasonlatosságot mutat a Vörös-Tengerrel. Az Alpesi völgy méretei: hossza: 130km. szélessége: helyenként 10km. mélysége: átlagosan 3km.  Egy rajzzal és egy saját fotóval szemléltetem a hasonlóságot. A Hold korongján fehér keretben a szobán forgó  terület.

A rajz forrása: Hédervári Péter Amiről a Hold mesél.  

JUPITER 2021.07.30.

  Péntek hajnalban készült fotó a Jupiterről. Két Galilei hold árnyéka is látható a korongon a Callistó árnyéka épp a "vörös folt felett "az épp kiforduló pedig az Io. A giff érzékelteti az óriás bolygó gyors tengelyforgását. A nagyobb nagyítású giffen a képek 16 perc különbséggel készültek, a kisebb nagyítású 45 perc alatti elfordulása figyelhető meg. A Jupiter tengelyforgása 9h. 55m. keringési ideje 11,9 év. Átlagos távolsága Naptól 778 millió km. 

 

 

 

AZ EMBERISÉG LEGNAGYOBB KALANDJA APOLLO - 11

Az Apollo -11 volt az első mely leszállt égi kísérőnkre 1969. július 20-án. A személyzet Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins. A Holdon összesen 2 h. 31m. 40 mp. töltöttek.
  21,55 kg kőzetet gyűjtöttek. A leszállás helyétől nem messze három kráter őrzi a három űrhajós  nevét, amelyeket a megszokottól eltérően élő emberekről neveztek el. Sajnos már Neil Armstrong és Michael Collins nincs közöttünk, Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én hunyt el Cincinnatiban. Michael Collins 2021. április 28-án távozott. 

"A NAP SZEKERÉNEK KERÉKVÁGÁSA" TEJÚT.

 A nyári éjszakai égbolton halvány fényszalagot láthatunk, mely sajnos most már városi égen szinte teljesen láthatatlan, ez a Tejút. A Tejútrendszerhez tartozik a Nap a Föld és a többi bolygó is. Mondhatjuk tehát: a Tejút csillagrendszere a mi szélesebb hazánk a világűrben. 

 Elnevezések. Van amelyik arról szól, hogy a Tejút a Nap szekerének elhagyott kerékvágása. Évezredekig napról napra ezen az úton járt a Nap szekere az égen. Az emberek azonban rossz cselekedeteikkel megharagították a szekér isteni gyeplőtartóját. Ezért jár a Nap most új úton.

Egy másik monda arról szól, hogy Herkules az óriás félisten egyszer kiloccsantott egy csöpp tejet. Ez a csöpp tej belehullott a a világűrbe. Ahogy mindig tovább gurult ott maradt a nyoma. Így keletkezett a széles tejfehér út az égen. Ennek az útnak egy rövid szakászát örökíti meg a fotóm. 

Forrás: Lothar Hitziger A holdbéli ember nyomában. Móra kiadó 1960. 

 

CSILLAGÁSZAT HASZNA ( 3 )

   A digitális képalkotás mára már teljesen kiszorította a hagyományos filmet. A 70-es évek elején kifejlesztett CCD technikát először csillagászati célokra  fejlesztették ki, ugyanakkor kitűnően használható látszólag távoleső területeken - mint például az orvosi röntgen, tomográfiás felvételek, ultrahangos képek. Ezek szó szerint életbe vágó. A röntgencsillagászati célokra fejlesztett érzékelők a távoli galaxisokat kitöltő gázt vagy a Tejútrendszer röntgen sugárzását mérték. Ezeket az érzékelőket használják a repülőtereken a csomagok átvilágítására. Még számos helyen felhasználható.  

 

A CSILLAGÁSZAT HASZNA ( 2. )

   Két minden otthonban megtalálható használati eszköz múltját vegyük szemügyre. Nevezetesen a tépőzárat és a teflont. 

