1610. FEBRUÁR 7. GALILEI ELŐSZÖR FIGYELI MEG A JUPITER HODJAIT

   A Jupiter négy nagy holdját - Io, Europa, Ganymedes és Callisto - elsőként Galileo Galilei itáliai tudós figyelte meg 1610. február 7-én, ezért Galilei holdaknak nevezzük őket. Kisebb távcsővel vagy látcsővel nézve, csak halvány, a bolygó egyenlítőjének két oldalán felsorakozó. és a keringés során pozíciókat változtató, csillagszerű égitesteknek látszanak. Időnként egyik vagy másik eltűnik a bolygó korongja mögött, illetve elvonulni látszik előtte, vagy elvész az árnyékában. 

forrás: Határozó kézikönyvek Bolygók és csillagok  ( Panemex Kft. és Grafo Kft. 1999. )

A Jupiterről és három holdjáról készült fotóm 2024.09. 21-én. A Jupiternek 63. holdja ismert. 

A Jupiterről készült többi fotóm az alábbi linken tekinthető meg: https://amatorcsillagaszat.blogspot.com/search/label/Jupiter

120. ÉVE SZÜLETETT KULIN GYÖRGY CSILLAGÁSZ

 Kulin György Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.

Csillagász, tudománynépszerűsítő

A budapesti Tudományegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1935 - 47 között a Budapest - svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. Fő munkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíció meghatározása volt. Eközben egy új üstököst ( Whipple-Bernasconi-Kulin ), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot. Számos pontatlanul ismert aszteroida pályaadatát helyesbítette. Tökéletesítette a pályaszámítás módszerét. Nagy elhivatottsággal foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével műkedvelő csillagászat szervezésével: 1943-ban a Természettudományi Társulat keretében indította meg az amatőr-alosztályt, 1946-ban a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely önálló szervezetként 1949-ig működött, majd 1989-ben újra alakult. Megalapította az ország első nyilvános ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia igazgatója volt. 1963-ban életre hívta a TIT Csillagászat Baráti körét, számos hazai ismeretterjesztő csillagda alapítását kezdeményezte. Számos könyve közül A Távcső Világa c. munka, amely 1941-től ( társszerkesztőkkel ) három további, átdolgozott kiadást  ért meg. A nevét a 3019.sz. kisbolygó és a Kulin György emlékérem őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

1967. JANUÁR 27. AZ APOLLO - 1 TRAGÉDIÁJA

   Az Apollo - 1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS-204 volt az Apollo program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Roger Chaffee holdkomppilóta az életüket vesztették. 

Forrás: Wikipédia

AUWERS GEORG FRIEDRICH JULIUS ARTHUR von NÉMET CSILLAGÁSZ

 

Auwers Georg Friedrich Julius Aurthur von Göttingen, Németország, 1838. szeptember 12. Berlin, 1915. január 24. 

Német csillagász

A gothai csillagvizsgáló munkatársa, 1866-tól a berlini Akadémiai Obszervatórium kutatója, majd igazgatója. Magas színvonalra emelte a pozíciós asztronómia ( égitestek helyzetének mérése ) módszereit, kidolgozta, a ma is folyamatosan mért fundamentális csillagok rendszerét,  ( FK jegyzékek ) amelyek a további égi pozíció mérések alapjául szolgálnak. A csillagok sajátmozgásából meghatározta a távcsővel közvetlenül nem észlelhető Szíriusz és Proküon kisérőinek mozgását. Az 1874 és 1882. évi Vénusz átvonulások észlelője számolója, elsőnek számolta a Nap parallaxisát kisbolygó mérésekből. A berlini Akadémia titkára. 1881-89 közt a  nemzetközi jellegű Astronomische Gesellschaft elnöke, a francia Tudományos Akadémia tagja. Nevét holdkráter, valamint a 11760.sz. kisbolygó őrzi. 

Forrás: História - Tudósnaptár

2020.02. 01. készült fotómon látható az Auwers kráter. Átmérője 20 km. Mélysége 1680m. Észak felé a kráterfal nyitott. 

SZERGEJ PAVLOVICS KOROLJOV MÉRNÖK, RAKÉTATERVEZŐ

 Szergej Pavlovics Koroljov. Zsitomir, 1907. január 12. Moszkva, 1966. január 14. 

