MARASKO 2018.

Szombaton meglátogatott Rezsabek Nándor barátom. Mintát kaptam a Marasko kráter expedíció mintáiból.  Mellesleg egy jót beszélgettünk. Köszönet Nándi.

2018.

A teljesség igénye nélkül  néhány kép a 2018 - as évből. Rengeteg kép készült, ezt a néhányat választottam. Ezzel kívánok boldog újesztendőt.

FÉNYI GYULA

Fényi Gyula ( 1845. jan. 8. - 1927. dec 21. ) Jezsuita, csillagász, tanár. Innsbruckban tanult 1871 - től  a kalocsai Érseki Főgimnázium fizika tanára. 1877 - ben szentelték pappá. 1880 - 1882  a kalocsai Haynald Obszervatóriumban Karl Braun tanítványa és asszisztense volt. 1885 - ig  pozsonyi  tanár, ez utána a kalocsai Obszervatórium igazgatója, nyugalomba vonulása után 1917 - ig folytatta észleléseit. Kalocsán elsősorban prutuberanciák megfigyelésével foglalkozott e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Elsőként észlelt spektroszkópikusan egy napkitörést.  Üstökös és meteor megfigyeléseket is végzett. 1916 - tól az MTA tagja.

ARTHUR C. CLARKE

Sir Arthur Cherles Clarke ( Minehead 1917. december 16. - Sri Lanka.  2008. március 19. ) angol író mérnök. 

Már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért.  Egész korán publikálni kezdett     iskolaújságokban a legkölömbözöbb helyeken játszódó kalandos történeteket. Felfedezte a science - ficion világát, s nemsokára sci-fi rajongói klubok magazinjaiban kezdett el publikálni. A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált, egy új találmány, a radar kezelését oktatta a katonáknak. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatot szerezve fizikából, matematikából, mely témából 1945 - ben doktorált. Tagja majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott nemcsak Nagy - Britanniában, de az egész világon űrkutatás és űrhajózás népszerűsítésében.
Clark volt az aki, 1945 - ben felvázolta a geostacionárius pálya alkalmazását a távközlésben: az Egyenlítő fölött harminchatezer kilométeres magasságban pályára állított három, a Földel szinkronban keringő műholddal megoldható a vezeték nélküli kommunikáció a bolygón.

Talán írói tevékenységének legismertebb művei: 2001. Űrodisszeia.
                                                                              Randevú a Rámával.

JOHANN ELERT BODE

Johann Elert Bode ( 1747. Január 19. - 1826. november 23. ) Német csillagász a róla elnevezett Titus- Bode - szabály hirdetője. Bode meghatározta a Uránusz pályáját és ő javasolta az Uránusz nevet.
A Titus - Bode szabály annak megfigyelése, hogy a Naprendszer bolygóinak pályái egyszerű mértani szabályszerűség szerint követik egymást. A szabályra elméleti bizonyosság nincs, ezért inkább szabálynak, mint törvénynek lehet tekinteni.

RUPES RECTA ( Egyenes fal )

Az alakzat hossza 110 km. magassága 200-300 m. közt változik. A fotón megfigyelhetően árnyékot vet. Ismeretterjesztő könyveim egyikében találtam egy rajzot, hogyan látnánk  az Egyenes falat, ha a lábánál állnánk. A könyv 1950-es kiadás címe: A végtelen csillagvilág. Szerzője J. I. Perelman

PLATO 2018.11.16.

A Plato kráter átmérője 101 km. Számomra egy tóhoz hasonlatos.  Kora kb. 3 milliárd év, bazalttal kitöltött kráter. 2,2 km magas központi csúcsa nem látszik, mert 2,6 km magas lávatakaró borítja. Peremén 1,3-1,4 km magas csúcsok vannak, melyek alacsony napállásnál látványos árnyékot vetnek az aljzatra. Ez látható fotómon is.

VENYERA - PROGRAM

A Venyera - 3 a szovjet Venyera program harmadik űrszondája. 1965. november 16-án indult el a Vénusz felé. Az első űrszonda mely elérte a Vénuszt felszínét. A Vénusz légköre igen sűrű, melynek nagy része szén - dioxid kisebb része nitrogén. Néhány fotóm a Vénusz fényváltozásáról. A vastag légkőr miatt alakzat nem látható.

WEINEK LÁSZLÓ

Weinek László ( 1848. febr.13. - 1913. nov. 12. ) csillagász, egyetemi tanár. A csillagászati fényképezés úttörője. Eötvös József alapítványának ösztöndíjával folytathatta tanulmányait a bécsi egyetemen. Matematikát, fizikát és csillagászatot hallgatott és élénken érdeklődött az akkor újdonságnak számító fotografálás iránt. 1873-ban éppen speciális fényképészeti ismeretei okán hívták meg a német birodalmi Vénusz-átvonulás megfigyelő expedícióba. A Vénusz bolygó napkorong előtti átvonulásáról 1874. december 9-én 61 jól sikerült fényképet készített és ezeket ő is dolgozta fel már a lipcsei obszervatórium munkatársaként. Mivel itthon nem nyílt számára munkalehetőség, 1883. október 1-jén elfogadta a prágai Császári és Királyi Csillagvizsgáló meghívását az igazgatói székbe. Ugyanakkor a prágai egyetem csillagászattan professzorává is kinevezték.

