PERSEIDÁK 2020. AUGUSZTUS

    Augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A látványos meteor hullást a Perseida nevű meteor rajról lett ismert. A Perseida nevet azért kapta, mert ettől a csillagkép ( Perseus ) felől sugárzik szét a raj. A maximuma augusztus 12. és augusztus 24. között jellemző. A magyar nyelvben használatos még a futócsillag, és a Szent Lőrinc könnyei elnevezés is. A  raj szülő égitestje a 130 éves keringési idővel rendelkező Swift-Tutle üstökös. A tagjait  az üstökös csóvájából kiszakadt por alkotja, mely hosszú időn át kering a kométa pályáján. Ezek az apró porszemek a légkörben elégnek és ez okozza a látványt. 

Három meteort sikerült lefotóznom, de szabad szemmel egy óra alatt tizenötöt láttam.  Íme a fotók. 

 

2020. JÚLIUS

    Júliusban megfigyelt és fotózott események a Naprendszerben. 

A Nap aktivitása az új 11 éves ciklus kezdetét jelzi.  Egy nagyobb foltcsoport és két új fáklyamező jelent meg a felszínén. A Jupiteren a Ganümedész nevű holdja és árnyéka volt látható a korongon. A Szaturnusz gyűrűire tökéletes a rálátás. 

A Marsnak napról napra javul a megfigyelhetősége. 

MARS 2020.07.31.

  2020-ban három szonda is indult a vörös bolygó felé, a kedvező indítási ablakot kihasználva. Az Európai űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmoszal karöltve indítja el a bolygó felé az ExoMars szondát. A kínaiak most indítanak először szondát a vörös bolygó felé, Huoxing-1 néven ( jelentése: Mars )  fedélzetén egy kis mars járóval. Az Egyesült Arab Emírségek a harmadik kik meghódítani kívánják a bolygót a Mars Hope ( Reménység ) nevű szondával. 

  Tegnap kora hajnalban készítettem fotót a meghódításra váró bolygóról. 

 

NAP 2020.07.26.

    Ezen a három fotón dióhéjban ismerkedjünk meg a napfoltokkal.
A Nap felszínén időről időre megjelenő sötét foltok a napfelszín hidegebb gázokból álló területei. Élettartamuk néhány naptól, néhány hónapig tart. Mérete a néhány száz kilométertől a 100 000 kilométerig terjedhet. A foltok  környezetében feltűnő kitörések a flerek. A Földet is elérő atomi részecskéket lövellnek a térbe, amelyek a földi sarki fényt hozzák létre.
A granulációk a felszín fölé emelkedő, mintegy 1000 kilométer átmérőjű gázcsomók. A napfoltok centruma az umbra, a napfélszín sötétebb és hűvösebb területe, mintegy 4500 c fokos. Az umbrát körülvevő valamivel világosabb és melegebb terület penumbra.

A NAPBA, CSAK MEGFELELŐ SZŰRŐVEL SZABAD NÉZNI!!

LYRA GYŰRŰS KÖD. 2020.07.22.

  A Lyra ( Lant ) csillagképben található ez a planetáris köd. Az elnevezése bolygószerűt jelent. Régebben azt gondolták, hogy ezek bolygók. Az objektumokon az elnevezés rajta maradt.
  Gömbhéj alakú gázfelhő. Távolsága Földünktől 2 283 fényév. A ködök közepén rendszerint egy magas felszíni hőmérsékletű csillag van, ennek sugárzása gerjeszti fénykibocsájtásra magát a ködöt. A köd anyagát a központi csillag dobta le magáról egy robbanás szerű folyamat során. A Lyra gyűrűs köd központi csillagát először egy magyar, nevezetesen Gothard Jenő fotózta le 1886-ban. Gothard volt az első a hullócsillagok, üstökösök fényképen történő megörökítésében.

NAP 2020.07.22. 10.h.30.m

  Új folt fordult be a Napon. Mellette fáklyamezők láthatók. A Folt a felszínhez viszonyítva kissé hűvösebb terület. A fekete rész hőmérséklete is 4000 celsius. A foltok ott jönnek létre, ahol a Nap felszínén erős a mágneses tér. 
 A folt mellett jelöltem a körülbelüli Föld átmérőt. A korong fotón jelölve van a folt helyzete.

A NAPBA, CSAK MEGFELELŐ SZŰRŐVEL SZABAD NÉZNI!!!!!

VIKING-1. 1976. JÚLIUS 20.