A kép forrása: Szovjet űrkutatás 1971 / 76

Ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező. A Szovjetunió rekétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsájtásával írta be a nevét a történelembe. A szovjet rakéta-és űrprogramok első vezetőjeként rendkívül sikeres mérnök-nem annyira repülési-vagy rakétaszakértőként, mint inkább szervezőzseniként juttatta hazáját vezető pozícióba az űrkutatásban és az űrversenyben. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, olyannyira, hogy haláláig még a nevét sem tudhatta a világ, csak " Főkonstruktőr" néven említették a szovjet publikációk.

forrás: Wikipedia

1985-ben-láttam Koroljov urnasírját a Kreml falában. Álljon itt egy saját készítésü térkép a szovjet holdszondákról a Holdon.

  

A MARS MOZGÁSA 2024. SZEPTEMBER ÉS DECEMBER KÖZT

  A Mars a Naptól számítva a negyedik bolygó, mely szabadszemmel is látható, vörös csillagnak látszik. Ez a Földhöz leginkább hasonló és legtöbbet vizsgált bolygó. Vörös bolygónak is nevezik. Szinét az okozza, hogy felszínét vas-oxid fedi. Atmoszféráját alapvetően szén-dioxid alkotja. Lehet, hogy földkéregtől eltérően, mely mozgásban lévő lemezekből áll, a Mars felszínét egyetlen összefüggő lemez alkotja. Sem növényzet, sem víz nincs rajta. Keringési ideje, tengelyének dőlésszöge és belső szerkezete a Földéhez hasonló Ellipszis alakú pályáján 637 nap alatt kerüli meg a Napot. Néhány adat a Marsról:

Átmérője: 6794 km.

Átlagos távolsága a Naptól: 228 millió km.

Keringési ideje: 687 nap ( 1,88 év ) 

Forgási ideje: 24 óra 37 perc. 

Felszíni hőmérséklet: - 130 ℃ és + 20 ℃ közt változik.

Keringési és egyenlítői síkja egymással 25 fokos szöget zár be ( a Föld esetében ez a szög 23,5 fok ) ezért a Marson ugyanúgy vannak évszakok mint a Földön. 

Holdjai: Phobos Ø 22 km., Deimos 12 km. 

Kétévenként kerül földközelbe. 

A fotóim 2024. szeptember 04-től December 25-ig készültek. Földközelben 2025. január 26- án lesz. 

2024.12. 21. TÉLINAPFORDULÓ

 Idén december 21-én, azaz szombaton, magyarországi idő szerint délelőtt 10 óra 20 perckor lesz a téli napforduló, vagyis a Nap ekkor éppen a Baktérítő fölött fog zenitben delelni, majd megkezdi fél évig tartó látszólagos vándorlását az égbolton észak felé, így vasárnaptól újra hosszabbodni kezdenek a nappalok. Egyúttal ez a dátum jelenti az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét.

.Forrás: Időikép

Az időjárás is tudhatta, hogy jeles nap a mai, megengedte, hogy fotót készítsek Napunkról. 

  

BOULLIAU, ISMAEL FRANCIA CSILLAGÁSZ

 Boulliau, Ismael Loudom, Franciaország 1605. szeptember 28. Párizs, 1694. november 25. 

Francia csillagász, matematikus, teológus.

  Apja Loudon jegyzője, műkedvelő csillagász, aki értékes megfigyeléseket végzett az 1607. évi ( utóbb E. Halleyről elnevezett ) üstökösről, és felkeltette fia érdeklődését is e tudomány iránt. 21 éves korában katolizált, teológiai tanulmányokat folytatott, 1632 - ben pappá szentelték. 1632 - től a párizsi Királyi könyvtárban könyvtárosként dolgozott. Könyvek beszerzésére sokat utazott Itáliába, Németországba és Hollandiába, 1657 - től egy ideig Hollandiában a francia követ titkára volt. Kiterjedt levelezést folytatott kora számos nagynevű tudósával. Különösen jelentős Kepler munkájának ismertetése ( 1645 ), valamint a bolygók pályájára vonatkozó számításai, melyeket Newton is elismeréssel említett. A Nagy Andromeda köd ( M31 ) a legközelebbi csillagrendszer távcsöves újra-felfedezője volt.     Matematikai munkája mellett kiadta apjának csillagászati észleléseit is. A Londoni Royal Society egyik első tagja, nevét holdkráter őrzi. 

Forrás: História -Tudósnaptár

  A Bullialdus krátert 2024.08.28-án kerestem fel. A Mare Nubium ( Felhők Tengere ) terültén található. Feltűnő kráter teraszos fallal és központi csúccsal. Sugaras szerkezet veszi körül. Átmérője 61km, mélysége 3510 méter. A fotó egy 200/1200 -es Newton távcsővel ( sk. ) és egy Asi 120 mc.  kamerával készült a Vulpecula csillagdában Gödöllőn.  

