120. ÉVE SZÜLETETT KULIN GYÖRGY CSILLAGÁSZ

 Kulin György Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.

Csillagász, tudománynépszerűsítő

A budapesti Tudományegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1935 - 47 között a Budapest - svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. Fő munkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíció meghatározása volt. Eközben egy új üstököst ( Whipple-Bernasconi-Kulin ), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot. Számos pontatlanul ismert aszteroida pályaadatát helyesbítette. Tökéletesítette a pályaszámítás módszerét. Nagy elhivatottsággal foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével műkedvelő csillagászat szervezésével: 1943-ban a Természettudományi Társulat keretében indította meg az amatőr-alosztályt, 1946-ban a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely önálló szervezetként 1949-ig működött, majd 1989-ben újra alakult. Megalapította az ország első nyilvános ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia igazgatója volt. 1963-ban életre hívta a TIT Csillagászat Baráti körét, számos hazai ismeretterjesztő csillagda alapítását kezdeményezte. Számos könyve közül A Távcső Világa c. munka, amely 1941-től ( társszerkesztőkkel ) három további, átdolgozott kiadást  ért meg. A nevét a 3019.sz. kisbolygó és a Kulin György emlékérem őrzi.

Forrás: História-Tudósnaptár

1967. JANUÁR 27. AZ APOLLO - 1 TRAGÉDIÁJA

   Az Apollo - 1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS-204 volt az Apollo program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Roger Chaffee holdkomppilóta az életüket vesztették. 

Forrás: Wikipédia

AUWERS GEORG FRIEDRICH JULIUS ARTHUR von NÉMET CSILLAGÁSZ

 

Auwers Georg Friedrich Julius Aurthur von Göttingen, Németország, 1838. szeptember 12. Berlin, 1915. január 24. 

Német csillagász

A gothai csillagvizsgáló munkatársa, 1866-tól a berlini Akadémiai Obszervatórium kutatója, majd igazgatója. Magas színvonalra emelte a pozíciós asztronómia ( égitestek helyzetének mérése ) módszereit, kidolgozta, a ma is folyamatosan mért fundamentális csillagok rendszerét,  ( FK jegyzékek ) amelyek a további égi pozíció mérések alapjául szolgálnak. A csillagok sajátmozgásából meghatározta a távcsővel közvetlenül nem észlelhető Szíriusz és Proküon kisérőinek mozgását. Az 1874 és 1882. évi Vénusz átvonulások észlelője számolója, elsőnek számolta a Nap parallaxisát kisbolygó mérésekből. A berlini Akadémia titkára. 1881-89 közt a  nemzetközi jellegű Astronomische Gesellschaft elnöke, a francia Tudományos Akadémia tagja. Nevét holdkráter, valamint a 11760.sz. kisbolygó őrzi. 

Forrás: História - Tudósnaptár

2020.02. 01. készült fotómon látható az Auwers kráter. Átmérője 20 km. Mélysége 1680m. Észak felé a kráterfal nyitott. 

SZERGEJ PAVLOVICS KOROLJOV MÉRNÖK, RAKÉTATERVEZŐ

 Szergej Pavlovics Koroljov. Zsitomir, 1907. január 12. Moszkva, 1966. január 14. 

A kép forrása: Szovjet űrkutatás 1971 / 76

Ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező. A Szovjetunió rekétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsájtásával írta be a nevét a történelembe. A szovjet rakéta-és űrprogramok első vezetőjeként rendkívül sikeres mérnök-nem annyira repülési-vagy rakétaszakértőként, mint inkább szervezőzseniként juttatta hazáját vezető pozícióba az űrkutatásban és az űrversenyben. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, olyannyira, hogy haláláig még a nevét sem tudhatta a világ, csak " Főkonstruktőr" néven említették a szovjet publikációk.

forrás: Wikipedia

1985-ben-láttam Koroljov urnasírját a Kreml falában. Álljon itt egy saját készítésü térkép a szovjet holdszondákról a Holdon.