2020. szeptember 17., csütörtök

ÉGI ORSZÁGÚT

 Több mint hatvan éve születtem Gödöllőn. Gyermekkoromban szabad szemmel látható volt a Tejút. Sajnos most 2020-ban, csak fotografikusan lehet látni. A kép jobb alsó sarkában látható mennyire meghatározó a fényszennyezés. Belenagyítva a képbe tapasztalható, hogy mennyi csillagot rejt ez az égi országút.  Hozzátéve, hegy ez, csak egy amatőr 200 m/m átmérőjű  csillagászati távcső.




2020. augusztus 29., szombat

PERSEUS IKERHALMAZ 2020.08.29.

  A Perseus csillagképben lévő Ikerhalmaz szabad szemmel kis ködösségnek látszik. Egy túra látcsővel már csillagokra bomlik és pazar látványt nyújt. Az egymáshoz nem csak szemmel látható a közelségük, hanem fizikailag is közel vannak egymáshoz. A köztük lévő távolság 50 fényév. A távolságuk kb. 7000 fényév. Megtalálása a Cassiopeia csillagkép elnyúlt W alakja lehet segítségül, ( A Cassiopeia északi irányba keressük ) mely elég könnyen azonosítható. A mellékelt fotómon a keretben az Ikerhalmaz. 





2020. augusztus 27., csütörtök

MARS 2020.08.27.

   A fotó készítésekor a Mars 76, 519 millió kilométerre volt a Földtől. Átmérője nagyjából a Föld átmérőének a fele. Alakzatok felismerhetőek a felszínen. A 2020-as évben három szonda is indult a vörös bolygóra.  Az éjszaka második felében látható a délkeleti égbolton, feltűnő a vörös fényével. 




2020. augusztus 21., péntek

2020.08.20. M31 ANDROMEDA

   Az Andromeda egy spirálgalaxis, Naptól mért távolsága 2,5 millió fényév. Átmérője 220 ezer fényév. Kis távcsővel vagy egy túratávcsővel is felkereshető, de csalódást okoz, mert részleteket nem mutat, csak fotografikusan. Ellipszis alakú, fényesebb központot látni. 2-3 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. 






2020. augusztus 20., csütörtök

2020.08.19. M27. SÚLYZÓKÖD

   Kellemes nyári éjszakán készült a kép, megint egy planetáris ködről. A köd csillagdám névadója a Vulpecula ( Kis Róka ) csillagképben található. Távolsága kb. 1250 fényév. Az elnyúlt ködnek a hosszabbik tengelye 3. fényév. A közepén lévő csillag sugárzása készteti világításra a ritka gázt. 

A planetáris ködökről a Lyra csillagképben található gyűrős ködnél lehet többet olvasni. 



2020. augusztus 13., csütörtök

PERSEIDÁK 2020. AUGUSZTUS

    Augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A látványos meteor hullást a Perseida nevű meteor rajról lett ismert. A Perseida nevet azért kapta, mert ettől a csillagkép ( Perseus ) felől sugárzik szét a raj. A maximuma augusztus 12. és augusztus 24. között jellemző. A magyar nyelvben használatos még a futócsillag, és a Szent Lőrinc könnyei elnevezés is. A  raj szülő égitestje a 130 éves keringési idővel rendelkező Swift-Tutle üstökös. A tagjait  az üstökös csóvájából kiszakadt por alkotja, mely hosszú időn át kering a kométa pályáján. Ezek az apró porszemek a légkörben elégnek és ez okozza a látványt. 

Három meteort sikerült lefotóznom, de szabad szemmel egy óra alatt tizenötöt láttam.  Íme a fotók. 






 


2020. augusztus 1., szombat

2020. JÚLIUS

    Júliusban megfigyelt és fotózott események a Naprendszerben. 
A Nap aktivitása az új 11 éves ciklus kezdetét jelzi.  Egy nagyobb foltcsoport és két új fáklyamező jelent meg a felszínén. A Jupiteren a Ganümedész nevű holdja és árnyéka volt látható a korongon. A Szaturnusz gyűrűire tökéletes a rálátás. 
A Marsnak napról napra javul a megfigyelhetősége. 








2020. július 31., péntek

MARS 2020.07.31.

  2020-ban három szonda is indult a vörös bolygó felé, a kedvező indítási ablakot kihasználva. Az Európai űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmoszal karöltve indítja el a bolygó felé az ExoMars szondát. A kínaiak most indítanak először szondát a vörös bolygó felé, Huoxing-1 néven ( jelentése: Mars )  fedélzetén egy kis mars járóval. Az Egyesült Arab Emírségek a harmadik kik meghódítani kívánják a bolygót a Mars Hope ( Reménység ) nevű szondával. 
  Tegnap kora hajnalban készítettem fotót a meghódításra váró bolygóról. 