LUNA - 17. INDÍTÁS 1970. NOVEMBER 10.

    A Luna - 17 szovjet holdszonda, amely először jutatott a Hold felszínére űreszközt, a Lunohod - 1 holdjárót. Feladata a holdjármű szállítása, a Hold felszínére juttatása az előírt kutatási program teljesítése, nagy területről részletes  panorámafelvételeket készíteni . A leszállóegység tömege 1836 kilogramm, szerkezete két részből, az univerzális szállítóegységből és ennek tetején elhelyezett, 765 kilogramm tömegű holdjáróból állt. Első alkalommal juttattak a Hold felszínére önjáró berendezést. A leszállást követően 2,5 órával a Lunohod - 1 legördült a szállítóegység vezető sinein, előbb 1,2 méterre, majd 20 méterre ( később 1,5 kilométerre távolodott el a leszállóegységtől.  A leszállóegység részei a fékező - leszálló, az állványzat és a visszatérő egység. Minden egység energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A fékező-leszállóegység: üzemanyagtartályokból, fékező rakétahajtóműből, a Lunohod - 1-ből, vezérlő - ellenőrző egységből, rádió adó-vevő berendezésből, antennából, állványzatból ( lengéscsillapítókkal ), stabilizáló egységből ( giroszkóp ), magasság és sebességmérő állt.

 1971. október 4-én fejezte be a 11 hónapos szolgálatot. 

A kép forrása: solarsystem.nasa.gov/mission/luna-17-depth

A csillagda távcsöve felkereste a Lunohod - 1 leszállási helyét. 

NAPRÓL KÉSZÜLT FOTÓIM 2024. OKTÓBER

   Októberben a Napról készült fotóimat hoztam a blogomat megtekintő látogatónak. Természetesen a teljesség igénye nélkül. A fotók akkor készültek mikor az időjárás engedte.  A korongfotók egy Canon1000D fényképezőgéppel készültek, a nagyított képek ASI 120 MC videókamerával. Mindkét kamerát egy 200/1200-es sajátkészítésü Newton távcsőhöz van csatlakoztatva. A távcsövet szintén sajátkészitésü mechanika mozgatja, laptopról vezérelve. Vulpecula csillagda Gödöllő.

LUNA - 5 INDÍTÁS 1965. MÁJUS 9.

  

 1965. május 9 - én indították el a Luna - 5 holdszondát Bajkonurból. Feladata a Hold megközelítése, leszállás helyszínének fotózása, kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágnesesterének vizsgálata.  

Az 1474 kilogrammos űrszondának 83,3 óra repülés után technikai okok a fékező rakétarendszer hibája miatt nem sikerült a puha leszállás. Május 9 - én a Mare Nubium ( Felhők Tengere ) területén becsapódott a Hold felszínébe. Ezt a helyszint kereste fel a Vulpecula csillagda távcsöve. A helyszíni fotó mellé még csatolok egy saját térképet, melyen a Luna program szondái találhatók, melyek elérték a Hold felszínét.

 

 

LUNA - 4 INDÍTÁS DÁTUMA 1963. ÁPRILIS 2.

    1963. április 2 - án indult útjára a bajkonuri kilövőállasról a Luna - 4 szovjet holdszonda. Feladata a Hold megközelítése, leszálás helyének fényképezése, kozmikus sugárzás, napszél, mikrometeoritok és a Hold mágnesesterének vizsgálata. Az 1422 kilogrammos űrszonda 87 óra repülés után 8336 kilométerre elhaladt a Hold mellett és egy 89 250 - 694 00 kilométeres ellipszispályára állva keringett a Föld körül. Hírkapcsolatot két hétig sikerült tartani. Később mesterséges bolygó lett.    

Kép forrása: Wikipédia 

LUNA - 1 FELLÖVÉS 1959 JANUÁR 2.

 1959 január 2-án bocsátották fel az első olyan szondát mely 34 órás repülés után mintegy 6000 km-es távolságra haladt el a Hold mellett. A fedélzeten elhelyezett műszerek azt mutatták, hogy a Hold felszíntől  6000 km-es távolságban nincs mágneses tere a Holdnak. A repülés során fenntartott rádióösszeköttetés volt az első nagy távolságú adatátviteli kísérlet is. A szondának a felszínbe kellett volna csapódnia, de földi üzemzavar miatt a Hold mellett repült el és az első mesterséges bolygója lett a Napnak 450 napos keringési idővel. 

