RÖMER, OLE CHRISTENSEN DÁN CSILLAGÁSZ, MATEMATIKUS

 

Römer, Ole Christensen

Aarhus, Dánia 1644. szeptember 25. - Koppenhága, 1710. szeptember 19.

Dán csillagász, matematikus

Apja vette fel a szülőhelyére utaló "Römer" nevet. Koppenhágai egyetemi évei alatt rendezte sajtó alá Tycho Brahe kéziratos munkáit. 1672 - ben a párizsi Királyi Obszervatórium munkatársa lett. XIV. Lajos felkérésére a trónörökös oktatója volt.  A Jupiter holdjainak megfigyeléséből arra a következtetett, hogy a fény véges sebességgel terjed. A fénysebességre számszerű adatot nem közölt, az első számítást levélbeli közlése alapján Christiaan Huygens végezte. 1781 - ben visszatért Koppenhágába, ahol kinevezték az egyetem matematikai professzorává, és a Királyi Csillagvizsgáló ( a Rundentarn, Kerek - torony ) Igazgatójává. Csillagászati észlelései mellett elkészítette Dánia első geodéziai felmérését. Legtöbb kézirata az 1728. évi tűzvészben pusztult el. Nevéhez fűződik több, korszerű formában ma is használatos csillagászati műszer megszerkesztése, ezeknek egy részét otthonában berendezett házi obszervatóriumában szerelte fel. 1688 után több, közéleti állást vállalt. V. Keresztély dán király az útmutatása alapján rendelte el a naptárreformot Dániában ( 1700 ). A Francia Tudományos Akadémia tagja, a berlini Királyi Akadémia tiszteletbeli, a párizsi Obszervatóriumon emléktábla, egykori lakóháza helyén a Roemer Múzeum, valamint egy holdkráter és az 1657. sz. kisbolygó őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár 

Fotómon a 40 Km. átmérőjű Römer kráter épp árnyékba kerül, de még látható a központi csúcs. 

 

KLEIN, HERMANN JOSEPH NÉMET CSILLAGÁSZ TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ

 Klein, Hermann Joseph

Köln, Németország, 1844. szeptember 14. Köln, 1914. július 1.

Német csillagász, egyetemi tanár, tudománynépszerűsítő.

A giesseni egyetemen doktorált. 1880 - tól a kölni Időjárási és Csillagászati Obszervatórium vezetője. Főleg a Hold felületének morfológiájának vizsgálatával, és a csillagok színváltozásával foglalkozott. A Tejút körvonaláról és fényesség eloszlásáról szerkesztett térképe a fényképezés alkalmazásáig a legpontosabb volt. Széleskörű tudománynépszerűsítő munkájával a műkedvelő csillagászok által végezhető tudományos értékű észlelésekhez kívánt útmutatását adni. Kitűnően szerkesztett csillagtérképe máig mintául szolgál. Az általa szerkesztett Sirius c. folyóirat az észlelési adatok értékes forrása. Sok éven át volt a " Jahrbuch Astronomie und Geophysik egyik szerkesztője. Fontosak meteorológiai megfigyelései is. Nevét egy holdkráter és a 12041. sz. kisbolygó viseli. 

Forrás: História Tudósnaptár   

A Klein kráter 44 km átmérőjű 1460 méter mély, kis központicsúcs látható a közepén. 

Fotó: Vulpecula csillagda Gödöllő

BOND, WILLIAM CRANCH AMERIKAI CSILLAGÁSZ

 Bond, William Crach 

Falmouth, Massachusetts ( ma Portland ), USA 1789. szeptember 9. - Cambridge, Massachusetts, 1859. január 29. 