Első tanulmányai a fényképezéssel végzett csillagászati pozíció meghatározások pontosságára és a fotografikus műszerek optikai pontossághatáraira vonatkoztak. Bebizonyította, hogy a csillagok fotografikusan meghatározott pozíciói egyenértékűek a vizuális mérésekkel.Prágában megkezdte a Hold felszínének térképezését. Fényképezés és rajzolás kombinált alkalmazásával 200 részletlapból álló, mintegy 3,3 méter átmérőjű holdtérképet készített. Módszerét az 1960-as években az űrutazásokhoz készített holdtérképek szerkesztésénél elevenítették fel.

A prágai obszervatórium 1889-ben csatlakozott a pólusingadozás nemzetközi megfigyeléséhez. Emellett Weinek értékes bolygó- és meteormegfigyeléseket is végzett.

A Holdon kráter őrzi a nevét. A kráter átmérője 31 km. Saját fotóval emlékezem meg róla. 

MARS 2018. 09. 07.

A Mars 2018. 09. 07.-én. Ekkor távolsága a Naptól 206,743 millió km. A porviharok gyengültek, több alakzat látható, köztük a pólussapka.

HOLDI SÉTÁK 2018.09.21. GASSENDI.

A Gassendi kráter a Mare Humorum ( A Nedvesség Tengere ) peremén látható. A  kráter átmérője: 110 km., mélysége 1,9 km. A krátert láva öntötte el így, csak a perem valamint a központi csúcsok láthatóak. Aljzatán a láva töredezett. A kráter aljának déli részén egy félkör alakú alakzat látható. A fotó 2018.09.21-én készült. A közelebbi kép még 2008.11.24.-én került rögzítésre.

ELNEVEZÉSEK A HOLDON MAGYARUL

Saját fotó felhasználásával készítettem egy áttekintés a holdi tengerek és öblök elnevezéséről. A neveket meghagyták a Holdon a régi formájában, mikor még azt gondolták, hogy ezek tengerek, óceánok és öblök.

KÖSZÖNET

Blogom meghaladta a tízezredik kattintást. Köszönet a látogatóknak.

NAP 2018.09.30.

A fotó kora délelőtt készült Napunkról, mely a napfolt ciklus minimumában jár. A keretben látható két folt. A másik képen nagyítva látható és  méretét tekintve jelöltem a Föld átmérőt.

KEPLER COPERNICUS KRÁTER

Az éjszaka és a nappalt elválasztó vonalon ( terminátor ) a csillagászat történet két óriása: Kepler és Copernicus. A Kép közepén a Copernicus kráter a maga 93 km-es átmérőjével, valamint a 3760 méteres mélységével valóban kiérdemli a "leg" jelzőt. Sugársáv- rendszere minden irányban 800 km-re nyúlik el. Magasabb napállásnál szabad szemmel is meg pillantható. Kissé lejjebb balra a A Kepler kráter látható a maga szerényebb 32 km-es átmérőjével és a 2600 m-es mélységével valóban szerényebb. A sugársáv rendszere is szerényebb távolságra húzódik, 300 km-re. A fotó 2018. 09. 21-én készült.

LUNA-16 1970. szeptember 24.

A Luna-16 a harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdszonda. a Luna-program első űreszköze, mely földönkívüli anyagot sikeresen visszahozott a Földre 1970. szeptember 24-én. 101 gramm kőzetmintát jutottat vissza a Holdról. Egy személyes emlék, tízévesen emlékszem a rádió azt mondta, hogy a Szovjetunió nem tesz kockára emberéleteket, anélkül is meglehet oldani a minták Földre juttatását illetve vizsgálatát. Álljon itt egy fotó magáról a szondáról, és egy saját fotó a mintavétel helyéről illetve Szovjet Luna-szondákról.

LÉGKÖROPTIKA

2018. 09. 17. készült fotóm alkonyati sugár.  A Tyndall - jelenség és az alkonyati sugarak magyarázata megegyezik, a különbség csupán annyi, hogy az utóbbinál a Nap már a horizont alatt tartózkodik. Míg a Tyndall- sugarak esetében az árnyékot a felhők vetik, addig az alkonyati sugarak esetében a felhők mellett az árnyékoló lehet akár a domborzat is. ( a következő három fotó régebben készült )

KONDOR GUSZTÁV

1897. szeptember 16 - án hunyt el  Kondor Gusztáv ( 1825 - 1897 )  Csillagász, matematikus, geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe az égi mechanika, valamint az asztrometria, és a geodézia határterülete, a csillagászati alapokon nyugvó földrajzi helymeghatározás volt. Forrás: Wikipédia.

NAP 2018.09.09.

Napunk 2018.09.09 - én délelőtt. A keretben egy apró folt látható. Mellette a Földünk körülbelüli átmérőjét jelöltem.
Napunk átmérője: 1 393 960 km.
 Átlagos távolsága: 149 597 870 km.
 Életkora durván: 5 milliárd év.
Felszíni hőmérséklet: 6058 Celsius.

Könyv ajánló: Hédervári Péter. Csillagunk: a Nap. Magvető kiadó 1980.

ÉVFORDULÓ Zách János Ferenc

Zách János Ferenc ( 1754. június 13. 1832 szeptember 2. ) csillagász és geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kisbolygót és holdkrátert is neveztek el róla. Álljon itt egy fotóm a Zách kráterről. A kráter átmérője: 71 km.