Kép forrása: RIA Novosztyi / Alekszandr Moklecov

.

ÁTTEKINTŐ HOLDTÉRKÉPEK

     A laptopom eldugott zugaiban találtam rá néhány áttekintő holdtérképemre. Természetesen a teljesség igénye nélkül. 

LUNA - 2 1959. SZEPTEMBER 12.

    A Luna - 2 az első holdszonda mely elérte a Hold felszínét, igaz becsapódott. 1959. szeptember 12-én indult útjára Bajkonurból. 36 órás út után csapódott a Mare Imbrium ( Esők tengere ) területén lévő 40 km. átmérőjű Autolycus kráter mellé. Elődjéhez, a Luna - 1-hez hasonlóan mérte a Hold mágneses terét, és megállapította, hogy a Holdnak nincs számottevő mágneses tere. A becsapódás jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia szabadság - hegyi Csillagvizsgáló Intézetének egyik műszerével Lovas Miklós csillagász észlelte.  A fotón a becsapódás helyét örökítettem meg és jelöltem. A képen látható hegység a Montes Apenninus, a hegység csúcsai helyenként meghaladják az 5000 métert. Ebben a környezetben landolt az Apollo - 15 melyet szintén jelöltem a fotómon. 

LUNA - 3 1959. OKTÓBER 4.

  A Luna - 3 ( nemzetközi sajtóban Lunyik - 3 ) az első holdszonda mely a Hold Földről nem látható oldalát lefotózta 1959. október 6-án. Az indítás 1959. október 4-én történt Bajkonurról. Október 6-án a 6200 km-re a Holdtól elhaladva folyamatosan felvételeket készített a nem látható oldal körülbelül 70%-át átfogva. A panoráma képeket egy 200 milliméteres objektívvel a részletes képeket pedig egy 500 milliméteres objektívvel készítette.
 Sikerült beszereznem egy könyvet 1960-ból az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent: Első felvételek a Hold túlsó oldaláról című kiadványát, a szonda felépítését mutató kép ebből a könyvből származik.

KLEIN, HERMANN JOSEPH NÉMET CSILLAGÁSZ TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ

 Klein, Hermann Joseph

Köln, Németország, 1844. szeptember 14. Köln, 1914. július 1.

Német csillagász, egyetemi tanár, tudománynépszerűsítő.

A giesseni egyetemen doktorált. 1880 - tól a kölni Időjárási és Csillagászati Obszervatórium vezetője. Főleg a Hold felületének morfológiájának vizsgálatával, és a csillagok színváltozásával foglalkozott. A Tejút körvonaláról és fényesség eloszlásáról szerkesztett térképe a fényképezés alkalmazásáig a legpontosabb volt. Széleskörű tudománynépszerűsítő munkájával a műkedvelő csillagászok által végezhető tudományos értékű észlelésekhez kívánt útmutatását adni. Kitűnően szerkesztett csillagtérképe máig mintául szolgál. Az általa szerkesztett Sirius c. folyóirat az észlelési adatok értékes forrása. Sok éven át volt a " Jahrbuch Astronomie und Geophysik egyik szerkesztője. Fontosak meteorológiai megfigyelései is. Nevét egy holdkráter és a 12041. sz. kisbolygó viseli. 

Forrás: História Tudósnaptár   

A Klein kráter 44 km átmérőjű 1460 méter mély, kis központicsúcs látható a közepén. 

Fotó: Vulpecula csillagda Gödöllő

BOND, WILLIAM CRANCH AMERIKAI CSILLAGÁSZ

 Bond, William Crach 

Falmouth, Massachusetts ( ma Portland ), USA 1789. szeptember 9. - Cambridge, Massachusetts, 1859. január 29. 

