2020. április 26., vasárnap

VÉNUSZ HÁROM HÓNAPBAN

Az esti órákban fényesen ragyog a nyugati égen. Fázisokat mutat mint a Hold.



2020. április 2., csütörtök

NAP 2020.04.02.

  Hosszú idő után először jelent meg egy kisebb foltcsoport a Napon. A 11. éves napfolt ciklus minimumában járunk. Talán az új ciklus kezdetét jelzi ez a kis foltcsoport.
 A korong fotón jeleztem a körülbelüli Föld nagyságot a Naphoz viszonyítva, valamint két fotó, más más nagyítással. 

MEGFELELŐ SZŰRŐ NÉLKÜL A NAPBA NÉZNI TILOS.


2020. április 1., szerda

SÉTÁK A HOLDON 2020.03.31.

     A felhők érkezése előtt sikerül ezt a a fotót rögzíteni a déli pólus környékén.  Nevezetesen a Stöfler és a Maurolycus kráterek. Az utóbbi ∅114 km, mélysége 4730 m. Teraszos kráterfallal és több központi csúccsal rendelkező összetett szerkezetű  kráterekkel sűrűn borított terület leglátványosabb alakzata. A Stöfler kráter ∅126 km. mélysége 2760 m. A déli pólus krátermezejének szintén látványossága a romkráter. Többes kráter rendszert látunk melynek felét elpusztította a kisebb becsapódások.





2020. március 31., kedd

HOLDI SÉTÁK 2020.03.29.

    A sétám alkalmával két helyszínt jártam be tüzetesebben.
 Az első a Hold keleti részén lévő néhány kráter melyek közül az egyik magyar vonatkozással is bír. Weinek László ( 1848 - 1918 ) csillagász egyetemi tanár. 1874-ben a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulásáról készített fotókat Kerguelen szigetén ( francia fennhatóság alátartozó szigetcsoport az Indiai - óceán déli medencéjében ) 1884 - 1914 között 200 rajzát tette közzé. A róla elnevezett kráter 30 km átmérőjű. Felette több apró kráter fedezhető fel. Ugyanezen képen a látható a patkó formájú  Fracastorius - kráter. Mára, csak a háromnegyed része maradt meg erősen romos formában. Az aljzatát egyértelműen ugyan az a lávafolyás öntötte el mint a felette lévő tengert a Mare Nectarist  ( Méz tenger ) átmérője 214 km.
  A Piccolomini átmérője 88 km, mélysége 4500 méter. Központi csúcsa 2 km magasra emelkedik ki az aljzatól.
 A másik képen a Gartner látható az északi félteke egyik kiemelkedő romkrátere a maga 102 km-es átmérőjével. A Mare Frigolis ( Hidegség Tengere )  északi részén látható.


2020. március 29., vasárnap

RÉGI ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK

  Az amatőrcsillagászat és észlelés mellett másik szenvedélyem a háború előtti és háború utáni csillagászati ismeretterjesztő könyvek gyűjtése a 80-as évekig.
Szép gyűjteményt sikerült eddig összeszednem körülbelül 120. darabot. köztük néhány ritkasággal. Élvezetesebb olvasni a mint a mostaniakat, emberközelibbek. Talán a különbséget úgy tudnám érzékeltetni mint a bakelit lemez és a cd közt van, a bakelit lemez él, a cd tökéletes, de ez szubjektív vélemény.
  Álljon itt az egyik kedvencem a Plútó felfedezése Tombaugh és Patrik Moore tollából. Igaz a könyv 1989-es kiadás.


2020. március 26., csütörtök

HÁZI NAPRENDSZER

  Saját fotóimból összeállítottam egy házi Naprendszert. Az üres karikákat, Merkúr, Uránusz, Neptunusz még be kell gyűjtenem. A Föld helyén a csillagdám műszere látható.


2020. március 21., szombat

2020. 03. 02. M81, M82. URSA MAJOR

  A járványveszélyt kicsit kijátszva a kis csillagdámból bizony én kirándultam, nem is akárhova és nem is akármilyen távolságra.
A Nagy Medve ( Göncöl Szekér ) csillagképben található két galaxist kerestem fel. A Messier 81 egy spirálgalaxis,Földtől mért távolsága 
11 740 000 fényév a fotón figyelmes szemlélő felfedezheti a két karját a galaxisnak. A másik a Messier 82 ( Szivar galaxis ) igen aktív csillagképződésről ismert. Távolsága 11-12 millió fényév.
  Az ilyen jellegű képek készítése teljesen más technikát kíván, én ezt csak most próbálgatom. A kép 25 x 3 perces expozíció  és 8 db. korrekciós kép felhasználásával készült.


2020. február 15., szombat

MAGYAR ELNEVEZÉSEK A HOLDON ZACH KRÁTER.