  A svájci Georges de Mestral találmánya. Az ötlet a feltaláló ruhájára illetve kutyája bundájába akaszkodó bogáncs adta. Sikerét akkor érte el mikor a NASA használni kezdte a tépőzár-szalagokat az űrhajósok ruházatán valamint különböző tárgyak rögzítését az űrhajon belül. (A képen egy mobiltelefon tokja.) 

  A teflont a Du Pont cég mérnöke Roy Plunkett állította elő először 1941-ben. A Manhattan  terv idején használták az urán dúsítása során szigetelő anyagként. A háztartásokban leginkább az edények bevonatán találkozhatunk a teflonnal. A NASA a hővédő pajzsnál, űrruhák anyagaként használta. Így került át a hétköznapi életbe. 

A CSILLAGÁSZAT HASZNA ( 1. )

   A csillagászatot sokan elvont tudománynak tartják, melynek semmi haszna nincs, az űrkutatást is ebbe sorolják. Gyakran feltett kérdések: Mit keresünk a világűrben, mikor a Földön mennyi megoldandó gond van. Kevesen látják be az űrtevékenység közvetlen és közvetett hasznát. Egyre nagyobb mértékben jelenik meg mindennapi életünkben, naponta használatos tárgyainkban, berendezésekben műszaki megoldásokban. Ezekből szemezgetek egy egy posztban. Lássuk is az elsőt. 

Egy mai kereskedelmi forgalomban lévő digitális fényképezőgép CCD érzékelője 10,1 megapixel-ből áll. A Hubble űrtávcső " mellékterméke" 

A különböző típusú félvezető elemek kifejlesztése, valamint az egyre parányibb és egyre bonyolultabb integrált áramkörök mind az űrkutatás eredményei.  Napelemes karóra napjaink kínálatából. Az akkumulátor teljes feltöltés után sötétben kb. félévig üzemel. 

( a képek forrása: Horváth András - Szabó Attila  Űrkorszak ) 

 

TÖRTÉMELEM. LUDAS MATYI A CSILLAGOK KÖZT.

 Fazekas Mihály ( 1776 - 1828 ) Gondolom mindenkinek a Ludas Matyi jut eszébe róla.  Talán kevesen tudják, hogy csillagászattal is foglalkozott. 1819-től pedig szerkesztett egy kalendáriumot. Ezek voltak az első magyar naptárak, melyekből kimaradtak a babonás jövendölések. Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt, valamint az első füvészkönyv írója is volt. 

GÖMBHALMAZ A NYÍL (SAGITTA) CSILLAGKÉPBEN.

      Egy nem túl nagy csillagkép a Nyíl ( Sagitta ) csillagképben. 

Ez volt az a nyílvessző, amelyet Herkules a Sasra lőtt, aki minden nap büntetésből Prométeusz máját tépkedte, mivel ő lopta el az emberek számára tüzet az égboltról. 

 A nagy látószögű fotón nyíllal jelöltem annak halvány gömbhalmaznak hozzávetőleges helyzetét, mely a másik fotón látható. Az egyik legközelebbi gömbhalmaz távolsága 8500 fényév. A nagy látószögű fotó kb. azt mutatja amit szabadszemmel is láthatunk. Hosszú expozícióval készült fotón látható, hogy rengeteg csillag van ott ahol szemmel szinte alig látunk párat. 

NAP. 2021. 06.13.

   A keleti peremen befordulóban egy markáns napfolt, kiterjedt fáklyamezővel. A folt hasonlít egy holdi kráterhez. A felszínbe be van süllyedve. 

JUPITER, SZATURNUSZ. 2021.06. 05.

    A korahajnali órákban pazar koranyári időben fotóztam a Jupitert és a Szaturnuszt. A Jupiter korongján az Io holdjának árnyéka látszik, tőle balra pedig a Ganümedész. 

VÉKONY HOLDSARLÓ KORA 3,14 NAP. 20201. 06. 13.