Amerikai csillagász

  A modern észlelő csillagász egyik úttörője. Apjának műhelyében órásmesterséget tanult, 15 esztendősen bonyolult óraszerkezetet készített, majd műhelyt alapított. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, dorchesteri házában kis obszervatóriumot rendezett be. Másoktól függetlenül fedezte fel az 1811. évi üstököst. Munkássága alapján meghívták az USA Harvard Egyetemének ( Cambridge, Massachusetts, USA ) obszervatóriumában. Az 1843-ban általa felfedezett üstökös olyan feltünést keltett, hogy társadalmi úton 26 ezer dollárt gyűjtöttek össze a Harvard egyetem csillagvizsgálójának berendezésére. A csillagvizsgálónak  Bond lett az első igazgatója 1847-ben fiával George Philips Bonddal ( 1825 - 1865 ) főleg a halvány égitestek, az elmosódott körvonalú ködök és csillagrendszerek vizsgálatában tűnt ki. Együtt fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjének belső halvány részét ( fátyolgyűrű ), és a Hyperionak nevezett Szaturnusz - holdat. Elsők közt alkalmazta a fényképezést csillagászati vizsgálatokra, 1850 - ben elsőnek sikerült egy csillagot ( a Lant csillagképben a Vegát ) fotografikusan megörökítenie. Munkája összeköti a szemmel ( vizuálisan ) végzett észleléseket a csillag - fényképezés korszakával. Nevét ( fiának nevével együtt egy holdkráter, a Hyperion - hold egyik alakzata, és a 767. sz. kisbolygó őrzi ) 

Forrás: História Tudósnaptár      

A W. Bond egy óriás kráter a Hold  északi részén. Átmérője 158 km. 

Fotó: Vulpecula csillagda

LEMONNIER, LUIS GUILLAUME FRANCIA TERMÉSZETTUDÓS

 Lemonnier, Luis Guillaume Párizs, Franciaország, 1714.Június 27. - Versailles, 1799. szeptember 7. Francia természettudós. 

Pierre Lemonnier ( 1675 - 1757 ) francia csillagász, filozófus fia Pierre Charles Lemonnier testvére. 1739-ben részt vett César - Francois Cassini és Lacaille expedíciójában, melynek feladata a francia fokmérés kiterjesztésével az ország pontos topográfiai térképének elkészítése volt. Ettől az évtől orvosként dolgozott, valamint kísérleteket végzett a leydeni palack elektromosságával. Egyike volt xv. Lajos Kis - Trianonbeli botanikai kezdeményezőinek, majd a Füvészkert botanika professzorává nevezték ki. Később a király orvosaként tevékenykedett A Diderot - féle Enciklopédiában számos cikket írtaz elektromosságról és mágnességről. A francia porosz akadémia, valamint a az angol Royal Society is a tagjai közé választotta. A Holdon kráter őrzi a nevét. 

Forrás: História Tudósnaptár.

A fotómon a  Le Monnier kráter és környezete látható. A kráter átmérője 61 km mélysége 2400 m. Kis öblöt formáz nagyon sötét aljzattal.

ÖVEGES JÓZSEF ISMERETTERJESZTŐ FIZIKATANÁR

 Visszagondolva kisgyermekként fogott meg a műsor. Talán előadás módja tetszett. Emlékeim szerint vasárnap délelőttönként volt a műsor.

Öveges József  Páka, 1895. november 10. Budapest 1979. szeptember 4.

  Piarista fizikatanár, ismeretterjesztő TV személyiség. A győri bencéseknél kezdte és a kecskeméti piaristáknál fejezte be a gimnáziumot. A tanári diplomáját Budapesten szerezte nehéz időkben, 1919-ben. Utána Szegeden, Tatán, Vácott és Budapesten tanított piarista gimnáziumokban. Pályája 1945. után ívelt meredeken felfelé. 1948 tavaszán rendfőnökével együtt kapott Kossuth-díjat, néhány hónappal az egyházi iskolák államosítása előtt.  Ezután rövid ideig ( 1948 - 55 ) fennálló budapesti tanárképző főiskola fizika, tanszékét vezette. Rádió és televízióműsorai tették országosan ismertté. A fizikát népszerűsítette, nagy sikerrel. Előadásai az ifjúsághoz szóltak., de szívesen hallgatták  azok a felnőttek is, akik már elfelejtették, vagy sosem tanúlták a fizikát. Érdekes kisérleteket mutatott be mindig a legegyszerűbb eszközökkel. Ízes beszéde, jól elhelyezett poénjai egy egész országot ültettek le TV készülékek elé, olyan időkben amikor a világban sokkal  inkább félték, mint szerették az emberek fizikát. Ezen kívül számos ismeretterjesztő könyvet írt, az egyszerű fizikai kísérletektől a fegyverek fizikájáig mindenről volt megfontolandó mondanivalója. Igazi, jó fizikatanár volt, de nem tiltakozott az ellen sem, ha professzornak szólították. Életérő, munkásságáról rendtársa, Kovács Mihály írt tanulságos könyvet. 

Forrás: Historia Tudósnaptár. 

Végezetül álljon itt egy másfélperces rövid videó az élvezetes előadás módjáról.  Forrás: YUTUBE