    A fotó 2020.02.15-én hajnalban, fogyó fázisnál készült. A Zach kráter került a távcső és a kamera látómezejébe.
  A Zach kráter Zách János Ferenc ( 1754. Pest - 1832. Párizs ) csillagász és geodéta a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  A kráter átmérője 71 km. A perem körül négy kisebb kráter látható, így olyan a formát ölt mint egy dobókocka. Pont az éjszaka és a nappal (terminátor ) vonalán látható a kép felső harmadában.







2020. február 9., vasárnap

ORION-KÖD

   A téli égbolt egyik meghatározó csillagképe. A magyar folklórban Kaszás néven hivatkoznak rá. Ez a csillagbölcső, amelyet Nagy-Orion-ködnek is neveznek, egyike a téli égbolt csodáinak. A fényképen a köd közepe túlexponált lesz, és ez eltakarja a trapéz formában látható  négy csillagot, melyek megvilágítják a ködöt.  A köd távolsága kb. 1800 fényév.
  Az Orion csillagképben jelöltem a köd helyét. Valójában engem a Naprendszer és azon belül a Hold érdekel. Az ilyen jellegű fotók nagyobb rutint és más módszereket igényelnek. Ezeket igyekszem elsajátítani.






2020. január 19., vasárnap

ARÁNYOK A VILÁGMINDENSÉGBEN.


Ebben a szürke ködös időben gondolkodjunk el a felettünk levő kozmosz léptékein. Ez a rövid videó segít elgondolkodni.


2020. január 11., szombat

VÉNUSZ 2020.01.11.

     A Naprendszer Naptól számított második bolygója a Vénusz. A Napot 225 nap alatt kerüli meg. 243 naponként fordul meg tengelye körül.  A Holdhoz hasonlóan fázisai vannak. A fotómon a csökkenő fázisú Vénusz látható. A felszínét vastag felhőzet takarja el előlünk, mely 96%-ban szén-dioxidból áll. Mérete közel akkora mint Földünké. A fotó 2020. 01.11-én készült a kora esti órákban. Sötétedés után a délnyugati horizont felett rendkívül fényesen látszik. A Vénusz fázisairól itt találhatók fotóim. https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search?q=Vénusz



2019. december 8., vasárnap

PETAVIUS KRÁTER 2019. 11. 30.

     A fotó még november 30-án készült. A Hold keleti felének figyelemre méltó alakzata, méretei lélegzetelállítóak, átmérője 177 km. mélysége 330 méter, kora közel négymilliárd év. Denis Peteau,1583-1662 francia teológus és történetíróról kapta a nevét.
  A kráterben húzódó rianás közel 100 kilométer hosszú. Lávával feltöltött aljzatát több finomabb rianás szabdalja, de ehhez nagyobb légköri nyugodtság kellett volna mely a fotó készítésekor nem volt meg. Hatalmas központi csúcsát és teraszos falszerkezetét még kisebb távcsőben is láthatjuk.


2019. november 10., vasárnap

2016.05.09. MERKÚR ÁTVONULÁS..

   2016. májusában figyelhettem  meg Merkúr-átvonulást. Akkor pár képet tudtam készíteni az eseményről a felhők vonuló résein keresztül. Nem sok esély van látni a holnapi átvonulást. Az időjárás nem sok jót ígér. A rövid giffen a Merkúr a korong alsó harmadában egy kis fekete korongnak látszik. A Nap egyenlítője felett egy napfoltot is megfigyelhetünk. Egy nagyobb nagyításon érzékelhetőek az arányok. A Merkúr átmérője 4880 km.
   A 2019.11.11-i esemény kora délután kezdődik és napnyugtakor még tart. Esetleg, ha az időjárás engedi 11 h. 35 m. után érdemes rápillantani a Napra. FIGYELEM A NAP MEGFIGYELÉSRE A TÁVCSŐRE / LÁTCSŐRE MEGFELELŐ FÉNYCSÖKKENTŐ SZŰRŐ FELHELYEZÉSE  KÖTELEZŐ!!!





2019. október 20., vasárnap

HAJNALI SÉTA AZ UTOLSÓ NEGYEDBEN JÁRÓ HOLDON. 2010.10.20.

  Egy rövid kétperces videóséta az utolsó negyedben járó Holdon.

2019. október 6., vasárnap

EGY ÉRDEKES MAGYAR VONATKOZÁSÚ ELNEVEZÉS A HOLDON.

    Rudolf König 1912-ben kiadott egy holdatlaszt melyben a Kárpátok elnevezésű hegyvonulatnak két alakzatát Mátra illetve Tátra névvel jelölte, hogy ez mennyire volt hiteles nyitott kérdés számomra.
    Rudolf König ( 1865-1927 ) osztrák kereskedő, amatőr csillagász és szelenográfus volt. Bécsben született és műszaki végzettségét Lipcsében szerezte. 1906-ban bécsi háza tetején egy magán csillagvizsgálót épített. Ebben a csillagvizsgálóban sok megfigyelést végzett a Holdról. A Holdon kráter őrzi a nevét König néven.