 

2020. július 26., vasárnap

NAP 2020.07.26.

    Ezen a három fotón dióhéjban ismerkedjünk meg a napfoltokkal.
A Nap felszínén időről időre megjelenő sötét foltok a napfelszín hidegebb gázokból álló területei. Élettartamuk néhány naptól, néhány hónapig tart. Mérete a néhány száz kilométertől a 100 000 kilométerig terjedhet. A foltok  környezetében feltűnő kitörések a flerek. A Földet is elérő atomi részecskéket lövellnek a térbe, amelyek a földi sarki fényt hozzák létre.
A granulációk a felszín fölé emelkedő, mintegy 1000 kilométer átmérőjű gázcsomók. A napfoltok centruma az umbra, a napfélszín sötétebb és hűvösebb területe, mintegy 4500 c fokos. Az umbrát körülvevő valamivel világosabb és melegebb terület penumbra.

A NAPBA, CSAK MEGFELELŐ SZŰRŐVEL SZABAD NÉZNI!!





2020. július 23., csütörtök

LYRA GYŰRŰS KÖD. 2020.07.22.

  A Lyra ( Lant ) csillagképben található ez a planetáris köd. Az elnevezése bolygószerűt jelent. Régebben azt gondolták, hogy ezek bolygók. Az objektumokon az elnevezés rajta maradt.
  Gömbhéj alakú gázfelhő. Távolsága Földünktől 2 283 fényév. A ködök közepén rendszerint egy magas felszíni hőmérsékletű csillag van, ennek sugárzása gerjeszti fénykibocsájtásra magát a ködöt. A köd anyagát a központi csillag dobta le magáról egy robbanás szerű folyamat során. A Lyra gyűrűs köd központi csillagát először egy magyar, nevezetesen Gothard Jenő fotózta le 1886-ban. Gothard volt az első a hullócsillagok, üstökösök fényképen történő megörökítésében.


2020. július 22., szerda

NAP 2020.07.22. 10.h.30.m

  Új folt fordult be a Napon. Mellette fáklyamezők láthatók. A Folt a felszínhez viszonyítva kissé hűvösebb terület. A fekete rész hőmérséklete is 4000 celsius. A foltok ott jönnek létre, ahol a Nap felszínén erős a mágneses tér. 
 A folt mellett jelöltem a körülbelüli Föld átmérőt. A korong fotón jelölve van a folt helyzete.

A NAPBA, CSAK MEGFELELŐ SZŰRŐVEL SZABAD NÉZNI!!!!!




2020. július 20., hétfő

VIKING-1. 1976. JÚLIUS 20.

   A Mars kutatásnak jelentős sikerét könyvelhették el mikor az amerikai Viking-1 szonda 1976. július 20. elérte a bolygó felszínét és ott működőképes is maradt. Az indítás 1975. augusztus 20. történt.  Az első felvételek a szonda lábáról készültek, mert a kutatók kíváncsiak voltak, hogy a felszín mekkora nyomást bír el. Az első panoráma képekből kiderült, hogy az ég halvány rózsaszín a felszín pedig rozsda barna.
  A Viking szondák működését részletesen bemutatja Carl Sagan a Cosmos című sorozat 5. részében.




2020. július 18., szombat

JOHN GLENN. 1921. JÚLIUS 18.

  1921. Július 18-án született John Glenn: Ő a 3. amerikai aki az űrben járt, és az első aki megkerülte a Földet a Mercury Atlas-6 Friendship 7. fedélzetén 1962 február 20-án. 1998. oktober 29 és november 7. között ismét járt az űrben az STS-95, Discovery fedélzetén, így ő lett a legidősebb ember aki az űrben járt, 77 évesen. Elhunyt 2016. december 8-án 95 éves korában Colombusban.



2020. július 12., vasárnap

GÖMBHALMAZ A HERCULES CSILLAGKÉPBEN.

   Nem túl látványos nyári csillagkép a Lyra mellett. A benne lévő gömbhalmaz az északi félteke legnagyobb ilyen típusú halmaza. Túratávcsővel halvány kör alakú ködösségnek látszik, nagyobb csillagászati távcsőben már csillagokra bomlik.
   A gömbhalmazok sok ezer, esetleg több százezer csillagból álló halmaz, amelynek tagjai olyan közel vannak egymáshoz, hogy a tömegvonzás nem engedi szétszóródni őket. Idős csillagokból áll.
Távolsága 25 000 fényév, tehát mikor ezt a halmazt szemléljük 25 000
évre pillantunk vissza a múltba. ( a fotó 2020. 07. 10-én készült )


2020. július 11., szombat

NEOWISE ÜSTÖKÖS 2020. 07. 11. 03 h. 10 m.

