MAGYAR ELNEVEZÉSEK A HOLDON ZACH KRÁTER.

    A fotó 2020.02.15-én hajnalban, fogyó fázisnál készült. A Zach kráter került a távcső és a kamera látómezejébe.
  A Zach kráter Zách János Ferenc ( 1754. Pest - 1832. Párizs ) csillagász és geodéta a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  A kráter átmérője 71 km. A perem körül négy kisebb kráter látható, így olyan a formát ölt mint egy dobókocka. Pont az éjszaka és a nappal (terminátor ) vonalán látható a kép felső harmadában.

ORION-KÖD

   A téli égbolt egyik meghatározó csillagképe. A magyar folklórban Kaszás néven hivatkoznak rá. Ez a csillagbölcső, amelyet Nagy-Orion-ködnek is neveznek, egyike a téli égbolt csodáinak. A fényképen a köd közepe túlexponált lesz, és ez eltakarja a trapéz formában látható  négy csillagot, melyek megvilágítják a ködöt.  A köd távolsága kb. 1800 fényév.
  Az Orion csillagképben jelöltem a köd helyét. Valójában engem a Naprendszer és azon belül a Hold érdekel. Az ilyen jellegű fotók nagyobb rutint és más módszereket igényelnek. Ezeket igyekszem elsajátítani.

ARÁNYOK A VILÁGMINDENSÉGBEN.

Ebben a szürke ködös időben gondolkodjunk el a felettünk levő kozmosz léptékein. Ez a rövid videó segít elgondolkodni.

VÉNUSZ 2020.01.11.

     A Naprendszer Naptól számított második bolygója a Vénusz. A Napot 225 nap alatt kerüli meg. 243 naponként fordul meg tengelye körül.  A Holdhoz hasonlóan fázisai vannak. A fotómon a csökkenő fázisú Vénusz látható. A felszínét vastag felhőzet takarja el előlünk, mely 96%-ban szén-dioxidból áll. Mérete közel akkora mint Földünké. A fotó 2020. 01.11-én készült a kora esti órákban. Sötétedés után a délnyugati horizont felett rendkívül fényesen látszik. A Vénusz fázisairól itt találhatók fotóim. https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search?q=Vénusz

PETAVIUS KRÁTER 2019. 11. 30.

     A fotó még november 30-án készült. A Hold keleti felének figyelemre méltó alakzata, méretei lélegzetelállítóak, átmérője 177 km. mélysége 330 méter, kora közel négymilliárd év. Denis Peteau,1583-1662 francia teológus és történetíróról kapta a nevét.
  A kráterben húzódó rianás közel 100 kilométer hosszú. Lávával feltöltött aljzatát több finomabb rianás szabdalja, de ehhez nagyobb légköri nyugodtság kellett volna mely a fotó készítésekor nem volt meg. Hatalmas központi csúcsát és teraszos falszerkezetét még kisebb távcsőben is láthatjuk.

2016.05.09. MERKÚR ÁTVONULÁS..

   2016. májusában figyelhettem  meg Merkúr-átvonulást. Akkor pár képet tudtam készíteni az eseményről a felhők vonuló résein keresztül. Nem sok esély van látni a holnapi átvonulást. Az időjárás nem sok jót ígér. A rövid giffen a Merkúr a korong alsó harmadában egy kis fekete korongnak látszik. A Nap egyenlítője felett egy napfoltot is megfigyelhetünk. Egy nagyobb nagyításon érzékelhetőek az arányok. A Merkúr átmérője 4880 km.
   A 2019.11.11-i esemény kora délután kezdődik és napnyugtakor még tart. Esetleg, ha az időjárás engedi 11 h. 35 m. után érdemes rápillantani a Napra. FIGYELEM A NAP MEGFIGYELÉSRE A TÁVCSŐRE / LÁTCSŐRE MEGFELELŐ FÉNYCSÖKKENTŐ SZŰRŐ FELHELYEZÉSE  KÖTELEZŐ!!!

HAJNALI SÉTA AZ UTOLSÓ NEGYEDBEN JÁRÓ HOLDON. 2010.10.20.

  Egy rövid kétperces videóséta az utolsó negyedben járó Holdon.

EGY ÉRDEKES MAGYAR VONATKOZÁSÚ ELNEVEZÉS A HOLDON.