 A nappali égen fotóztam. A Napon fókuszáltam a távcsövet és a koordináta tárcsák beállítása után meg is lett a vékony holdsarló. Szabadszemmel nem láttam. 

2021.06,10. RÉSZLEGES NAPFOGYATKOZÁS.

 Még a reggeli órákban is kétséges volt a fogyatkozás észlelése. A vonuló felhők közt sikerült azért néhány képet készíteni ahogy a Hold délidőben megkóstolja a Napot, igaz ezek, csak étvágyfalatkák. A fogyatkozás végét már nem sikerült rögzíteni mert hangosan megszólaltak odafentről, hogy be van fejezve. 😊

REGIOMONTANUS 1436 JÚNIUS 6. ÉVFORDULÓ

    A Regiomontanus (1436. junius 6. Könisberg 1476. július 6. Róma. német matematikus, csillagász, asztronómus ) Mátyás király meghívására a pozsonyi egyetemen adott elő 1467-71 között. Csillagászati táblázatok készítése mellett trigonometriai fügvénytáblázatokat szerkesztett. A budai váron keresztül  haladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz. Ez volt a budai délkör. Egy asztrolábiumot ( csillagóra ) rendelt Bécsből melybe belevésette a budai délkört.
   A Regiomontanus kráter rendkívül idős lepusztult kráter, mint egy 3,92 milliárd éves. A romos sáncfal és a feltöltődött aljazóból lehet következtetni idős korára. Átmérője 126x110 km. A vulkanikus elméletnek a hívei ezt a krátert hozzák fel segítségül. Fotómon megfigyelhető a központi csúcs tetején levő kürtő.

ÉVFORDULÓ RICHARD CRISTOPER CARRINGTON ( 1826-1875 )

 1826 május 26-án született Richard Cristoper Carrington angol amatőrcsillagász. 1859-ben erős kifényesedést figyelt meg a Napon távcsövével. Később ezt a megfigyelést Carrington eseménynek nevezték el. Carrington rajzai a valaha feljegyzett legnagyobb napkitörést örökítették meg, mely már akkor 1859-ben  komoly problémát okozott az épp kiépülő félben lévő távíró vonalakon. Korabeli híradások szerin szikrák csaptak ki a távírokból meggyújtva a papírt és megégette a távíró kezelőket. 1989-ben még nem igazán terjedt el az internet a mobiltelefon és a GPS. Ekkor történ, hogy Kanada Quebec tartományában drámai események veszi kezdetét. 90 másodperc alatt összeomlik az elektromos hálózat 6 millió ember maradt áram nélkül  sötétben és hidegben egy napkitörés következtében. A Carrington esemény 1989-ben történt volna akkor nem a 6 millió ember maradt volna áram nélkül, hanem 300-400 millió. Egy kicsit gondolkodjunk el milyen pusztítás lenne a digitális világunkban 2021-ben!!

A rajz Carrington rajza, a kitörés helyét az A,B,C és D betű jelöli.  

Végezetül pedig egy általam látott, illetve fotózott legnagyobb napfolt 2014.10. 26-án. 

ÉVFORDULÓ HELL MIKSA (1720-1792 )

 1720. május 15-én ezen a napon született Selmecbányán Hell Miksa magyar csillagász, matematikus. Felfedezte a földrajzi széllességmérés új módszerét. Sajnovics Jánossal együtt megmérte az 1769. június 3-ai Vénusz átvonulás kontaktusait a Nap előtt a norvégiai Vardö-szigetéről. Ezzel megtudta határozni a Nap, Föld távolságot. Nevéhez fűződik az első csillagászati évkönyv.

 Három magyarországi csillagvizsgáló megalapításában is része volt.  Az  Egri csillagda 1776, Budai csillagvizsgáló 1780, Gyulafehérvár 1794.

 Nevét kráter is őrzi a Holdon, ezt a krátert nekem is sikerült megörökítenem. A kráter 33 km átmérőjű és 2200 m. mély.