Amerikai csillagász

  A modern észlelő csillagász egyik úttörője. Apjának műhelyében órásmesterséget tanult, 15 esztendősen bonyolult óraszerkezetet készített, majd műhelyt alapított. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, dorchesteri házában kis obszervatóriumot rendezett be. Másoktól függetlenül fedezte fel az 1811. évi üstököst. Munkássága alapján meghívták az USA Harvard Egyetemének ( Cambridge, Massachusetts, USA ) obszervatóriumában. Az 1843-ban általa felfedezett üstökös olyan feltünést keltett, hogy társadalmi úton 26 ezer dollárt gyűjtöttek össze a Harvard egyetem csillagvizsgálójának berendezésére. A csillagvizsgálónak  Bond lett az első igazgatója 1847-ben fiával George Philips Bonddal ( 1825 - 1865 ) főleg a halvány égitestek, az elmosódott körvonalú ködök és csillagrendszerek vizsgálatában tűnt ki. Együtt fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjének belső halvány részét ( fátyolgyűrű ), és a Hyperionak nevezett Szaturnusz - holdat. Elsők közt alkalmazta a fényképezést csillagászati vizsgálatokra, 1850 - ben elsőnek sikerült egy csillagot ( a Lant csillagképben a Vegát ) fotografikusan megörökítenie. Munkája összeköti a szemmel ( vizuálisan ) végzett észleléseket a csillag - fényképezés korszakával. Nevét ( fiának nevével együtt egy holdkráter, a Hyperion - hold egyik alakzata, és a 767. sz. kisbolygó őrzi ) 

Forrás: História Tudósnaptár      

A W. Bond egy óriás kráter a Hold  északi részén. Átmérője 158 km. 

Fotó: Vulpecula csillagda

LEMONNIER, LUIS GUILLAUME FRANCIA TERMÉSZETTUDÓS

 Lemonnier, Luis Guillaume Párizs, Franciaország, 1714.Június 27. - Versailles, 1799. szeptember 7. Francia természettudós. 

Pierre Lemonnier ( 1675 - 1757 ) francia csillagász, filozófus fia Pierre Charles Lemonnier testvére. 1739-ben részt vett César - Francois Cassini és Lacaille expedíciójában, melynek feladata a francia fokmérés kiterjesztésével az ország pontos topográfiai térképének elkészítése volt. Ettől az évtől orvosként dolgozott, valamint kísérleteket végzett a leydeni palack elektromosságával. Egyike volt xv. Lajos Kis - Trianonbeli botanikai kezdeményezőinek, majd a Füvészkert botanika professzorává nevezték ki. Később a király orvosaként tevékenykedett A Diderot - féle Enciklopédiában számos cikket írtaz elektromosságról és mágnességről. A francia porosz akadémia, valamint a az angol Royal Society is a tagjai közé választotta. A Holdon kráter őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A fotómon a  Le Monnier kráter és környezete látható. A kráter átmérője 61 km mélysége 2400 m. Kis öblöt formáz nagyon sötét aljzattal.

ÖVEGES JÓZSEF ISMERETTERJESZTŐ FIZIKATANÁR

 Visszagondolva kisgyermekként fogott meg a műsor. Talán előadás módja tetszett. Emlékeim szerint vasárnap délelőttönként volt a műsor.

Öveges József  Páka, 1895. november 10. Budapest 1979. szeptember 4.

  Piarista fizikatanár, ismeretterjesztő TV személyiség. A győri bencéseknél kezdte és a kecskeméti piaristáknál fejezte be a gimnáziumot. A tanári diplomáját Budapesten szerezte nehéz időkben, 1919-ben. Utána Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten tanított piarista gimnáziumokban. Pályája 1945. után ívelt meredeken felfelé. 1948 tavaszán rendfőnökével együtt kapott Kossuth-díjat, néhány hónappal az egyházi iskolák államosítása előtt.  Ezután rövid ideig ( 1948 - 55 ) fennálló budapesti tanárképző főiskola fizika, tanszékét vezette. Rádió és televízióműsorai tették országosan ismertté. A fizikát népszerűsítette, nagy sikerrel. Előadásai az ifjúsághoz szóltak., de szívesen hallgatták  azok a felnőttek is, akik már elfelejtették, vagy sosem tanúlták a fizikát. Érdekes kisérleteket mutatott be mindig a legegyszerűbb eszközökkel. Ízes beszéde, jól elhelyezett poénjai egy egész országot ültettek le TV készülékek elé, olyan időkben amikor a világban sokkal  inkább félték, mint szerették az emberek fizikát. Ezen kívül számos ismeretterjesztő könyvet írt, az egyszerű fizikai kísérletektől a fegyverek fizikájáig mindenről volt megfontolandó mondanivalója. Igazi, jó fizikatanár volt, de nem tiltakozott az ellen sem, ha professzornak szólították. Életérő, munkásságáról rendtársa, Kovács Mihály írt tanulságos könyvet. 

Forrás: Historia Tudósnaptár. 

Végezetül álljon itt egy másfélperces rövid videó az élvezetes előadás módjáról.  Forrás: YUTUBE