    Rudolf König 1912-ben kiadott egy holdatlaszt melyben a Kárpátok elnevezésű hegyvonulatnak két alakzatát Mátra illetve Tátra névvel jelölte, hogy ez mennyire volt hiteles nyitott kérdés számomra.
    Rudolf König ( 1865-1927 ) osztrák kereskedő, amatőr csillagász és szelenográfus volt. Bécsben született és műszaki végzettségét Lipcsében szerezte. 1906-ban bécsi háza tetején egy magán csillagvizsgálót épített. Ebben a csillagvizsgálóban sok megfigyelést végzett a Holdról. A Holdon kráter őrzi a nevét König néven.

A fotómon jelöltem a két alakzatot és csatoltam a térképlapot, valamint König egy fotóját.
    Érdemes lesz felkeresni és egy fotó készíteni a róla elnevezett kráterről.

NAGYOBB HOLDI ALAKZATOK ELNEVEZÉSE MAGYARUL

  Készítettem egy térképet a nagyobb holdi alakzatok elnevezéséről
a magyar fordítás felhasználásával, természetesen a teljesség igénye nélkül.
 A nagyobb alakzatok szabad szemmel is láthatók a kisebbeket egy túratávcsővel is felkereshetjük.  ( saját fotó felhasználásával )

RÖVID VIDEÓM A HOLDRÓL 2018.04. 24.

Egy 2018-as rövid két perces barangolás a Holdon. ( teljes képernyőt javaslok ) 

AZ INDIAI SZONDA LESZÁLLÁSI HELYE 2019.09.18.

  A kép felhőátvonulások résein keresztül készül szeptember 18-án hajnalban. Az indiai szonda leszállóhelye ( vagy becsapódási helye ) volt a célom. Az információt a szonda helyzetéről  az interneten kerestem.
  A Chandrayaan-2 szeptember 6-án kísérelte meg a leszállást, melyet élő közvetítésben követtem.
  A nevét az indiai űrprogram atyjáról ( Vikra Sarabhai ) kapta a leszállóegység. Manőverei 15 percig tartottak, ennek a negyed órának az utolsó perceiben szakadt meg a kommunikációs kapcsolat, ha sikerrel járt volna India akkor ők lettek volna a negyedik űrnemzet mely végrehajtja ezt a bravúrt.
  A sikeres leszállás helye a Hold déli pólusa környékén a Manzinus kráter térségében lett volna.  A fotómon a térség és a vélt leszállási ( becsapódási ) hely van jelölve, valamint a korongfotón a keretben van jelölve. Az utolsó fotó pedig magáról a roverről és a szondáról látható.

1959.SZEPTEMBER 12. LUNA-2

     A Luna-2 1959. szeptember 12-én startolt. Majd 35 órás repülés után érte el a Földtől akkor valamivel több mint 381 000 km-re lévő Hold felszínét, és becsapódott az Autolycus kráter térségébe. Ezzel ez volt az első ember alkotta szerkezet mely a Hold felszínébe csapódott.
   A Luna-2 műszerei egy magnetométer, amely a mágnesestér erejét és irányát határozta meg, egy Geiger- Müller számláló, mely a rádióaktív sugárzást mérte, egy rezgésmérő és egy mikrometeorit - detektor. Ezzel bebizonyította, hogy a Holdnak nincs belső eredetű mágneses tere.

   Ezt a becsapódást a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló intézetének munkatársai is megfigyelték optikai műszereikkel. Szakfolyóiratokban és nemzetközi konferenciákon be is számoltak erről.

 A fotómon a becsapódás helyét fehér kör jelzi.

HOLDI SÉTÁK 2019.09.05.06.

  Az elmúlt héten két napot tudtam a csillagdában tölteni. Hatodikán egy plusz élményt adott az észleléshez, hogy akkor fotóztam  mikor az indiai szonda a leszálláshoz készült. Érdekes érzés volt tudni, hogy akkor és ott épp egy ember által készült szonda a leszálláshoz készülődik. Sajnos a Holdat érés meghiúsult. A kertben lévő terület lett fotózva.

  A második a fotón az Alpesi-völgyet láthatjuk. Ez egyike a legtöbbet vitatott képződményeknek.  Mely szó szerint szinte kettévágja az Alpesek hatalmas hegyláncát. Alakját a Vörös-tengerhez is hasonlítják. Hossza eléri a 130 km, szélessége megközelíti 10 km-t, mélysége átlagban 3 kilométer.  A második kép a tágabb környezetét mutatja.

