2024. október 27., vasárnap

NAPRÓL KÉSZÜLT FOTÓIM 2024. OKTÓBER

   Októberben a Napról készült fotóimat hoztam a blogomat megtekintő látogatónak. Természetesen a teljesség igénye nélkül. A fotók akkor készültek mikor az időjárás engedte.  A korongfotók egy Canon1000D fényképezőgéppel készültek, a nagyított képek ASI 120 MC videókamerával. Mindkét kamerát egy 200/1200-es sajátkészítésü Newton távcsőhöz van csatlakoztatva. A távcsövet szintén sajátkészitésü mechanika mozgatja, laptopról vezérelve. Vulpecula csillagda Gödöllő.









2024. október 25., péntek

LUNA - 5 INDÍTÁS 1965. MÁJUS 9.

  

 1965. május 9 - én indították el a Luna - 5 holdszondát Bajkonurból. Feladata a Hold megközelítése, leszállás helyszínének fotózása, kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágnesesterének vizsgálata.  

Az 1474 kilogrammos űrszondának 83,3 óra repülés után technikai okok a fékező rakétarendszer hibája miatt nem sikerült a puha leszállás. Május 9 - én a Mare Nubium ( Felhők Tengere ) területén becsapódott a Hold felszínébe. Ezt a helyszint kereste fel a Vulpecula csillagda távcsöve. A helyszíni fotó mellé még csatolok egy saját térképet, melyen a Luna program szondái találhatók, melyek elérték a Hold felszínét.


 

 









2024. október 19., szombat

LUNA - 4 INDÍTÁS DÁTUMA 1963. ÁPRILIS 2.

    1963. április 2 - án indult útjára a bajkonuri kilövőállasról a Luna - 4 szovjet holdszonda. Feladata a Hold megközelítése, leszálás helyének fényképezése, kozmikus sugárzás, napszél, mikrometeoritok és a Hold mágnesesterének vizsgálata. Az 1422 kilogrammos űrszonda 87 óra repülés után 8336 kilométerre elhaladt a Hold mellett és egy 89 250 - 694 00 kilométeres ellipszispályára állva keringett a Föld körül. Hírkapcsolatot két hétig sikerült tartani. Később mesterséges bolygó lett.    



Kép forrása: Wikipédia 





2024. október 18., péntek

LUNA - 1 FELLÖVÉS 1959 JANUÁR 2.

 1959 január 2-án bocsátották fel az első olyan szondát mely 34 órás repülés után mintegy 6000 km-es távolságra haladt el a Hold mellett. A fedélzeten elhelyezett műszerek azt mutatták, hogy a Hold felszíntől  6000 km-es távolságban nincs mágneses tere a Holdnak. A repülés során fenntartott rádióösszeköttetés volt az első nagy távolságú adatátviteli kísérlet is. A szondának a felszínbe kellett volna csapódnia, de földi üzemzavar miatt a Hold mellett repült el és az első mesterséges bolygója lett a Napnak 450 napos keringési idővel. 

Kép forrása: RIA Novosztyi / Alekszandr Moklecov


.





2024. október 12., szombat

ÁTTEKINTŐ HOLDTÉRKÉPEK

     A laptopom eldugott zugaiban találtam rá néhány áttekintő holdtérképemre. Természetesen a teljesség igénye nélkül. 









2024. október 2., szerda

LUNA - 2 1959. SZEPTEMBER 12.

    A Luna - 2 az első holdszonda mely elérte a Hold felszínét, igaz becsapódott. 1959. szeptember 12-én indult útjára Bajkonurból. 36 órás út után csapódott a Mare Imbrium ( Esők tengere ) területén lévő 40 km. átmérőjű Autolycus kráter mellé. Elődjéhez, a Luna - 1-hez hasonlóan mérte a Hold mágneses terét, és megállapította, hogy a Holdnak nincs számottevő mágneses tere. A becsapódás jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia szabadság - hegyi Csillagvizsgáló Intézetének egyik műszerével Lovas Miklós csillagász észlelte.  A fotón a becsapódás helyét örökítettem meg és jelöltem. A képen látható hegység a Montes Apenninus, a hegység csúcsai helyenként meghaladják az 5000 métert. Ebben a környezetben landolt az Apollo - 15 melyet szintén jelöltem a fotómon. 















LUNA - 3 1959. OKTÓBER 4.

  A Luna - 3 ( nemzetközi sajtóban Lunyik - 3 ) az első holdszonda mely a Hold Földről nem látható oldalát lefotózta 1959. október 6-án. Az indítás 1959. október 4-én történt Bajkonurról. Október 6-án a 6200 km-re a Holdtól elhaladva folyamatosan felvételeket készített a nem látható oldal körülbelül 70%-át átfogva. A panoráma képeket egy 200 milliméteres objektívvel a részletes képeket pedig egy 500 milliméteres objektívvel készítette.
 Sikerült beszereznem egy könyvet 1960-ból az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent: Első felvételek a Hold túlsó oldaláról című kiadványát, a szonda felépítését mutató kép ebből a könyvből származik.