   A Mars kutatásnak jelentős sikerét könyvelhették el mikor az amerikai Viking-1 szonda 1976. július 20. elérte a bolygó felszínét és ott működőképes is maradt. Az indítás 1975. augusztus 20. történt.  Az első felvételek a szonda lábáról készültek, mert a kutatók kíváncsiak voltak, hogy a felszín mekkora nyomást bír el. Az első panoráma képekből kiderült, hogy az ég halvány rózsaszín a felszín pedig rozsda barna.
  A Viking szondák működését részletesen bemutatja Carl Sagan a Cosmos című sorozat 5. részében.

JOHN GLENN. 1921. JÚLIUS 18.

  1921. Július 18-án született John Glenn: Ő a 3. amerikai aki az űrben járt, és az első aki megkerülte a Földet a Mercury Atlas-6 Friendship 7. fedélzetén 1962 február 20-án. 1998. oktober 29 és november 7. között ismét járt az űrben az STS-95, Discovery fedélzetén, így ő lett a legidősebb ember aki az űrben járt, 77 évesen. Elhunyt 2016. december 8-án 95 éves korában Colombusban.

GÖMBHALMAZ A HERCULES CSILLAGKÉPBEN.

   Nem túl látványos nyári csillagkép a Lyra mellett. A benne lévő gömbhalmaz az északi félteke legnagyobb ilyen típusú halmaza. Túratávcsővel halvány kör alakú ködösségnek látszik, nagyobb csillagászati távcsőben már csillagokra bomlik.
   A gömbhalmazok sok ezer, esetleg több százezer csillagból álló halmaz, amelynek tagjai olyan közel vannak egymáshoz, hogy a tömegvonzás nem engedi szétszóródni őket. Idős csillagokból áll.
Távolsága 25 000 fényév, tehát mikor ezt a halmazt szemléljük 25 000
évre pillantunk vissza a múltba. ( a fotó 2020. 07. 10-én készült )

NEOWISE ÜSTÖKÖS 2020. 07. 11. 03 h. 10 m.

   Az északkeleti horizonthoz nagyon közel van a kométa. Napkelte előtt sikerült fotót készíteni róla. Az utolsó negyedében járó Hold sejtelmes fényt adott a pazar látványhoz.
  Az üstökösök jégből és porból álló égitestek. A Nap sugárzásának hatására a mag párologni kezd és a napszél a kóma anyagát a Nappal ellentétes irányban fújja el. így jön létre a csóva, mely több száz millió kilométer hosszú is lehet. Van az üstökösök közt amelyek mintegy 1 millió év alatt kerüli meg a Napot. A képen látható üstökös keringési ideje 6776 év. Elgondolkodtató vajon  akkor mit is csinált az emberiség.

2020.07.06. JUPITER, SZATURNUSZ, MARS

    A fotó 2020.07.06-án hajnalban készült. A képen jelöltem a főbb felhősávok nevét és elhelyezkedését a korongon. A Marsnak még rendkívül kicsi az átmérője.

HÉDERVÁRI CSILLAGVIZSGÁLÓ LÁTOGATÁSA 2020.07.04.

  Rezsabek Nándor szervezésében meglátogattuk a Budapest Árpád fejedelem útja 40-41 alatt lévő 1984-ben elhunyt tudományos szakíró csillagvizsgálóját. Hédervári nevét kráter is őrzi a Holdon. A csillagvizsgáló az épület belső udvarán található, téglából épült, kupolával a tetején. Az évtizedek múltával sem látható beázás. A kupola alumínium lemezekből készült szegecselve. Az épület belsejében kartondobozokban korabeli könyvek folyóiratok találhatok. Az egyikben Hédervári aláírása szerepel. Néhány saját kezűleg bekeretezett fotó még a falon lógott. A ház bejáratánál emléktábla őrzi a nevét, melynek szövegét Nándor fogalmazta. A látogatás után egy kávé mellett elbeszélgettünk Nándival. Néhány fotó a helyszínről.

CASSINI-HUYGENS ŰRSZONDA 2004. 07. 01.

   A Cassini-Huygens űrszondát 1997. október 15. indították el a Szaturnuszhoz. 2004. Július 1. állt pályára a gyűrűs bolygó körül, majd megkezdte a bolygónak és 31 ismert holdjának négy éven át tartó tanulmányozását. Egy fotó a szondáról és egy másik saját fotó a vizsgált bolygóról. ( a fotóm 2020.06.25. készült )

BOLYGÓK JÚNIUSBAN.

   Az esős idő ellenére négy bolygót fotóztam júniusban.
 Az első a Vénusz. Junius 24-én a délelőtti órákban 10 h. 50 m.-kor delelt a bolygó, immáron átkerült a Nap elé. Már ellőtte nyugszik. A vékony sarló a nappali fényözönben is sikerült megtalálni.