Az utolsó fotó 5-én készült. A Luna-21 és a Lunokhod-2 útját jelöli. A Holdat érés 1973 január 15-én történt. A két jelölés közti távolságot tette meg  a rover.
Az utolsó emberes Holdra szállás 1972 december 11-én érte el a Holdat a Taurus Littrow térségben. A legénység Eugen Cernan és Harrison Schmitt 33,8 kilométert tett meg a felszínen a holdautóval.

HOLDI SÉTÁK 2019. 08.25.

  Vasárnap hajnal megint csodás idővel ajándékozott meg. Húsz fokos kellemes hajnal.
 Néhány kép az igazán kiváló időjárást kihasználva.

Az első egy korongfotó a fogyó fázisú Holdról.

   Az képen a Schroteri völgy mely 160 km. hosszan kanyarog szélessége 10 km. A végén egy kígyófej alakban végződik. Egykori lávafolyások nyomát  jelzi. A teteje megszilárdult , majd az alóla kifolyt láva helyén beszakadt és így létrehozva az alakzatot. A kígyófejtől jobbra látható az Aristarchus kráter 40 km átmérőjű. Viszonylag fiatal, falai teraszosak, kis központi csúccsal. A kidobódott anyag sugarasan látható a központból kiindulva.

A következő kráter a Hold északnyugati felén látható  Pythagoras átmérője 129 km A központi csúcsa kis árnyékot vet az aljára. Teraszos fala markánsan jelenik meg.

 
  Talán az egyik legszebb alakzat a A Sinus Iridium ( Szivárvány Öböl ) 400 km átmérőjű, melynek hiányos oldalán a beömlő láva töltötte fel. A gyűrődések a láván olyan érzetet keltenek, mintha a hullámot látnék, mint egy pillanat felvétel. Az öblöt szabad szemmel is felfedezhetjük a Holdon.

Szintén az északi pólus környéke, rengeteg becsapódással egymást felülíró kráterekkel. 

HOLDI SÉTÁK 2019.08.24.

    Szombat hajnalban fogyó fázisnál készült képek. A fogyó fázisnál más a megvilágítottság. Az első kép egy korongfotó, melyen a négyszögben lévő alakzatokat vettem szemügyre. A második kép e tágabb környezetet mutatja. A harmadik pedig egy nagyobb nagyítás.

 A négyszögben lévő alakzatoknak egy közeli képe. A bal felső részen a Kepler kráter látható. Tökéletesen látszik a kidobódó anyag által  létrehozott sugársáv, mely néha eléri a több száz kilométert. Tőle keletre a Copernicus kráter teraszos formájú sáncfala és központi csúcsa láthatók.

   A kép közepétől kissé nyugatra van a Riphaeus kráter cseppre emlékeztető formája. Egy rendkívül romos krátert melynek sáncfalai töredezettek átmérője 23 km. A kráterből kiindulva délfelé húzódik a Riphaheus hegység 150 km hosszan. Tőle nyugatra a kép szélén Úgy nevezett fantom kráterekből látszik kettő. A sáncfalnak a fele látszik ki a láva alól. 

2019.08.19, 20. HOLDI SÉTA

  A hosszú hétvége csodálatos idővel köszönt el. A nappali forróság után az éjszakák felüdülést hoztak, csend, tücsök ciripelés, nyugalom. A hőmérő még hajnalban sem szált 18 fok alá. A fotók elkészítése után a vizuális nézelődés volt a legfontosabb, ezt nem lehet összehasonlítani a fotózással. Az okulárban látott kép teljesen más élményt ad mint a fotó. Kézzelfoghatóvá válnak alakzatok.
  Lássuk is a fotókat.

A kép közepén az Aristillus kráter, 55 km átmérőjű. Közepén töredezett központi csúccsal. Sáncfalai teraszosak.

Következő kép a Posidonius krátert láthatjuk, átmérője 51 km. Félkör ívben látható a töredezett központi csúcsa mely a láva alól kilátszik. Mintha dupla sáncfala lenne. A krátertől balra a megmerevedett láva hullámok pillanatképét idézi.