   Az északkeleti horizonthoz nagyon közel van a kométa. Napkelte előtt sikerült fotót készíteni róla. Az utolsó negyedében járó Hold sejtelmes fényt adott a pazar látványhoz.
  Az üstökösök jégből és porból álló égitestek. A Nap sugárzásának hatására a mag párologni kezd és a napszél a kóma anyagát a Nappal ellentétes irányban fújja el. így jön létre a csóva, mely több száz millió kilométer hosszú is lehet. Van az üstökösök közt amelyek mintegy 1 millió év alatt kerüli meg a Napot. A képen látható üstökös keringési ideje 6776 év. Elgondolkodtató vajon  akkor mit is csinált az emberiség.









2020. július 6., hétfő

2020.07.06. JUPITER, SZATURNUSZ, MARS

    A fotó 2020.07.06-án hajnalban készült. A képen jelöltem a főbb felhősávok nevét és elhelyezkedését a korongon. A Marsnak még rendkívül kicsi az átmérője.







2020. július 5., vasárnap

HÉDERVÁRI CSILLAGVIZSGÁLÓ LÁTOGATÁSA 2020.07.04.

  Rezsabek Nándor szervezésében meglátogattuk a Budapest Árpád fejedelem útja 40-41 alatt lévő 1984-ben elhunyt tudományos szakíró csillagvizsgálóját. Hédervári nevét kráter is őrzi a Holdon. A csillagvizsgáló az épület belső udvarán található, téglából épült, kupolával a tetején. Az évtizedek múltával sem látható beázás. A kupola alumínium lemezekből készült szegecselve. Az épület belsejében kartondobozokban korabeli könyvek folyóiratok találhatok. Az egyikben Hédervári aláírása szerepel. Néhány saját kezűleg bekeretezett fotó még a falon lógott. A ház bejáratánál emléktábla őrzi a nevét, melynek szövegét Nándor fogalmazta. A látogatás után egy kávé mellett elbeszélgettünk Nándival. Néhány fotó a helyszínről.






2020. július 1., szerda

CASSINI-HUYGENS ŰRSZONDA 2004. 07. 01.

   A Cassini-Huygens űrszondát 1997. október 15. indították el a Szaturnuszhoz. 2004. Július 1. állt pályára a gyűrűs bolygó körül, majd megkezdte a bolygónak és 31 ismert holdjának négy éven át tartó tanulmányozását. Egy fotó a szondáról és egy másik saját fotó a vizsgált bolygóról. ( a fotóm 2020.06.25. készült )



2020. június 26., péntek

BOLYGÓK JÚNIUSBAN.

   Az esős idő ellenére négy bolygót fotóztam júniusban.
 Az első a Vénusz. Junius 24-én a délelőtti órákban 10 h. 50 m.-kor delelt a bolygó, immáron átkerült a Nap elé. Már ellőtte nyugszik. A vékony sarló a nappali fényözönben is sikerült megtalálni.


A következő a Jupiter, éjfél előtt kel. 20-án hajnalban került a távcső látómezejébe, hajnali 02 h. készült a fotó. Három holdja is látható, melyek átmérője hozzávetőlegesen a mi Holdunkéhoz hasonlatos. A Nagy Vörös folt is látható mely mostanában inkább narancsos színt mutat és nagysága zsugorodik.


A következő a Naprendszer második óriás bolygója a Szaturnusz. Egy órával kel később mint Jupiter. A korongján láthatók felhősávok mint a Jupiteren. A gyűrűrendszer vastagsága, csak néhány kilométer, míg az átmérője eléri a 250 000 kilométert. A gyűrűben látható úgynevezett Cassini rés szélessége hozzávetőlegesen 3600 km. A Gyűrű főképp apró vízjégkristályok alkotják, de előfordul benne akár 10 méter átmérőjű jégdarabok is.


A Mars 04. óra körül fotóztam, már világosodott az ég alja. Nagyon kicsi még az átmérője, de hónapról hónapra javul a láthatósága.  A déli pólusánál látható a jégsapka mely a zúzmara szerűen rakodik le összetétele, vízjég és szárazjég. A Mars átmérője hozzávetőlegesen a Föld fele, 6800 km. Két holdja van a 27 kilométer hosszú krumpli alakú Phobos és a még ennél is kisebb 15 km-es Deimosz.


2020. június 20., szombat

JUPITER 2020.06.20.

  A hajnali órákban igen szeles felhőátvonulásos időben készült a fotó. A Jupiter és a Galilei holdak közül hármat sikerült a látómezőbe csalogatni. A Callisto nem fért már bele. A holdak nagysága nagyjából megfelel a Mi Holdunk átmérőjének, kb. 3500 km. A korongfotón felfedezhető a Nagy Vörös folt, mely mostanában inkább narancssárga és nagysága zsugorodik. 2014-ig a Jupiter-holdak száma 67-re emelkedett.