A következő a Jupiter, éjfél előtt kel. 20-án hajnalban került a távcső látómezejébe, hajnali 02 h. készült a fotó. Három holdja is látható, melyek átmérője hozzávetőlegesen a mi Holdunkéhoz hasonlatos. A Nagy Vörös folt is látható mely mostanában inkább narancsos színt mutat és nagysága zsugorodik.

A következő a Naprendszer második óriás bolygója a Szaturnusz. Egy órával kel később mint Jupiter. A korongján láthatók felhősávok mint a Jupiteren. A gyűrűrendszer vastagsága, csak néhány kilométer, míg az átmérője eléri a 250 000 kilométert. A gyűrűben látható úgynevezett Cassini rés szélessége hozzávetőlegesen 3600 km. A Gyűrű főképp apró vízjégkristályok alkotják, de előfordul benne akár 10 méter átmérőjű jégdarabok is.

A Mars 04. óra körül fotóztam, már világosodott az ég alja. Nagyon kicsi még az átmérője, de hónapról hónapra javul a láthatósága.  A déli pólusánál látható a jégsapka mely a zúzmara szerűen rakodik le összetétele, vízjég és szárazjég. A Mars átmérője hozzávetőlegesen a Föld fele, 6800 km. Két holdja van a 27 kilométer hosszú krumpli alakú Phobos és a még ennél is kisebb 15 km-es Deimosz.

JUPITER 2020.06.20.

  A hajnali órákban igen szeles felhőátvonulásos időben készült a fotó. A Jupiter és a Galilei holdak közül hármat sikerült a látómezőbe csalogatni. A Callisto nem fért már bele. A holdak nagysága nagyjából megfelel a Mi Holdunk átmérőjének, kb. 3500 km. A korongfotón felfedezhető a Nagy Vörös folt, mely mostanában inkább narancssárga és nagysága zsugorodik. 2014-ig a Jupiter-holdak száma 67-re emelkedett.

ÉRDEKES ELNEVEZÉSEK A HOLDON ( BÉLA )

  Egy magyar vonatkozású elnevezést találunk az Apollo 15 leszálló helyétől nem messze. Egy 11 km hosszú és 2 km széles alakzatot melynek elnevezése Béla. Az elnevezést a térképeken magyar és a szlovák nyelvben egyaránt használatos keresztnévként jelölik. A környezetében még található spanyol, japán és afrikai keresztnév is, így ezek sorába beleillik, ennyit találtam róla. Az angol nyelvű Wikipédiában egyértelműen magyarnak nevezik.

NAP 2020.05.30.

  Délelőtt a rövid napos időszakot kihasználva rápillantottam a Napra. Egy fáklyamező látható. A légkör rendkívüli párás.

  Napfáklya.
A Nap fotoszférájából felfelé nyúló fényes tartomány. Általában, csak néhány óráig létezik, majd elhalványul, és új fáklyák váltják fel. Napfoltok, napfoltcsoportok körül fordul elő, de a foltoktól függetlenül is kialakulhatnak fáklyamezők  a napfelszín aktívabb vidékein.

A NAPBA, CSAK MEGFELELŐ SZŰRŐVEL SZABAD BELENÉZNI!!!

VÉNUSZ HÁROM HÓNAPBAN

Az esti órákban fényesen ragyog a nyugati égen. Fázisokat mutat mint a Hold.

NAP 2020.04.02.

  Hosszú idő után először jelent meg egy kisebb foltcsoport a Napon. A 11. éves napfolt ciklus minimumában járunk. Talán az új ciklus kezdetét jelzi ez a kis foltcsoport.
 A korong fotón jeleztem a körülbelüli Föld nagyságot a Naphoz viszonyítva, valamint két fotó, más más nagyítással. 

MEGFELELŐ SZŰRŐ NÉLKÜL A NAPBA NÉZNI TILOS.

SÉTÁK A HOLDON 2020.03.31.

     A felhők érkezése előtt sikerül ezt a a fotót rögzíteni a déli pólus környékén.  Nevezetesen a Stöfler és a Maurolycus kráterek. Az utóbbi ∅114 km, mélysége 4730 m. Teraszos kráterfallal és több központi csúccsal rendelkező összetett szerkezetű  kráterekkel sűrűn borított terület leglátványosabb alakzata. A Stöfler kráter ∅126 km. mélysége 2760 m. A déli pólus krátermezejének szintén látványossága a romkráter. Többes kráter rendszert látunk melynek felét elpusztította a kisebb becsapódások.