A képen a  Nyugalom tengerét ( Mare Traquallitatis ) éri el egy nap múlva az éjszaka.

Egy nagyobb nagyításon készült fotó a környékről. Figyelmes szemlélő sok érdekes alakzatot fedezhet fel.

Az északkeleti részen látható Atlas és Herkules tiszteletet parancsoló 80 és 70 km-es átmérőjével.

Az északi pólus környékét figyelhetjük meg a következő képen. A kép közepén a Goldschmidt kráter, melyből sugársávok indulnak, mely a képen látható is.

Végül a déli pólus környéke. Rengeteg kráter szabdalta, itt is felfedezhetők érdekes alakzatok.

ÉVFORDULÓ 1969.JÚLIUS 20.

    A Holdon használt fényképezőgépek típusa Hasselblad 500EL átalakított változata volt. A jól ismert Zeiss cég gyártotta az objektívet hozzá, melyben a lencse és a film közé  egy lemezt helyeztek amin gravírozott keresztek voltak. A keresztek funkciója, hogy az esetleges torzulásokat ki tudják szűrni. A filmeket a Kodak gyártotta. A középformátumú 70m/m-es filmek részletgazdagabb képeket eredményeztek mint a kisfilm tekercsek.
  A kamerákat adaptálni kellet a holdi körülményekhez, így különleges ezüstös színt kaptak, mely megóvta a túlmelegedéstől és a fagyástól. Kezelő szerveit is átalakították, hogy a szkafander kesztyűiben könnyen kezelhető legyen. A Holdra szállás végeztével - azért, hogy kevesebb súlyt hozzanak vissza - a kamerák ott maradtak a Hold felszínén.
 A Földünk kísérőjén örök mementóként 12 darab Hasselblad kamera maradt.

1969. JÚLIUS 20.

  A fénykép Aldrint mutatja, amint a napszél detektort helyezi el.
Ez vékony alumínium lemezből áll, amely felfogja a Napból kiáramló gyors részecskéket. A nagy sebességű részecskék áthatolnak a lemez külső rétegein, és fennakadnak benne. Kísérlet végén a lemezt feltekerték mint az ablakredőnyt és visszahozták a Földre.
  A kísérlet információt szolgáltatott a Napban lévő kémiai elemekről.

Forrás: Robert Jastrow: Vörös óriások és fehér törpék. Gondolat kiadó 1973. 

RÉSZLEGES HOLDFOGYATKOZÁS 2019.07.16.

    Részleges holdfogyatkozás lesz 2019. 07. 16-án,( kedden )  Magyarországról teljes mértékben észlelhető. A fogyatkozás 20 órától válik láthatóvá, a holdkorong bal felső sarkáról indul. A legnagyobb kiterjedését 21:30-kor éri el.  A Hold színét a Föld atmoszférájában megtört napsugár adja, vöröses színt láthatunk. A jelenség 2:57 percig tart.  A fogyatkozás épp az Apollo-11 startjának ötvenedik évfordulóján lesz.

A jelenségről egy fotóm, mely 2015. 09. 28.-i fogyatkozáskor készült.

Ejtsünk néhány szót magáról a jelenségről, egy képpel szemléltetve.
 Amikor a telihold korongja belép a Föld árnyékába holdfogyatkozás jön létre. A korongnak az árnyékkal való első kontaktusától  a teljes kilépésig több mint négy óra telhet el, amelyből a teljes fogyatkozás fázisa valamivel több mint egy óra. A mostani fogyatkozás, csak részleges.

 

HOLDI SÉTÁK 2019. 07.09. STÖFLER, MAUROLYCUS

   A Stöfler és a Maurolycust választottam. Mind kettő az éjszaka és a nappal vonal ( terminátor )  mellet volt látható. A Maurolycus egy gyermekarcra hasonlított  a maga 114x114 km-es átmérőjével. A központi csúcsa lenne az orra mellette a két apró kráter a szeme alatta pedig az ívben elhelyezkedő három kráter a szája. Tőle jobbra rengeteg apró kráter látható a nagyított képen, szinte nincs is szabad terület.
   A Stöfler kráter a Maurolycustól kissé lejjebb balra látható, átmérője 126x126 km. Aljazata feltöltött simának tűnik. Több kráter is felül írja, néhány a sáncfalon látható.


  Az egyik kép a tágabb környezetet mutatja.