A fotómon jelöltem a két alakzatot és csatoltam a térképlapot, valamint König egy fotóját.
    Érdemes lesz felkeresni és egy fotó készíteni a róla elnevezett kráterről.





2019. szeptember 29., vasárnap

NAGYOBB HOLDI ALAKZATOK ELNEVEZÉSE MAGYARUL

  Készítettem egy térképet a nagyobb holdi alakzatok elnevezéséről
a magyar fordítás felhasználásával, természetesen a teljesség igénye nélkül.
 A nagyobb alakzatok szabad szemmel is láthatók a kisebbeket egy túratávcsővel is felkereshetjük.  ( saját fotó felhasználásával )



2019. szeptember 21., szombat

RÖVID VIDEÓM A HOLDRÓL 2018.04. 24.

Egy 2018-as rövid két perces barangolás a Holdon. ( teljes képernyőt javaslok ) 


2019. szeptember 20., péntek

AZ INDIAI SZONDA LESZÁLLÁSI HELYE 2019.09.18.

  A kép felhőátvonulások résein keresztül készül szeptember 18-án hajnalban. Az indiai szonda leszállóhelye ( vagy becsapódási helye ) volt a célom. Az információt a szonda helyzetéről  az interneten kerestem.
  A Chandrayaan-2 szeptember 6-án kísérelte meg a leszállást, melyet élő közvetítésben követtem.
  A nevét az indiai űrprogram atyjáról ( Vikra Sarabhai ) kapta a leszállóegység. Manőverei 15 percig tartottak, ennek a negyed órának az utolsó perceiben szakadt meg a kommunikációs kapcsolat, ha sikerrel járt volna India akkor ők lettek volna a negyedik űrnemzet mely végrehajtja ezt a bravúrt.
  A sikeres leszállás helye a Hold déli pólusa környékén a Manzinus kráter térségében lett volna.  A fotómon a térség és a vélt leszállási ( becsapódási ) hely van jelölve, valamint a korongfotón a keretben van jelölve. Az utolsó fotó pedig magáról a roverről és a szondáról látható.




2019. szeptember 12., csütörtök

1959.SZEPTEMBER 12. LUNA-2

     A Luna-2 1959. szeptember 12-én startolt. Majd 35 órás repülés után érte el a Földtől akkor valamivel több mint 381 000 km-re lévő Hold felszínét, és becsapódott az Autolycus kráter térségébe. Ezzel ez volt az első ember alkotta szerkezet mely a Hold felszínébe csapódott.
   A Luna-2 műszerei egy magnetométer, amely a mágnesestér erejét és irányát határozta meg, egy Geiger- Müller számláló, mely a rádióaktív sugárzást mérte, egy rezgésmérő és egy mikrometeorit - detektor. Ezzel bebizonyította, hogy a Holdnak nincs belső eredetű mágneses tere.

   Ezt a becsapódást a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló intézetének munkatársai is megfigyelték optikai műszereikkel. Szakfolyóiratokban és nemzetközi konferenciákon be is számoltak erről.

 A fotómon a becsapódás helyét fehér kör jelzi.






2019. szeptember 8., vasárnap

HOLDI SÉTÁK 2019.09.05.06.

  Az elmúlt héten két napot tudtam a csillagdában tölteni. Hatodikán egy plusz élményt adott az észleléshez, hogy akkor fotóztam  mikor az indiai szonda a leszálláshoz készült. Érdekes érzés volt tudni, hogy akkor és ott épp egy ember által készült szonda a leszálláshoz készülődik. Sajnos a Holdat érés meghiúsult. A kertben lévő terület lett fotózva.



  A második a fotón az Alpesi-völgyet láthatjuk. Ez egyike a legtöbbet vitatott képződményeknek.  Mely szó szerint szinte kettévágja az Alpesek hatalmas hegyláncát. Alakját a Vörös-tengerhez is hasonlítják. Hossza eléri a 130 km, szélessége megközelíti 10 km-t, mélysége átlagban 3 kilométer.  A második kép a tágabb környezetét mutatja.



Az utolsó fotó 5-én készült. A Luna-21 és a Lunokhod-2 útját jelöli. A Holdat érés 1973 január 15-én történt. A két jelölés közti távolságot tette meg  a rover.
Az utolsó emberes Holdra szállás 1972 december 11-én érte el a Holdat a Taurus Littrow térségben. A legénység Eugen Cernan és Harrison Schmitt 33,8 kilométert tett meg a felszínen a holdautóval.